" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Attól függ , hogy nálatok milyen volt a tél. Ha kemény volt a kiviknek a tél, akkor sikerre tippelnék, ha átlagos volt a tél, akkor még ne igyál előre a medve bőrére, csak vartens, vartens . Reméljük hátha.
Amúgy az április 21-i fagyocska 20%-ban nekem is károsította a leveleket,
(Rojo) de már kezdenek regenerálódni. Tipo-n kis virágbimbók is vannak...
Érdekes, a Hana Fuyu-t semennyire sem károsította, szép, egészséges nagy levelei vannak!
Mert itt most nem a -téli- fagytűrés számított, hanem az, szerintem, hogy előrébb tartott, és így az erősebb levelek jól reagáltak. Mint a kajszi, annak sem lett semmi baja, sőt -remélem- sok termés lesz. Nagyon imádja a meszes-homokos talajt, meg van tébolyodva tőle.
Nem biztos, hogy jó ötlet volt a visszavágás. Én Bene Lászlótól (Budafok) vettem öt éve Tipót és Vanigliát, ő azt mondta, ha elfagynak a vékony (1-2 éves) ágacskák rügyei (amikor a törzs már parásodott), ne törődjek vele, majd kihajtanak a rejtett rügyek, csak ne legyek türelmetlen. Az idén tavassz elején hasonlóak voltak az én fáim is mint ami a te fényképed mutat, de a múlt hét végén már a legvékonyabb (egyéves) hajtásvégen is megpattantak rügyek. A korábban megjelent hajtásokon (melyek kb 8- 10 cm hosszúak) pedig szépen látszanak bimbók is.
Van egy fügefám, ami nagyjából 20 éves. Soha nem terem. Illetve, terem, csak eldobálja a termést. Ezt a növényt Görögországból hoztuk, kiástunk egy kis palántát. Szerintetek mit lehet csinálni vele, hogy teremjen? Vad lehet, oltani kell? Így néz ki most, és minden évben:
Én nem mernék esküdni arra a 90%-ra se! Nekem is így kezdte az egyik ismeretlen fajtám, most meg már a fél fa rügyezik, persze biztos lesz része ami nem hajt ki! Érdekesség, hogy a termő gránátalmám nem fagyott el, koronából hajt, mellette a Costata meg 80%ban elfagyott... kicsit lejjebb egy másik costata pedig tövig is visszafagyott... :(
Nyugat-Zalában - hála a "virrasztás & fohászok" akciónak :DBEFELHŐSÖDÖTT hajnalra és az mentett meg bennünket! Különben elfagyott volna sok minden! Vészesen ment lefelé óránként a hőmérséklet! Figyeltem a kinti hőmérőket ("időjárás állomás" van) otthon és a neten a hőtérképet is az éjjel, reggelig.
