" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ha Allah is úgy akarja akkor lesz ennek a forumnak egy találkozója kb szeptember környékén , ültetni úgy is akkor érdemes, szóval légy türelmes olvass gyakran ezen a topikon , gyere el a topiktalira és hozzájuthatsz sok szép növényhez!
A környékről szóló beszámolók mellett én itt Letenyén egy fél panaszszót sem merek ejteni. Az asimina nagy levelei is csak a jégverés oldalán vannak kiszakadva, a káki gyakorlatilag sérülésmentes. A közelben lévő "krumplikivi" sem túlzottan sérült. A diófa alatti "dió-füge iskolám" növényeinek levelei sértetlenek. Kíváncsi vagyok, mi történt a hegyen. Ott a "védelmet" a növények nagyon buja nevelésével próbálom megoldani: a szőlő hajtásválogatás, fattyazás és nyírás nélkül, ernyős műveléssel a hatalmas fügék árnyékában. Rövidesen meglátom, hogyan vizsgázik.
Mint már azt tavasszal elpanaszoltam, a kákim nem élte túl a telet :-( Ősszel szeretnék vele újra próbálkozni. Tudtok nekem beszerzési forrást javasolni? Olvastam valahol, hogy van egy bizonyos fajtája, ami jobban bírja a fagyokat, de nem emlékszem, melyik az. Azt meg már csak érdekességképpen kérdezem, hogy van olyan kertészet valahol, ahol 6000 Ft alatt adják darabját?
Rátapintottál a lényegre! Az utóbbi évek szélsőséges európai időjárási eseményeire utalva gyakran fogalmaztam meg, hogy az "új klíma" Európában az éghajlat "amerikanizálódásával" jellemezhető leginkább. Ehhez tartoznak a téli évszak durva téli hideghullámai is, ami minden, csak nem "globális felmelegedés".
Ez stimmel,azzal az eltéréssel,hogy mi-eddig-jég nélkül kapjuk,de folyamatosan...bár ahogy most estefelé elnéztem a 3.ról Nkanizsa felé...hát elég necces volt.
EZ tényleg érzékelhető klímaváltozás következménye. Második hónapja járja az időjárás ugyanazon a lemezen ugyanazt a menetet az elakadt tűvel: a mai viharok pályája által érintett területeket ismétlőleges, bő csapadék jellemezte az elmúlt két hónapban (felhőszakadásokkal és jégverésekkel tarkítva), miközben másfelé súlyos szárazság volt. Az újabb klímát ilyen berögzült időjárási helyzetek jellemzik egészen hosszú periódusokon keresztül. Ebben tényleg tetten érhető bizonyos klímaváltozás.
Ma délután a Maribor-Pécs képzeletbeli vonal mentén egy végig aktív, súlyos jégveréssel járó vihart okozó szupercella haladt végig, letarolva mindent, ami az útjába esett. Csörnyeföldet (a saját szőlőhegyi területem) és Muraszemenyét (baromfiudvari kivi) telibe találta. Fityeházat (kísérleti ültetvények) csak súrolta. A teljesen érintett területeken diónyi jég esett szárazon 5 percen keresztül. Elképzelhető (vagy elképzelhetetlen) a kártétel.
