" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nagyon jó, érzékletes példákat mutattál be az egyes térségek állomási adatainak nem-reprezentativitására. Jól mutatják, hogy hol, milyen mértékben tükrözik vissza, vagy NEM az esetleges pontokra helyezett mérések a térség valós viszonyait. Amikor a hőmérsékletek éppen egy maradandó károsodást okozó küszöbérték körül szóródnak (pl. fügeelfagyást okozó téli minimum, vagy terméskieséssel járó tavaszi fagy), kitűnően érzékelhető, hogy adott állomások adatai mennyire képviselik a térségi viszonyokat, vagy mennyire nem. Azt hiszem, nem kell külön kommentárt fűzni ahhoz a mókás dologhoz, hogy a füge túlélése szempontjából egy téli -15 fokot Sellyén "pech"-nek, egy -16-ot Kanizsán "mázli"-nak kell nyilvánítani. Az meg különösen derűre fakasztó, hogy egy pogányi -11 - -12 (ld. tavaly) a kozármislenyi típusú terepeken a fügére nézve már teljesen a letális küszöbön táncoló érték. A baj az, hogy ott azokból az adatokból származtatnak térségre érvényesnek gondolt klímaadatokat, itt pedig ezekből. Számomra már csak az érthetetlen, hogy ez az egyszerű dolog bárki számára is hogyan lehet érthetetlen. Ami pedig az "igazság kibontásának minden részletét" illeti, fontos megjegyezni, hogy a fagylefolyást nem az abszolút magasságok, hanem a relatív magasságkülönbségek határozzák meg. Letenyén a 145 méter, Lentiben pedig a 160 méter képviseli azt a fagylefolyási pozíciót, sőt a folyópartok szintjén még annál rosszabbat is, mint Sellyén a 100. Ha jól tudom, Letenyén szándékosan az egyedutai falusi beépítettségű, legalacsonyabb szinten lévő városrészben fényképeztél, Lentiben pedig a Kerka szintjén, ami alatt ott már nem létezik tereppont.
Kedves Bogarász! Üdv köztünk! Nyugodj meg, a 2 kákid ezen tulajdonsága teljesen normális, én kiültettem többet 2 hónapja, az enyémek is így állnak, kihajtottak úgy ahogy írod, most nyugalom van, aztán majd nyár végén megint hajtanak kicsit! Nem tudom merrefelé laksz, amit mindig tegyél meg, szárazság esetén vizet, vizet, vizet nekik!
üdvözlet mindenkinek új fiu vagyok a topikba.Véleményt szeretnék kérni.Az egyik csomagküldő kertészetből vásároltam még március elején 2 db kb 180cm-es szabad gyökerü kákit.A megérkezés után azonnal el lettek ültetve,az eggyik kb 2 hét múlval kezdett hajtani és kb 5-6cm-nél megállt.A másik csak egy bő hónappal később kezdett el hajtani és amikor elérte a kb 5-6 cm-es hajtásméretet ez is megállt.A véleményeket előre is köszönöm.
Úgy néz ki 60-40 % -os a siker-sikertelenség a fügékkel,amit Tőled hoztam.A 3 vékonyabb-ból mindegyik kihajtott /pedig az egyik a föld felett már száraz volt/,viszont a két vastagabb nem és csak halvány reményem van ,hogy ki fog. Az a rengeteg eső ami májusban lejött már lehet,hogy késő.Előbb meg örültem,hogy a tavaszi ültetésű gyümölcsfáimat életre tudtam lehelni -öntözéssel .Ha lesz időm lehet,hogy megnézem,a föld alatt élnek-e még ...
Nekem is van egy / 3 ból 1 maradt meg/ ,2 éves és az idén már megmutatja mit is terem .Én a helyi faiskolában vettem,nem tudom honnan származik,mert nem volt rajta szabvány faiskolai cimke,csak amolyan házi,azon meg annyi szerepelt,hogy " Kínai lapos",na hogy ez aztán melyik fajta ?...viszont találtam a neten egy faiskolát ahol laposból sárgahúsu és kopasz is lesz ősszel,ha minden igaz...és akkor nekem is lesz...
