Szeretnék hozzászólni ehhez a témához,a főzőm térfogata 98 liter, a kazán fala és az üst közti távolság 40 mm,az üst alja és a kazán fűtött felülete között 200 mm van,az összes gőztérfogat 87 l.
Ebbe a szerkezetbe összesen kb. 15-17 liter vizet teszek,tehát a víz sehol nem érinti az üst falát.
Mivel a víz párolgáshője 530 Kcal a halmazállapot változással nekem alapon lead 430 kcal -t,+ a 0,5 bar túlnyomás 110 C° hője még hozzá ad egy keveset. Mikor hosszabb állásidő után beindítom a készüléket akkor már csak minimális vákum van a rendszerben, /és így sok levegő is van benne /amint elérte a gőztér a 0.5 bar túlnyomást kinyitom a gőztérből kivezető 1/2 colos csapot ,és leengedem a nyomást 0-ra, /gyakorlatilag az egész főzés ideje alatt így is marad/ Ha ekkor még nem csuktuk le a tetejét akkor egy nagyon intenzív hőmozgást láthatunk,azonnal elkezd forogni a bent lévő cefre.....Ugyan evvel a főzővel próbáltam vízfürdős módszerrel is főzni ,az egy katasztrófa volt közel 3- szor annyi idő alatt fűtötte fel. De ennek ellenére is mióta beépítettem egy keverőt még sokkal jobb lett a hatásfoka,ill. nagyon sokat jelent az elő és az utópárlat frakciók érzékszervileg,sokkal élesebb elválasztási lehetősége.
Te is tudod, hogy a versenyeken belövő mintákkal készítik fel a zsűri tagokat a felkészítő tréningen.
Természetesen hiba a túlérett banán, ill a szotyós körte pálinkának. Megdőlni látszik az a mondás, hogy a cefrének való gyümölcsöt a fáról lehullva reptében kell elkapni.
Kicsinyes dolgokkal rárepülünk???? Akkor nem ő???? Valamit félre értelmeztem biztos. Elnézést érte! :)
Másképp is fel lehet fogni dolgokat. Pl. Ha a gazdasági oldalát nézzük!: Mert ugye ő is azt nézi! Több iparág lendűlt fel miattunk! Gyümölcstermesztés, faiskolák , pb iparág stb. stb. a teljesség igénye nélkűl! Érdemes lenne számolni egy kicsit! :) Lehet, meglepő lenne!
Azt nem tudom mit nyernél. Ha a főzési időd megfelelő, az égőd ki van használva, akkor semmit. Esetleg a cefre teteje előbb melegedne át, de azt megoldod keverővel.
Nem így van, az iparban ahol kevés a víz, ott jön a gőz, a forrásban lévő cefrének kell a hőmennyiség, amit veszít, azt folyamatosan vonja el a környezetéből, ami történetesen az üstfal másik oldalán lévő telített gőz, az lecsapódik-kondenzál, ezzel kiadja a rejtett hőjét, a kondenzvíz leszalad a fenékre, ott felveszi és elpárolog és újra..
Ezt én is olvastam, de nekem kevésnek tűnik az intenzív forraláshoz. Hővezetés szempontjából a gőz szinte szigetel. Hideg oldalra leadja a hőt, de intenzíven hőt bevinni csak vízen keresztül lehet, az alján. Mi van a felfelé áramló füstgázokkal?
Nem találom most. A Fűtőber konyhai üstök doksijaiban szépen le van írva, Barkócza is leírta egyszer nekem akkor esett le.
Ezek az üstök alkalmasak rá, optimális esetben a víz nem íri el a feneket, a kondenz vizet melegíted nem a gőzt. A gőz dinamikusabb mint a víz, több hőt szállít és ahol lacsapódik a vákuum odavonzza, tehát a hőeloszlás egyenletesebb lesz, mint víz esetén. Felfűtéskor ki kell engedni a levegőt, amikor a gőz kezd jönni elzárni.
Mit Te is tudod, a vegyiparban általános, hogy a készülékeket gőzzel fűtik (a kondenzvizet leengedik a készülék alján), azzal adott felületen több hőt lehet átadni, mint a forró vízzel.
Kicsit zavar ha a hőátadó(dupla falu)üstökről írtok és nem törekedtek a minél nagyobb hasznos felületre.
Nálam vízfürdő van és a köpeny tele vízzel. Igaz a túlnyomás kitolja a felesleget az állványcsőbe, a köpenyt tele kell tennem mert különben nem tudom tartani a 0,5 B nyomást. Ha elég híg a cefre nem is kell mert akkor is ömlik a pálinka ha csak 0,3B.
Gratulálok a frissen megszerzett érzékszervi bíráló képesítésedhez. Nagyon becsülendő, ha valaki komolyan veszi amit csinál. De nem értetted, mire akarok kilyukadni. Már majdnem azt írtam, hogy majd holnap ugrik a majom a vízbe, és kiderül, hogy mennyire sikerült bírálati szempontból felnőni a "nagyokhoz", de ez egyrészt személyeskedés lenne, ami távol áll tőlem, másrészt már (idén is) elég markánsan jelentkezett néhány dolog a versenyeken, ami miatt az előző " parasztvakításos" válaszod nem elfogadható a számomra. Szóval egy sima mezei otthonfőző természetesen elfogadja, ha ilyen és olyan eredmények is születnek a különböző versenyeken a pálinkájaival kapcsolatban, azonban az eléggé elbizonytalaníhatja, ha elismert nevek által mondott minősítésekben jelentős eltérés van ugyanazon pálinkáról 1-2 hónapon belül. Tehát hogy döntsem el, hogy jó, vagy mennyire jó a pálinkám, ha egy 19 pontos aranyból hirtelen 14 pontos épphogy bronz lesz, egy csomó hibával. Persze, mindenki szeretné azt gondolni, hogy igazából a 19 pontos a valóság, de mi van akkor, ha mégsem? Ez megkérdőjelezi a versenyek alapjait és létjogosultságát. Melyik versenyek azok, amelyek hiteles képet adnak? Onga, Gyula, Perkáta, esetleg Gyermely? Gyermelyen minden bírónak volt képzettsége? Volt 2 fős bírálói bizottság is, vagy mindegyik legalább 3 főből állt? Ha mindenhol azt hangoztatják, hogy egy standardhoz kell mérnetek, akkor nem lehetne egy falusi verseny sem kivétel, mert a jó, az a falun is jó, a szar meg falusi versenyen is szar. Melyik bírálati lapokból tanuljak, amiben kiránynak minősítik a pálinkám, vagy amelyikben épphogy ihatónak? Melyik a hiteles? Az indok, hogy többféle tanár által lettek képezve , és ezért(is) van az eltérés, az nem kielégítő.
Szóval én mint versenyző jelenleg ott tartok, hogy van jó, és van rossz pálinka. Ezt el is fogadom, és az esetleges arany minősítés, csak hab a tortán. A többi csak hókuszpókusz. :)
És ha már a fajtatiszta, ritka fajtákat is szóbahoztad az oktatás kapcsán, akkor írd meg pls, hogy a szakma jelenlegi állása szerint a banánpárlatnál a " túlérett banáníz" az hibának minősül-e, és ha igen miért? Te milyen szempontok alapján bírálnál egy banánt, mit vársz el ettől a fajtától, és miért?
10-es az ürítő,és 9-es a vízszint jelző.