Miért épültek ilyen keskenyre? Hát 100 évvel ezelőtt nem nagyon volt igény a nagykapacitású mellékutakra, mert az emberek/áruk nem utazgattak (volt aki életében nem hagyta el a szülőfaluját, és pl. a tejet sem több száz km-ről szállították.). Az utóbbi 10-20 évben ez gyökeresen megválozott...
De miért épültek ilyen keskenyre ezek a Pest megyei utak? Én már sok felé jártam de máshol azért szélesebbek az alacsonyabb rendű utak, ez valami helyi sajátosság Monor térségében?
Másik kérdés, Békés megyében Tótkomlós - Szeged között úgylátom a legrövidebb út Hódmezővásárhelyig valami mellékút. Ez milyen állapotú, illetve kétsávos-e Szegedtől Vásárhelyig a főút?
2-2,5 % - legyen 2-3 % befelé döntjük az utakat - mondjuk úgy, hogy az ív középpontja felé Ez ivsugártól függ lehet 7-8 % is. - és a tervezési sebességtől is függ. ja és max 7%! Régebbi szakaszokon erre nem figyeltek oda. - inkább azt érzem, hogy ma már mindenki tervezhet és építhet hozzáértés nélkül, amiből adódnak a szabványtól eltérő rossz megoldások, ami után a hétköznapi ember jogosan szidja a rendszert .
Jut eszembe: 1 hete voltam Eger-Egerszólát úton, éppen zajlott a szélesítés, aszfaltozás. Gondoltam, hamár ilyen jó a szóláti út, hát tovább kirándulok ezen a 24128 Egerszólát - Tarnaszentmária úton. Szerencsére csak egy trakesz jött szembe, de nagy feledat volt így is kikerülni egymást a keskeny, szélein bozótos úton. A lukakat még ki lehet kerülni, de Tsztm előtt az a 100m földút nem semmi. Azt hiszem, ha esik, ott lett volna a végállomás. Azért a zsámboki vastagon veri.
Egyébként emlékeim szerint a Farmos - Jászberény útnak csak a Jász megyei szakasza újult meg, az Abony - Újszász - 32 tengelytörő borzadály útnak szintén.
Az útról az esőviz elsősorban oldalra folyik le. Másodsorban hossz-irányban. Ehhez egyenesben 2-2,5 % oldalesést alkalmazunk. Az ivekben un. túlemeléssel mindig befelé döntjük az utakat. Ez ivsugártól függ lehet 7-8 % is. Ám amikor egyik irányból a keresztesést át kell billenteni a másik irányúba egy iv miatt, az oldalesés átmenet közben adódik olyan szakasz, ahol a keresztesés 0,4-0,5 % alá csökken. Ha ezeken a szakaszokon a hosszesés is ezen értékek alatt van, a viz nem tud elfolyni. Emiatt vagy az átmenetet kell olyan szakaszon kialakitani ahol van megfelelő hossz-esés, vagy un. ferde-gerincű átmenettel kell biztositani, hogy az esőviz ne állhasson meg. Ez bizony kicsit "dob" az autón, ami kicsiny ár azért, hogy nem csúsznak az autók a vizfelületre felfutva. Régebbi szakaszokon erre nem figyeltek oda. Emiatt kellett üreges, un. drain aszfaltot, vagy ferde sávos befürészelt sávokat kialakitani a kopórétegen. Figyeld meg ezek a szakaszok olyan helyeken vannak, ahol a pálya vízszintes vagy ahhoz közeli hossz-esésű.
Lehet nem egyről beszélünk, van egy út ami meg Portelek felé Farmosról, az volt nagyon szar. Ezen az új úton nem mertem 90-el menni, nemhogy a régin, mivel mentél te terepjáróval? :) 20-al lehetett csak haladni rakta kátyúkat kerülgetve. A Kókai út milyen, nem láttam még, kép van róla valahol? Nekem még Csévharaszt környéki kis útak is elborzasztanak, alig fér el ott a busz, mire tervezték ezeket lovaskocsira? Nincs egy szabványuk ezeknek?