És még annyit, a hozzászólásomban nem azt próbáltam vizsgálni, hogy hol milyen időjárás volt, hanem hogy a Pécs-pogányi állomás -11 fokos hőmérséklete mellett hogyan tud megfagyni a füge Kozármislenyben, a sellyei -15 mellett hogyan tudnak elfagyni Sellyén, miközben a Nagykanizsán mért -16 és az Iklódbördőcén mért -15 fok mellett hogyan nem tud elfagyni Letenyén és Lentiben!?
Melyik igazságnak nem került minden részlete kibontásra? Talán az, hogy a Pécs belváros és Pécs-pogányi állomás mellett vannak annál jóval hidegebb, a nagykanizsai állomás mellett pedig annál jóval melegebb helyek??
Persze, teljesen igazad van! Letenyén nem volt akkora hó, mint Sellyén a Mecsektől dél felé, Pogányban meg ha lett is volna hó, tökmindegy, mivel dombon van, -11 helyett lett volna -11,6, nabumm! A dolog lényege, beülsz a kocsiba, elmész Sellyére, agyon vannak fagyva a fügék (kivétel a házba beépítettek!!!!!!), tovább jössz Letenyére, nincs agyonfagyott füge! Punk-tum! A képek ne feledd, 3 hete készültek! Persze hogy hideg volt Letenyén, mivel tél volt, meleg nem nagyon lehetett! Sellye 2900 lakosú, Letenye 4300, miközben Pécs 160 vagy 170 000.....(csak úgy mellékesen)!
Azért az érvelésed erősen korrekcióra szorul.
A város sík, alföldi jellegű területen fekszik, egy kis halmon. Nagyjából sík területen fekszik, kb. 100 m-en, míg Letenye kb. 140-175 m között.
Településszerkezetileg más, mint a zalai települések, sokkal sűrűbben vannak a házak, így valamennyi hőszennyezést biztosan kapnak a növények. Sellye 2900, Letenye 4300 lakosú
És ami miatt egyáltalán nem összehasonlíthatók a körülmények, Sellyén HÓ volt, Pogányban és Letenyén pedig nem! A műholdkép 2009. 01. 08-án készült.
Január 10-én, a hideg levegő nyugalomba jutása után Pogányban borult ég volt hó nélkül, míg Sellyén sokáig derült ég volt, hóval. Innentől kezdve nem összehasonlítható a helyzet, mint ahogy Letenyével sem. Szóval Sellye peches volt, ennyi. A képeidből az azért látható, hogy Letenyén is elég hideg lehetett - bár nem érte el a kritikus értéket -, mert a fügék láthatóan igencsak le vannak maradva, a hideg valamelyest károsította őket, amit persze majd gyorsan kinőnek.
Csak azért írtam, mert szokás szerint nem került az igazság minden részlete kibontásra - hogy egy "nagyunkra" utaljak.
Van magyar laposbarack fajta is, még a 70-es években lett elismert fajta a Remény, ami a Ford és a kínai lapos gyermeke. 3 kisebb fácskámon szerzett tapasztalatom alapján azt tudom elmondani róla, hogy tafrinára kevéssé fogékony, tavaly sem volt 1-2 levélnél több beteg, telet jól tűri, öntermékeny és korán termőre fordul. Fehér rostos húsú,a Fordhoz hasonló ízű. Valaki szaporítja, mert kertészeti árudában vettem én is, Gödöllőn.
2008. november 19-én írtam ebben a témában: "Hát igen, csak amíg Ti levonogatjátok a 3 fokot, addig mi adogatjuk hozzá. Ezért írtam, hogy mindenki figyelje meg, hogy mit jelent az ő érdekeltségi helyén a legközelebbi állomás mért értéke. A hiba nem annyira a prognózissal van, mert a lehűlések és melegedések prognosztizálása a modellek alapján egy tízéves gyerek képességeivel is megoldható. Amiről én beszélek, az egy kicsit más. Az inkább éghajlattani kérdés. Arról van szó, hogy az állomáson mért (az állomás véletlenszerű pozíciójából fakadó) értékeket veszik ők mereven, azt sugallva (sőt esetenként nyíltan kijelentve), hogy az az adat az adott körzet egészére jellemző, sőt (ami még súlyosabb) az azon adatok alapján számolt középhőmérsékleteket is (ami általános klímajellemzés) teljes térségi érvénnyel értelmezik..."
