" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Sziasztok! Kicsit aggódom a tavasszal kiültetett pawpaw szépen megindult, aztán egy jó ideje semmi növekedést nem mutat. Tűző naptól árnyékolva, locsolva rendszeresen.
Na az eső az amiből mi már jól el vagyunk látva.Most már egy időre el is kerülhetne bennünket akár.Úgy hogy ettől aztán a gombák nőhetnének...csak az a gond ,hogy jó helyet nem ismerek /nagyon ritkán járok gombászni/.Pedig nincs is nagy igényem,csak egy szer tudnék egy tisztes adagot szedni...tavaly pl 1 darabbal sem találkoztam...már ami ehető.
De bizony,hogy az!A vargányákról még annyit,hogy több faj van és ezek érési ideje is elhúzódik.Vannak az első körben nyár elején megjelenő tipusok,majd a tipikusan nyári fajták és a késői megjelenésűek.Igaz ezen időszakok nagyban átfedik egymást és az egyes fajok sem tartják be szigorúan a megjelenési idejüket.Így azután nem ritka,ha egy időben találni nyári,ízletes,vörösbarna v.éppen gyönyörű bronzos vargányákat. Most már itt a vargányázás ideje,csak nem mindegy merre- mennyi eső volt.Sajnos felénk kevés,így a vargánya is csak mutatóban van.
Hú nekem is el kellene látogatnom arra,felénk augusztus környéke a vargányás időszak,már persze ha van csapadék...tavaly nem láttam egy darabot se igaz én nem vagyok nagy erdőjáró,de a gombát azt szeretem...
annyit mondok erre,hogy gogli,és beírod nagyrédei málna.felhoz azért pár találatot rá.meg mondtam veresegyházán vette barátnőm,és az öreg termelő mondta hogy a fajta neve nagyrédei.attól függetlenül,hogy nem ismert,valószínűleg létező fajta. nálam málnából az említett nagyrédei már terem,autnum bliss még csak most pirosodik,a malling promise,gold,tulameen és a fertődi még csak most kezd érni.a szedermálnák még csak virágoznak.
Ahol nagyban foglalkoznak a sarjon termő málnákkal /mint pl a Blissy is/ ott a nyári termést nem is hagyják meg.Az ősszel termő vesszőket tőből ki és következő évben csak ősszel terem./Sztem akkor jobb is az íze ...érdekes módon/.Én csak 1-2 tövet tartok az Autumnból,mert ez a legkorábbi,de az íze a leggyengébb a most meglévők közül /régebben amikor több piros fajtám volt-a legtöbb 10 fajta-volt hasonlóan gyenge ízü is/Savanykás és a málnazamat sem intenzív.De hát ez a legtöbb primőrre igaz....
Tényleg nem kötekedésből mondom,de Nagyréde nagy málnatermő vidék,na most ahogy az ott lakó ember nagyrédei ,attól függetlenül,hogy magyar,roma,sváb v. akármilyen náció...ugyanúgy az ott termesztett málnát is mondhatják nagyrédeinek attól függetlenül,hogy milyen fajta is ténylegesen.Ami nálam is most érik /az Autumn már lefutóban.../ az a Lucana /másik nevén Resa/,nagy,gömbölyded,erős hajtásokat hoz és kétszertermő,a korábbi,találós kérdéses képeim közül a felső.Finom,bár a sok eső -kevés napsütés miatt most nem az igazi.A régebben termesztett,mára leépülőben lévő fajták közül sztem még a Malling Exploit nagyon finom,nekünk annak idején abból volt kisebb ültetvényünk /azért megy ki a divatból mert a nagy szemek nem masszívak,nem alkalmas guruló málnának,pedig az íze finó/.A Fertődi bőtermő vette át a helyét,végül is nem érdemtelenül... Viszont sztem a Fertődi aranyfürt leveri mindegyiket ízben...pedig az sárga/kár,hogy nem túl bőtermő és elég nyeszlett sarjakat hoz/
Mi semmivel nem permetezzük. Tavasszal szoktam adni neki trágyát vagy komposztot és betakarom a tövét szalmával. Száraz időben locsolom. Az előző évi vesszőkből néhány el szokott száradni, mielőtt beérne a másodtermés, de csak kevés, és ezen nem izgatom magam. Így is van rajta már most is elég sok, ősszel meg sokkal több lesz. A friss hajtásoknak nem szokott semmi baja lenni. Nincsenek tűző napon, az almafák valamennyire árnyékolják. A kert kötött talajú részén szebbek, mint a homokon.
nálam az autnum bliss elszárad,hiába permetezem mindenfajta betegség ellen,megnő olyan 180 cm-re,majd a tetejétől indulva elkezd kiszáradni.hiába locsolom,tápoldatozom,a tövét takarom fűvel,egyenlőre nem tudom mi lehet,napra gondoltam,hogy túl erősen éri és emiatt kezd tönkremenni.ilyenkor ezt a hajtást kivágom,és egy ideig megint minden oké.
ja voltam megint a kertészetben,elvitték az utolsó berkenyét is,az eladó azt mondta idén már nem is kapnak.multkor azt mondták ősszel lesz....most találja ki az ember.
Azt a fajt néztem ki magamnak, ezek szerint finom is, nemcsak szép. Kettőnek nem nagyon jut hely, de lehet, hogy megpróbálom valahogy elhelyezni. Az alnifolia most ilyen.
barátnőm vette veresen egy idős termelőtől.vissza is küldtem másnap,hogy kérdezze meg milyen fajta,mert én se hallottam eddig róla,és biztos akartam benne lenni,hogy mi a neve.a málna mérete majdnem gyűszűnyi méretű,az autnum blissnél majdnem kétszer nagyobb,ízre édes,igazi málna íze van,semmi savanyú vagy ehhez hasonló íz nincs benne.már szedhető állapotban van,sokkal szívósabb mint az autnum bliss,vagy a sárga málna fajta.
Na jó...szóval az átverés :a felső képen a most érő Lucana/Resa/ fajta van /ez kétszer termő/,az alsó pedig a most tiszta piros...de majd feketére érő Bristol feketemálna.
Izre tényleg nem egy nagy durranás. Az éréssel viszont várhattál volna, amíg teljesen sötétkékre szineződik. Nekem a Starkl-os égerlevelű van, amely fürtökben hozza a termést és szinte az összes virág köt.
Hát,hogy nem zavarják egymást az biztos,nálam a minikkel is egybefutnak,trehány módon,de semmi gond és az is teljesen fagyálló,még a legcsekélyebb fagykárt sem tapasztaltam rajta.Nino nem szereti tudom,de nálam tökéletesen terem,pedig nincs mellette porzó.A szomszédomban volt,de mivel mind az öt fiú volt nekik,most dühükben teljesen lecsupaszították,próbálják átoltani nem sok sikerrel.Így az én szólom kénytelen volt pár nélkül teremni és nem is keveset,ilyen sok még soha nem volt rajta.