Az ország legrosszabb állapotú útja??? Te még nem láttál rossz utat. Például: 3105 Kóka - Zsámbok között, vagy 24128 Tarnaszentmária - Egerszólát között.
Jászberény - Farmos között rendszeresen jártam, amíg rossz is volt, 80-90-nel simán végig tudtam mindig menni...
Amin én meglepődtem az az ország legrosszabb állapotú útjának teljes átépítése.
(Farmos - Porteleki elág - Jászberény)
Ez része lenne a Hatvan - Jászberény - Cegléd közúti folyosónak, és hónapja készült el. Előtte a 15 km-es szakasz megtételéhez 45 !! perc kellett mivel akkora kátyúkon kellett átvergődni hogy életveszély volt. Most 12 perc alatt végigmentem rajta, kicsit dobál, szóval nem árott volna kicsit szintbehozni, nem tudom miért is nem nyílvánítják főúttá.
Hát legalább kitábláznák, mert tolom neki 130-al erre előjön ez a hang frankón vészfékeztem vagy 60-ra, meg tekertem le az ablakot hogy nem-e épp felettem akar-e leszállni a repülő, vagy a futóművem nem él-e önálló életet. :((
Máshol hogy van megoldva a vízelvezetés, kifelé irányba nem hallottam ezt csak itt Gödöllő térségében meg az M1-esen valahol Komáromnál.
Amúgy a kanyarok döntése is érdekes kb Egerig normális íves kanyar van utána az új szakaszokon meg mész egyenesen és önmagát dönti be a kocsi a kanyar előtt. Ez sem logikus, más a technológia vagy mi okból építették így?
Ezeken a rövid szakaszokon ferdén kicsit bele van marva az aszfaltba, a csapadékvíz lefolyásának segítése céljából. Más kocsikban is hallatszik, nem okoz futómű- vagy gumihibát.
Olyan kérdésem lenne, hogy tegnap jöttem haza az M3-ason és kb Aszód és Újpalota között kb 3 helyen valahogy más az aszfalt, mert mikor így rámentem a kocsival olyan hangja volt mintha egy repülőgép akart volna leszállni mellettem. Ez mitől lehet, frankón megilyedtem hogy a kocsival van valami, de mikor elhaladtam arról a sötétebb aszfaltról akkor elmúlt ez a hangjelenség. Kb 90-120-al mehettem.
Másnál is van, vagy lehet gumi vagy futómű hiba lehet?
Kedves Kofy! Köszi. Öröm, hogy van aki a pozitiv dolgokat is észreveszi. Persze sok hiba van az útépitések körül, de azt nem lehet mondani, hogy semmi nem történik. Meg ami történik néha jó is. Sajnos, azt én sem állitom, hogy a beruházások minden forintja az utakba kerül beépitésre. De szép hazánkban ki állitaná, hogy a szülésért a profnak kifizetett jattból a tb. által üzemeltett klinika kap kötszereket, eszközöket?
Ja és még valamit. Ha módja van valakinek a régi római utak egy -egy maradványát szemlélni. Ott ahol a forgalom nagy volt. Bizony nyomvályús lett az is. Igaz ott inkább a felső 20-40 cm hézagolt rakott kövek koptak a szekér kerekektől. A kopótéteg ott sem birta mindig.