Aztán a szagemberek ezekkel az "alma" és "körte" adatokkal olyan szép klímaelemzéseket és térképeket csinálnak, hogy bárki megnyalhatja mind a tíz ujját utánuk. Egyetlen hibájuk, hogy még WC-papírnak sem használhatók fel.
Levonható következtetés: egy Pécs-pogányi -11 fok esetén a baranyai mélyebb, sík területen fekvő települések fügetulajdonosai már bőven izgulhatnak kedvenc növényük életéért, miközben egy nagykanizsai és iklódbördőcei -15-16 fok esetén a zalai fügék gazdái nyugodtan hátradőlhetnek!
Ezek után nézzük akkor a 2008/2009 telén -15-16 fokos abszolut minimum értéket produkáló nagykanizsai és iklódbördőcei állomás között félúton lévő Letenye város fügéit! Én Becsehelyen -11,6 fokos abszolut minimumot mértem a télen! Letenye nagyon hasonló fekvésű, mint Sellye, ezért alkalmas az összehasonlításra! A két említett állomáson mért hőmérséklet ellenére a városban elpusztult füge nincs! A házhoz közeli példányok így festenek (1. és 2. kép) Ez elég távol van már a háztól, teljesen ép (3. és 4. kép) Ez utóbbi két kép ráadásul elég rossz fekvésben lévő fügét ábrázol, hisz a Mura folyó elég közel található hozzájuk, vagyis nagyon alacsonyan, mély, igaz sík területen vagyunk! Ez pedig Lenti település szintén sík részén lévő egyik fügéje, messzebb a nem fűtött épülettől, mint a sellyei járda melletti füge a fűtött lakóháztól, teljesen sértetlenül (5. és 6. kép)!
Úgy gondolom, azt senki nem vitathatja, hogy egy térség éghajlatát a növényzet fenológiai állapota eléggé megbízhatóan visszatükrözi. Azon sincs mit vitatkozni, hogy a meteorológiai mérőállomások elhelyezése akkor tekinthető jónak, ha összességében ugyanazt tükrözik vissza az adataik, mint a fenológia. Ha ennek a fordítottját mutatják, akkor baj van! Ilyen szempontok alapján szemlélődtem 2009. május 14-én a Dél-Dunántúlon!
A képek minőségéért előre is elnézést, egyrészt nagyon rossz fényviszonyok voltak végig, másrészt nagyon kellett sietnem!
Nézzük a tél minimum hőmérsékleteit, amelyek nagyon kedvező tartományban voltak a Dunántúlon abból a szempontból, hogy pont a füge elfagyása-túlélése határán mozogtak, amint két leghidegebb éjszaka térképe is nagyon jól mutatja (1. és 2. kép)! Nagykanizsa -16, Iklódbördőce -15, Pécs-Pogány -11, Sellye -15, és Baja is -15 fokos minimummal zárta a telet! A füge -13-14 fokon már láthatóan sérül, -15 fokon elfagy, természetesen vannak különbségek, de éppen ezért több példányt is lefényképeztem!
