" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Én arra gondoltam,hogy a két képen szereplő közül melyik érik...mert van némi átverés a dologban.Egyébként egyik sem Blissy,az nálam már szinte elérett...ezek másak...főleg az egyik...:)
Holnap csinálok képeket a fanyarkáról, annyi van hogy nekem is bőven hoz virágot jól is kötődik de sokat eldob most amik vannak bogyók azok halványpirosak de 3-2 db már sötétkékes és puha lehet hogy enni kéne.
Szerintem ezek az észak-ami növények jobban szeretik a hűvőset itt mo-n inkább félárnyékban és árnyékban kéne tartani és lehet hogy el is kéne a talajt savanyitani ott ahol nem ilyen és persze víz-viz .
Melyik faj van Neked? Tavaly a Starkltől vettünk egy alnifoliát, van rajta 7 fürt. Ahhoz képest, hogy milyen kicsi, nem rossz, szinte minden virág kötött. Ez egyedül van. Még teljesen zöldek a gyümölcsök, kíváncsi vagyok nagyon az ízére. Nekem is nagyon tetszik, szeretnék beszerezni másmilyet is, azért is érdekel, milyen a Tied, ha az finom.
Lányok, fiúk! Van valakinek tapasztalata a fanyarkáról (Amelanchier)? Nálam van egy bokor, baromi szép tavasszal a tengernyi fehér virágával és ősszel a káprázatos levélszínével. Azzal viszont elégedetlen vagyok, amennyi termést hoz, legalábbis a virágmennyiséghez képest. Elképzelhető, hogy többet kellene ültetni a jobb terméskötődés érdekében? Most kezd érni, nagyon finom, csak családi háború folyik a kis gyümölcsökért..:))
Szia Valika!Megnéztem a gojibogyómat,még nincs rajta virág.Én úgy emlékszem,hogy nyár közepe felé hozta az első virágokat.Megnéztem a weblapot.Nagyon jó.Itt legalább sok fontos dolgot meglehet tudni a gojiról.
Tudod ebben az a csodálatos,hogy még ilyen körülmények közt is rengeteg gyümölcs van rajta.No ezért tartom többek között egy rendkívül hálás növénynek.Ennek ellenére sokan nem becsülik.
Ez itt nem egy önálló fügefa, hanem csupán a nagy fügefám egyik vihar által lehasított ága. A fa akkora, hogy egy ekkora ág hiánya nem érzékelhető rajta. Egyidős az előző képen bemutatott, fa alá gyömöszölt fügével. Méreteik úgy aránylanak egymáshoz, mint egy a tízhez.
Ha a fügét egy másik, nagylombú fa alá ültetik, megpróbál kibújni alóla. Ezt tette ez a hatalmas gyümölcsökkel teli növény is. Fontos, hogy ültetéskor figyelembe vegyük, mekkora lesz az ültetendő fa végleges helyigénye.
a kis lila fügém,agránátalma és egy kis off