A kérdésedre sajnos a válasz az, hogy nem normális. A különböző aszfalt rétegeknek némileg más igénybevéteket kell elviselniük. A felső kb. 10 cm -ben a nyomó igénybevétel a nagyobb a közvetlen keréknyomás vagy un. pecsét nyomás miatt. A 10 cm alatti rétegekben viszont húzás ébred, azaz ugy viselkedik mint egy tartó gerenda, amibe alul tesszük a vasat, mert az birja a huzást és felül inkább beton van mert az birja a nyomást. Persze mielőtt bárki leszólna, ezt csak a hasonlat kedvéért irtam. Az útpályaszerkezet voltaképp egy rugalmas ágyazású lemez felület, aminek a mértezése erősen függ a talajfizikai jellemzőitől, talajvizhatásoktól, benapozástól, a járművek összetételén kivül pl. attól is emelkedőn vagy ivben haladnak-e...stb. Tehát - mint ezzel foglalkozó - állithatom koránt sincs egzakt méretezési módszer. Pláne, ha régi foltozottan javitott útról van szó. Hacsak le nem daráljuk az egészet egy masszává és újra nem teritjük. (Hideg és meleg REMIX eljárásokkal) Ja és persze előre kell becsülni a forgalmat 10-20 évre, amihez figyelembe kéne venni az összes területfejlesztést, telepitendő bányát és logisztikai központot, vagy regionális hulladékgyűjtő központokat is. Mégegyszer, amelyik mérnök azt állitja képest ezeket a hatásokat mind pontosan előre és ráadsul az út mentén több tiz-száz kilométeren végig méterről méterre meghatározni az egyéb aljasságra is képes. Marad az, hogy a biztonság javára némiképp túl kéne méretezni. A másik oldalról meg egyre csökkentik a beruházásra forditható összegeket. VISSZATÉRVE az eredeti kérdésre, akkor is meg kell vizsgáltatni a rétegeket és un. plasztikus deformációs tulajdonságok alapján szükség esetén a régi kopó vagy kötő réteget is fel kéne szedni. MAGYARUL LEKVÁRRA NEM LEHET UTAT ÉPITENI. Római időkben 50-80 cm vagy még vastagabb szerkezetek épültek. Valóban az igazi időálló szerkezetnek a fagyhatár alá kéne nyúlnia. Ehelyett sok régi szekérút makadámjára kerül egyre több aszfalt réteg. Mert az egész elbontása és újta épitése cca.: 15-18000 Ft/m2 -ben áll meg mig egy 4 cm szőnyeg teritése 2500-3500 Ft/m2 -ből kijön. Azt hiszem egyszerű a matek! Persze az is tény, hogy a régi útkaparók rögtön minden gazt kihúztak és mindenhol néhány kapa vagy ásó lenditéssel biztositották, hogy a viz lefolyhasson. Ma ez nincs igy, mert ha a felhizott padka nyesése és a kijövő föld elszállitása a közbeszerzési értékhatárt meghaladja úgy ..... 8 hónap. Ha volt közben egy tél akkor fagyott is és a gaz is tovább nött.
Idén késő tavasszal felújították a 8418. sz állami közút Győr-Ménfőcsanak és Koroncó közötti szakaszát. Jó minőségű lett (legalábbis most még az). A korábbi biztonságos 60-70-es tempó helyett akár már az engedélyezett sebességhatárt is túl lehetne lépni. Néhány kép:
Nézd meg a 86-os utat: Répcelak átkelés 2004-ben lett 11,5 t-va. Most erősen nyomvályús. A 2 éve felújított szakaszon Vámoscsalád után meg 4-5 centi mély 15-20 centi átmérőjű lyukak és sok helyen 3-4 centis tarajok gyűrődtek fel. Nagy a kamionforgalom az OK, de ez 2 éve is tudott volt, miért nem végeztek megfleelő munkát. Az a baj, hogy aki átadta, meg aki átvette az nem hűsöl most emiatt.