Sellyén elég sok helyen van füge, legtöbbjük házfalhoz közel, hogy az épület által sugárzott hő egy kritikus érték esetén biztosítsa a túlélést! A város sík, alföldi jellegű területen fekszik, egy kis halmon! Településszerkezetileg más, mint a zalai települések, sokkal sűrűbben vannak a házak, így valamennyi hőszennyezést biztosan kapnak a növények, ennek ellenére sajnos nagyon sok komolyan sérült fügét találtam, akár házfal közelében is (3. és 4. kép) , sőt, volt amelyik teljesen elfagyott (5. és 6. kép)! A házak láthatóan nyújtottak némely esetben annyi védelmet, hogy a fügék éppen csak túlélték az állomás által mért -15 fokot, de a sok elszáradt ág azt sejteti, hogy a háztól elég távol bizony már semmi esélyük nem volt. Ezt a következő kép is bizonyítja, amin a füge sajnos elég távol van a háztól, a kerítésen túl, a járda mellett, így elpusztult (7. kép) Aztán volt olyan példány is, ami egészen jól átvészelte a -15 fokot (8. kép) , illetve volt olyan füge is, ami szinte be van építve a házfalba, azt szándékosan nem fényképeztem le, hiszen ott már elég erősen jelentkezik a hőszennyezés. De összességében elmondható, hogy a -15 fokos téli legalacsonyabb hőmérséklet erősen megtizedelte a sellyei fügeállományt!
Baranya megye ezt a telet úgy úszta meg még komolyabb fagy nélkül, hogy amikor a hó és a hideg is jelen volt a térségben, akkor dél felől befelhősödött, így a hőmérséklet zuhanása egy bizonyos értéknél megállt. Ennek köszönheti részleges túlélését a már múlt éven is bemutatott, Pécs közvetlen közelében lévő Kozármisleny település egyik fügéje, amely a falu közepén lévő fagyzugban van, igaz, nem a völgytalpon, hanem már az emelkedő részen, házfalhoz közel. Így nézett ki tavaly (9. kép), és így fest most (10. és 11. kép)! Amennyiben 3-4 órával később felhősödik be azon az éjszakán, abban az esetben biztosan súlyosabban sérült volna, így szerencsére lesz rajta termés, és maradtak ép ágai, hajtásai. Bár meglepő, hogy a múlt éven nem elfagyott, a képen is látható ép része fagyott teljesen el az idei télen. Eközben a Kozármislenyhez közeli Pécs-Pogányon -11 fokos téli minimumot mért az állomás...
Baja település családiházas övezetének több 10 utcáját végigjárva egyetlen fügét sem találtam!
Bejónál voltam Látogatóban Kiskanizsán. Józsi barátunk irigylésre méltó kerttel és növényekkel rendelkezik. Számtalan nagyon fagyérzékeny növény telel sértetlenül a szabadban a hírhedt kanizsai állomástól néhány száz méter távolságban egy falusias jelleggel beépített, nagy szabad terekkel szabdalt területen. Józsi növényeinek tükrében szemlélve, nem tudom, mire használhatók fel a patakvölgy mélyére süllyesztett állomás klímaadatai, ha szinte semmire nem vonatkoznak. Talán a szagemberek tudják, csak én vagyok ilyen buta.
Tavaly Olaszországban ettem ilyet először. Ha jól emlékszem júliusban lehetett. Jóízű, úgy emlékszem magvaváló. Itthoni tapasztalatunk azért nincs vele, mert ezeket a fákat tavaly tavasszal ültettük, pici suhángok voltak, idén teremnek először. Úgy gondolom, minden vonatkozásban úgy viselkednek, mint az egyéb fajtájú őszibarackok. Aztán, hogy a tafrinára érzékenyebb, vagy kevésbé érzékeny fajták közé tartozik-e ez, azt még egyértelműen nem tudom eldönteni. Mindenesetre ezidáig nem fordult elő rajtuk fodros levél..
Nino milyen ízű ez a lapított barack,mikor érik?milyen a hús színe?magvaváló?a fája mekkorára nő?az utolsó kérdésem,hogy hol lehet beszerezni ilyen fajta barackot?
Kínai eredetű lapított őszibarack. Nem új keletű dolog, de a világpiacon egyre inkább kezd divatba jönni. Olaszországban a közelmúltban sokat telepítettek belőle. Gondolom, meg fog jelenni a mi szupermarketjeinben is. (Természetesen, mint olasz, vagy spanyol termék.)
Fityeházon az idősebb kiviültetvény egy része dugványozással szaporított olasz anyag. Ezek között is tapasztaltam azt a jelenséget, amiről múltkor beszéltem. Egyetlen porzós tő még mindig nem virágzott el, jócskán van még rajta virág, miközben a többiek már mind lehullajtották.
