Nagyszerű ez az objektív ugyan, de azért van egy két "hibája"!
Az egyik könnyebben legyűrhető, ez az immerziós volta.Végülis ez nem anniyra nyűgös, csak tudni kell kezelni az immerziós folyadékot, meg persze letisztítani időnként az objektívről.
De az a fáziskontraszt objektív dolog már kicsit nehezebb ügy, ui. hétköznapi, mondjuk iskolai feladatokhoz általában amplitudókontraszt objektíveket használunk.
Ez azt jelenti, hogy a képben a tárgy rajzolatát a színek és azok erőssége adja, nem pedig a tárgyról visszaverődő fény _fázisa_!
Ez utóbbi módszerrel sok érdekes tárgyat lehet megnézni ugyan, de a megvilágító fénynek teljesen másképpen kell kinéznie, mint az amplitudós esetben.
Ehhez már nem jó egy szimpla égő a tárgylemez alatt.
Nyilván használható amplitudós vizsgálatra is, de közel sem hozza azt a tudást, amit a fázisos esetben hozna.
" Ez jó, ezt nem tudtam, hogy egy adott objektív-okulár pároshoz csak 1 nagyítás javallott. "
Ha az optikai úthossz fix, akkor egy obj/ok párossal csak egy nagyítást tudsz előállítani!
Egy objektívhez használhatsz több, különböző nagyítású okulárt, de csak úgy célszerű, hogy az össznagyítás az objektív num. ap. értékének 500 - 1000 -szerese közé essen.
(na és persze és adott típushoz adott típust kell használni)
basszus, ma 3x jártam a Deákon, korábban kellett volna kérdeznem. (Vagy később mennem.)
Ez jó, ezt nem tudtam, hogy egy adott objektív-okulár pároshoz csak 1 nagyítás javallott. Asszem ennek az elmélete kicsit bonyolultabb, mint a csillagászati távcsöveké, mert ott a tárgytávolság mindig fix :-))) Azaz 1 obi+1 okli= 1 nagyítás. Itt pedig elméletileg végtelen, csak meg kell találni az ideálisat.
" Gondoltam, hogy nem lehet csak úgy összerakni egy csőbe objektívet és okulárt, aztán csak hintáztatni előre-hátra a tárgylemez előtt."
Lehet, de az adott objektív-okulár páros csak egy nagyítást "tud".
Ráadásul minél nagyobb a nagyítás, annál kisebb a mélységélesség, tehát nagyon precízen kell beállítani a tárgylemeztől való távolságot, hogy éles legyen a kép.
" De mi az a 0,14 a példában? "
Numreikus apertúra: az objektív feloldó (felbontó) képessége.
Minden objektívre jellemző szám, fűgg a nagyítástól, tipustól (akromát, plánakromát, apokromát, plánapokromát, semiplan, fluritrendszerű, tükrös objektív, stb.), sőt, a gyártótol is (ezért nem célszerű más-más gyártmányokat kombinálni).
"És mi van, ha az ajánlott szélsőérték alá megyek nagyításban? "
Semmi, csak nem használod ki az objektív képességeit.
" Hol lehet ilyen irányú elméletnek hozzáolvasni itt a neten? "
Nem tudom, talán google?
Vagy könyvtárban: Szilas-Bernyoák: Mikroszkóp zsebkönyv
Öveges József: A mikroszkóp használata
"...ja, és hol leledzik az a Soós-kereskedés?"
Deák-tér, a metrótól elmész a Volánbusz állomás előtt, és szemben.
ahá, ez az üresnagyítás-dolog van a távcsöveknél is... Gondoltam, hogy nem lehet csak úgy összerakni egy csőbe objektívet és okulárt, aztán csak hintáztatni előre-hátra a tárgylemez előtt. Lehet, hogy mégis venni kéne?
De mi az a 0,14 a példában? Átmérő mm-ben?
És mi van, ha az ajánlott szélsőérték alá megyek nagyításban?
Hol lehet ilyen irányú elméletnek hozzáolvasni itt a neten?
(soligor-áraknak már nem tudok utánanézni, az új árlistájukban nincs benne v.mi miatt. Mintha 30E rémlene tavalyról.)
Budapesten a Soós kereskedésben árulnak használt mikroszkópokat, de ha nem értesz hozzá, nem javaslom. :(
A játékboltban, meg optikai boltokban árult műanyagházas mikroszkópoktól óvakodnék, mert a lencséjük is műanyagból van, és az erős fény hatására (halogén) néhány hónap alatt elöregszik és tönkremegy.
