" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ezt sikerült mostanra kihoznom abból a kétéves kiviből, amit április elején a találkozó résztvevői láttak. Már csak a megfelelő támrendszer hiányzik. De nemsokára az is meglesz!
Itt árválkodik nálam egy, tévedésből kettőt hoztam. Miután egy jó ideig biztosan nem lesz végleges helye, lemondok a javadra róla..:) Hogy ez miért nem 2 hete derült ki???
Csináltam képeket is Az eső a szépen növő sárga-lány. Jól látszik, hogy az árnyékolás ota milyen szép leveleket hoz. már 70cm A másodikon a legény látható , már Ő is cseperedik.40cm. A harmadik a visszamaradott . Tudom nem a méret számít....! De 17cm. Lehet, hogy ő sült meg a kegjobban?
Jaj, ninó! De felizgattál ezzel a sárgkiviképpel! Ki is szaladtam megnézni, hogy jól vannak e? Az egyik termő 1/5- e a másiknak. Miért? Az árnyékolás megoldotta a lukas-levélgondot, az volt a baja, nem rágás. Remélem, nem valami gyökérgond okozza a lemaradást.
Furcsa ez a szelektív kihajtás. Nem tudok rá mit mondani. Szerintem a hajtás nélküli ágakat nyugodtan levághatod és a koronát a szép nagy hajtású részekből neveld ki, az bőségesen elegendő. Így különben is nagyon ágas-bogas lenne.
Nincs ezeknek a kiviknek a környékén időnként vegyszeres gyomirtás? (Elég, ha a KÖRNYÉKÜKÖN!)
Az alábbi képen azonos időpontban, azonos szaporítóanyaggal telepített ültetvény látható. A szomszédos(!) parcellán egyszer(!) előfordult vegyszeres gyomirtás. Nézd meg a szélső sor és a többi sorok közti különbséget!
A "kényszervirágzás" arra utal, hogy a növények szenvednek, valamilyen okból fiziológiai zavarok vannak náluk. Amennyiben fönnáll a közeli gyomirtózás ténye, már meg is találtuk az okot.
Ha gyomirtózás nincs, akkor olyan kártevőre lehet gyanakodni, amelyik folyamatosan károsítja a növények gyökérzetét.
Még a télen volt egy "könnyelmű " igéreted, amikor azt írtam, hogy szükségem lenne
segítségre a lányomék kivijével kapcsolatban a Förhénci hegyen.
Idén sem produkálja azt amit várnánk tőle növekedésben. 2007 májusában ültettük
őket, majd tavaly Fityeházáról pótoltunk néhányat. Ugyanakkor törzs és minden nélkül némelyik ilyeneket produkál. A virágok is kicsit szokatlannak tűnik nekem.
