" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nálam meg egy ú.n. virágillatú szilva pálinka figyel, amit sajna nem tudok szakszerűen fogyasztani, annyira nem vagyok profi, de ízlik ám minden faxni nélkül is..:) A bodzabogyóból készült tesója még finomabb..:) Utálhattok, de én nem ajánlom fel, elkortyolgatom majd itt magamban őket..:)) Persze, ha elugrotok errefelé mostanában, akkor visszafogom magamat..:)
Őszi éjjel Izzik a galagonya, Izzik a galagonya Ruhája. Zúg a tüske, Szél szalad ide-oda, Reszket a galagonya Magába. Hogyha a hold rá Fátylat ereszt: Lánnyá válik, Sírni kezd. Őszi éjjel Izzik a galagonya, Izzik a galagonya Ruhája.
Tuti beszívott az öreg Sanyibácsi ,még hogy gyerek vers ,simán látomásai voltak :))))))
Hát már a költő is megírta hogy : "Izzik a galagonya, izzik a galagonya...." szerintem tuti egy ilyen bepálinkázás után írta még enyhe befolyásoltság alatt :)))))))
Van egy fél liter birs pálinkám rá hogy szaguaro már fogyasztott galagonya páleszt!!
:)))))))))))))
Könyörgöm szaguaro mond hogy ittál és viszem a birset vagy birst vagy hogy kell ezt ragozni :)))))))) (Ér hazudni is :))) )
Lila gőzöm sincs hogy ennek kéket kéne virágozni az obiban vettem ha jól emlékszem izsópfű néven a terebess-en azt irták lehet fehér, rózsaszín virágú is .Nem hinném hogy valami különleges darabom lenne.
Virágzik most pár levendulám is na azoknak van csak fincsi illata:))
Lila gőzöm sincs hogy ennek kéket kéne virágozni az obiban vettem ha jól emlékszem izsópfű néven a terebess-en azt irták lehet fehér, rózsaszín virágú is .Nem hinném hogy valami különleges darabom lenne.
Virágzik most pár levendulám is na azoknak van csak fincsi illata:))
Rémes felismerésre eszméltem minap: jól megvezettelek benneteket, mert nem is berkenye, hanem galagonya volt a kapott gyümölcs és abból készült a lekvár is.
Szaguaro, ittál már abból készült pálinkát is??
Bélának már "színt vallottam" magánúton, szóval ne nagyon hallgassatok öreganyátokra, mert összeírok néha temérdek marhaságot! :)
A lonctól én is ájuldozom itthon..:) Előtte voltak a császárfa, lilaakác és perzsa orgona illatfelhői, közben a rózsák, szóval att a nyugati végeken is van ám mindenféle jó..:)
Te, az izsóp nem kéket virágzik?? Vagy ez valami különleges fajta?
A fogadó küldöttség egyik tagja, elmondása szerint, Prinzersdorf nevű községben, a saját kertjében rendelkezik fügével és kivivel. Az előbbi a szigorúbb teleken részben, vagy egészben visszafagy, jelenleg, az utóbbi időszak enyhébb teleinek köszönhetően egészen szép méretű. A kivi viszont soha semmilyen sérülést nem szenvedett és nagyon bőven terem, amióta hagyta, hogy egy "Urwald" (őserdő) legyen belőle. Gondolom ezek a mondatok mindenki fülében ismerősen csengenek. Látogatásunk egyik helyszínén, a Duna partjára települt kis középkori városkában, Dürnstein-ben magam is találkoztam fügével, amit le is fényképeztem. Ennek kapcsán került elő a téma egyébként és a beszélgetés során kiderült, hogy az egyikük szintén fügetulajdonos. Egy másik vendéglátónk elmondta, hogy az ő bécsi rokonainak a kertjében nagyméretű, idős példányok vannak, amelyek bőven teremnek, továbbra is megerősítve, hogy nem kelet, nem nyugat, nem észak, nem dél, hanem domborzat (inverzió) és városi hősziget. Nincs új a Nap alatt!
Az elmúlt napokban volt szerencsém képviselő testületi delegációval Alsó-Ausztriába látogatni. A rengeteg egyéb tapasztalat mellett néhány többé-kevésbé ideillővel is gazdagodtam. A Duna mentén magasodó sziklás hegyek oldalában teraszos műveléssel hatalmas területen van szőlőkultúra. A vendéglátók szerint (akik közül volt a szektorban közelebbről érintett is) nagyon jól működik, biztos piaca van, jövedelmező. A vegetáció a miénkhez képest kb. két hét késésben van, most vannak az eperszezon elején, ami nálunk már bőven lecsengett. Az általuk az idén korainak minősített szőlővirágzás a fajták zöménél most zajlik, ugyanezeken a fajtákon nálunk már komoly szemmérettel rendelkező fürtök vannak. Tudjuk, hogy a szőlőnél a legkritikusabb klímatényező a vegetációs időszak hőösszege, ami a tökéletes érést és cukorképződést meghatározza. Könnyen kikövetkeztethető a végtermékek közti potenciális különbség, ha azon a területen két hétnyi hátrány már június közepéig összegyűlt egy olyan évben, amikor egész Közép-Európában a szokásosnál egységesebb volt az időjárás, sőt a csapadékos időszakok sokkal inkább érintették az Alpoktól délre eső területeket, mint a tőlük északra elterülőket. De ott mindennek ellenére kiválónak minősül a klíma, erre mifelénk "hűvös", mindenre "alkalmatlan", "boreális" jellegű. Ott nincsenek értékesítési problémák, nálunk vannak. Ott hálásak azért, ha valaki valamilyen korlátoltságot, tévedést, vagy félrevezetést leleplez a társadalom javára, nálunk megneheztelnek arra, aki ugyanilyenek képviselőit tréfásan "szagembernek" minősíti.
Nagykanizsa egyik külterületi-szőlőhegyi részén jártam ma, és annyi fügét láttam, hogy majd leesett az állam! Volt köztük szép derék is, és aminek külön örültem, hogy nem voltak agyonvagdosva, egy kivételével! Az is bizonyosságot nyert, amire már régen gyanakodtunk, hogy sajna a fajtahasználat szerencsétlen volta miatt nincs annyira elterjedve errefelé a füge, mint amennyire lehetne, és ugyanezen okból nincs több méretes füge a környéken! A térségben sajna a régi, hagyomágyos nagy barna fajta, vagy a kisebb, később érő barna fajta van elterjedve, ez a két legfagyérzékenyebb! Az előbb említett helyen találtam az elmondások alapján lila, piros, sőt, sárga fügét is, és mindegyik példány sokkal nagyobb, mint amiket a barna fajtákból találni! Állítólag valakinek a városban van fehér színű, vagy fehéresnek tűnő, minden esetre nagyon világos fügéje is! Sajna fényképezőm nincs, így képek majd valamikor, amint szerzek gépet, illetve az említett helyen le vannak beszélve fügekóstolások is :))
Ha ez megnyugtat én két,különböző helyre vitt kákival jártam így.Most indultak még csak meg,már kezdtem kényelmetlenül érezni magam,de most már nyugi van...