Fémépítésű, külső megvilágítású mikroszkópot javasolnék.
" A nagyítás változtatását inkább az okulárok cseréjével oldanám meg, rendhagyó módon."
Háát.. minden objektívnek van egy numerikus appertura értéke, és az össznagyításnak ennek az 500 és 1000 -szerese közé kell esnie.
Tehát egy 0.14 -es apperturájú 20x nagyítású objektív 70-140x közötti össznagyításra használható, ha ennek fölé mész egy nagy nagyítású okulárral, akkor csak üres nagyítást kapsz, tehát nem lesz több részlet a képen, csak nagyobbak lesznek a foltok.
" Mert Soligor-katalógusban láttam akromát, meg plánakromát készletet, de nekem csak egyetlen darab kellene."
Mennyiért adták a készleteket ?
Neked milyen nagyítású kellene ?
Milyen össznagyítású mikroszkópot szeretnél építeni ?
A gyerekemnek keresek mikroszkópot. Nem játékot, hanem olyat amivel növényeket, neadjisten tárgylemez alatt folyadékokat, stb. vizsgálhat. Hol kaphatok ilyet. Karácsonyra lenne. S.O.S. segítsetek, ha tudtok. Hol, milyet, mennyiért? Vagy egyszerűen csak hol tudom megnézni. Várom a hozzászólásokat, köszi.
én nagyon szeretnék mikroszpókot... mostanság a csináláson töröm a fejemet. De vajon hol szerezhető be objektív, csak úgy magában? Mert Soligor-katalógusban láttam akromát, meg plánakromát készletet, de nekem csak egyetlen darab kellene. A nagyítás változtatását inkább az okulárok cseréjével oldanám meg, rendhagyó módon. Ezt házilag egyszerűbb megoldani. Valami jó ötleted???
Jena Q1 Carl Zeiss sztereo mikroszkóp. Szeretném eladni esetleg nikon cuccokra csrélni. Nagyon finom szerkezet nóniusszal világítással minden féle állítási lehetőségekkel. Árát nem tudom, ha valaki tudna segíteni és megközelítő árat mondani telefonon vagy mail- bem megköszönném. Nagyítás: 3, 2/1, 25. 10/0, 25. 40/0, 65. 100/1, 25
Egy kis segítséget szeretnék kérni.
Egyik ismerősöm megkért, hogy vegyek a fiának egy komolyabb mikroszkópot, kutatási, megfigyelési célokra. Kb 50-80.000 Ft között.
Hol lehet ilyet kapni?
esetleg van valahol az interneten ilyen bolt?
Corten!
Elővettem a könyvemet, és kifényképeztem belőle a Kondenzorokról idevágó, téged érdeklő részt.
Itt található, hat kép, jó nagyok A forrás: Dr. Bernolák Kálmán, Dr. Szabó Dezső, Szilas László: A MIKROSZKÓP, Zsebkönyv
Műszaki Könyvkiadó 1979, ISBN:963 10 2455 5
Ez egyszerűen szuper könyv, ha műszaki szinten akarja az ember megérteni.
Az általad említett könyv nekem is megvan, az is fantasztikus, szerencsére egy leárazáson sikerült 1000ft-ért megszereznem, bár két évet kajtattam utána!
Az ember olyan álmodozó...
A rajzot azért megköszönném.
Viszont helyesbíteném az alább leírtakat:
A könyv szerzője és címe helyesen:
Dr. Lovas Béla: Mikroszkóp, mikrokozmosz.
A szerző a biológiai tudományok kandidátusa, mikrobiológus professzor. Őt szokták a vízcseppek Cousteau-jának titulálni. Kár, hogy a hozzá hasonló csodálatos elmék nem kapnak sokkal nagyobb nyilvánoságot.
Sajnos Kedves Corten ez nem ennyire egyszerű!
Ha hazamegyek előveszem az egyik mikroszkópos könyvemet, abban van egy rajz erre vonatkozólag, ha akarod beteszem ide, azon nagyon látszik, hogy sok kritériumnak kell megfeleljen a dolog.
A felső, optikán keresztüli megvilágításnál az az alapvető trükk, hogy az objektívnek a szemed felé nincs akkora látószöge, hogy a rajta a tárgy felé kilépő megvilágító sugarak látszódhassanak.
Ebből lehet csinálni sötét látóteres megvilágítást.Az általam alant bemutatott masina tudja, de ha látnád micsoda optikai fénymenete van!Trükkös dolog ez, az tuti!