A 47-es úton napjában többször is járok. A 204+500 - 207+000 között most építik a +2 sávot. Ma érdekes dolgot tapasztaltam:
Egy útépítéshez igazán értő fórumozó elmondhatná, hogy normális e az, hogy a kopóréteg alatti aszfaltréteg kb. 1 hónap alatt nyomvályús lett. Szemmel látható, hogy a keréknyomokban ki van fényesedve az aszfalt és enyhén vályús. Egy-két hete volt a helyi Délmagyarország című újságban egy cikk az útépítésről. Abban írták, hogy a mostani aszfalt szőnyegre már csak a kopóréteg kerül. Nem tudom, hogy a kopórétegnek mennyivel nagyobb a teherbírása, - mint az alatta lévő rétegeknek - de ha ez is olyan remekül lesz megcsinálva mint a vásárhelyi oldalon az algyői híd előtt, akkor nem sok jóra számítok. Az 2001-2002 táján épült és a külső sáv már elég ramaty. Az is megérne egy misét, hogy a 20 cm-es betonréteg elég e egy ilyen forgalmú út alá. Mindez annak függvényében, hogy a régi útpálya felbontott, felmart részein látszik, hogy az út szerkezeti vastagsága 40-50-60 centi egyes helyeken. Na ott nem is volt nyomvályús soha.
Így van - ahogy Laci is írja. Mint mondottam volt, engem leginkább a kapuk bosszantottak. Illetve, hogy időről-időre le kell lassítani 130-ról 40-re... Még az jutott eszembe, hogy a ljubljianai elkerülőn (délen jöttünk) volt egy kis felújítás, sáveltolásokkal, kisebb torlódással, így totál M0D feelingje volt. Nem tudom, hogy az északi szektor milyen lehet, illetve hány sávos. Egyébként valóban jóval kisebb volt a forgalom, mint A2 felé.
azé a za zaranyfüles eleváció-komparáció nem teljesen állja meg a helyét (qrvára csúsztat), mivel a ferdekábeles opció vagy kétakkora ménszpennel operál, mega hasmagassága is majd kétakkora... :-))
a kontra szempontok meg kimarattak a cikkedből:
a ferdekábeleshez képest jóval nagyobb horizontális erők miatt jóval erősebb (ergo nagyobb anyagigényű) felszerkezetre van szükség...
The deck of an extradosed bridge can be thinner than that of a comparable span-beam bridge, but must be thicker than that of a conventional cable-stayed bridge of comparable span.
Given its intermediate design, it is unsurprising that extradosed bridges are relatively expensive and material inefficient. Almost any span that could be bridged by an extradosed bridge could be spanned more inexpensively with a continuous girder, or more efficiently (but at even greater cost) with a cable-stayed. In most cases the spans are short enough that the use of cables at all is an aesthetic rather than engineering-necessitated choice.
Szlovénában csak a maribori elkerülő nincs kész? Egyébként végig autópálya van?
Ja.
Spekulálok, hogy merre menjek olaszba. A régi megszokott osztrák A2-n, vagy szlovénokon keresztül.
a szlovénok felé egy 100-assal rövidebb, meg kevésbé forgalmas...
a heti vinyetta 15ajró, bár gecó módon - hasonlóan a csehekhez - csak 7 napra érvényes, nem 10re, így egy sobóta-sobóta ciklusra már nemjó, hogy baszódnának meg...
Szlovénában csak a maribori elkerülő nincs kész? Egyébként végig autópálya van? Spekulálok, hogy merre menjek olaszba. A régi megszokott osztrák A2-n, vagy szlovénokon keresztül.
Volt jó 20(?) km-es szakasz, ahol alagút-vidukt-alagút-viadukt stb stb… Eléggé impresszív volt, de mondja már meg nekem valaki, hogy ezeket annakidején hogy a faszba tudták megtervezni?
én 2001ben jártam arra, és hasonló kérdésem volt nekem is... :-))
ezt a pályát látva igencsak röhejes a "nehéz terepviszony" kifejezés az M0Ny-tal kapcsolatban... :-))
A táblázás valami borzasztó.
én 2 éve már csak hébehóba pislantok a táblákra, a GPS kiválóan végzi a dolgát... :-))