" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Én is éppen ezekre az okokra gyanakodtam. Tényleg jó lenne pontosan megtalálni, mert éppen azért akarok jó referencianövényeket nevelni, hogy a kétkedők előítéleteit eloszlassam. Azt tervezem, hogy szervezek egy nagy kertbarát találkozót akkor, amikor már minden szépen fog teremni nálam. Láttam azt a sok tizenéves kivit, meg az én régi porzóimat is látom. Ezért ültetek már többet is mindenből, hogy a szerencsétlen véletlenek ne befolyásolják az eredményt. Zsuzsánál biztosan nem történt gyomirtózás, szerintem a szomszédban sem. Azokra a sárgákra vigyázni fogok ezután is, remélem, azért megmaradnak. Azért gondolom, előnevelés után ezekből is lesz lehetőség a beszerzésre.
Mindenesetre Te most segítettél megértetni az ország más részein élő topictársakkal, hogy miért is rendültem meg annyira, hogy két napig mással sem foglalkoztam, csak ezzel.
Most a félfás rész egyik rügye fölött el kell metszened a hajtásokat és augusztusra ez az egész egy rossz emlék lesz csupán, hacsak nem jön egy újabb világvége.
A kukorica tükrében nézve, ugye, hogy a füge nem is túl rossz. Természetesen, a halált nehéz túlélni és az atomcsapást egyetlen élőlény sem állja ki. De ahogy mondtam, minden relatív.
A fityeházi fiatal kiviültetvény melletti parcellán (tisztes távolságban, technológiai előírás betartása mellett) történt vegyszeres gyomirtás. Ha megnézzük ezt a képet, azt hiszem, kommentár sem szükséges. (Legfeljebb annyi, hogy a 700-as állományban EGYETLEN hiány sincs.) Ha egy kicsit hanyagabbul történt volna a művelet, vagy valamivel közelebb, lehet, hogy nem csupán visszamaradottak lennének a növények, hanem felük hiányozna is. Ezeket a tapasztalatokat mind a gyakorlatban lehet megszerezni és nagyobb egyedszámú állománnyal. Egy házikertben sok véletlen is közrejátszhat. Elég, ha ott van éppen valamilyen rágcsáló, vagy egy rossz talajrész, ahova az egyetlen (vagy kettetlen) kis növény kerül.
Talán ez még nem is annyira cáfolat, inkább azt bizonyítja, hogy minden relatív. Ha megnézed a Hozzád legközelebb eső kukoricatáblát, azonnal megérted, mire gondolok.
Három dologra lehet gyanakodni: a talaj, valamilyen gyökérkártevő, talajaszállyal párosuló légköri aszály, magas hőmérséklettel. Itt, az én körzetemben gondot idáig csupán a pajorok okoztak, amit nagyon egyszerű volt beazonosítani, hiszen a gyökerek megzabálva, pajorok alatta. Jó tesztelése ez a kivinek, hogy az ország különböző területein kipróbáljuk, de úgy lenne az igazi, ha a problémák okát mindenhol körül tudnánk írni. Innen nézve nekem nagyon furcsák ezek a panaszok. Itt a körzetben, Te is láttad, nagyon sok kivi van és egyiknek sem volt soha semmi baja, pajorokat leszámítva, hacsak olyan elemi hiba elő nem fordul, hogy valaki a fiatal növényt egy hosszan tartó szárazságban egyszer sem öntözi meg. Megfogadtam egyébként, hogy adaptált, mikroszaporított pici kivit soha ki nem adok a kezemből, senkinek. (De jó pap is holtig tanul.) Azoknak a helyes és biztos kinevelési módja az, ami itt a képen látható:
Még az jutott esetleg eszembe, hogy talán a fenyő közelsége is jelenthet gondot: vannak olyan növények, melyek nem maradnak meg fenyők közelében, pl. a ribizli is ilyen elvileg.
Van a kertemben egy rész (egy épület északi fala előtti terület), ami szinte mindig árnyékos. Ott szerinted megélne a kivi, vagy ezzel már átesnék a ló túloldalára?
A franc tudja mi lehet, az új telepítésű kivijeim közül nekem is ez történt az egyikkel. Lentebbről elkezdett hajtani, de a tavaly kinevelt vízszintes ág és az arra merőleges, idei ágak teljesen elszáradtak. Egy másik meg hozott egy tősarjat, ami szintén így elszáradt, szerencsére annak a régi részei jól vannak. Talán lehet köze ehhez is a szárazsághoz, bár én is locsoltam őket, ha nem is annyira gondosan. A másik gyanú a pajorrágás, vagy valami talajprobléma lehet. A meszes talajban magnézium és vashiány lép fel, én a sárga kiviknek is adtam magnéziumot, meg vasat is, azóta kicsivel jobban is néznek ki, a négyből kettő meg is indult. A green light kivik közül nekem meg az egyik nem nő semmit, a másik viszont szép. A régi porzó kivijeim tizen-akárhány évesek és soha nem volt semmi bajuk. Ezért nem is akartam elhinni, ha régebben valaki valamilyen problémával jelentkezett, mert láttam ezeknek az elképesztő vitalitását. Én már azt szoktam csinálni, hogy minden új növényből 3-5 példányt is ültetek akár, mert sokszor volt már, hogy egymás mellett az egyik senyvedett, a másik meg normálisan viselkedett. A kákik közül is kettő gyakorlatilag nem nő, míg ugyanazokból a fajtákból olyan szép lett másik kettő, mint a Te Rojo brillante fád. Többször próbálkozom, elsősorban magamnak akarok bizonyítani.
De igen, szinte teljes árnyékban van, de a közhittel ellentétben egy zalai(!!!!!!!!!) déli domboldal vegetációs időszakbeli hőösszege olyan, hogy lehetővé teszi ezt az árnyékban történő csemegeszőlő termesztést még olyan fajták esetében is, mint az Italia. Többéves tapasztalat erősíti ezt meg, ugyanis már a fügék ilyen fokú elterebelyésedése előtt is többnyire árnyékban voltak a fürtök az ernyős "bujaművelésnek" köszönhetően. Az utóbbi években pedig már többszörös árnyékban vannak a nap nagyobb részében. A szőlőhegyi kivilugas árnyékolását is két fügefa oldja meg. Anélkül a hegyen "kisülne a szeme".
Határozott árnyékolás kell nekik és egy hét múlva nem lehet majd rájuk ismerni, olyan szépek lesznek. Az öntözés nem árt nekik. Sokszor leírtam, hogy a kivi minden életkorban és minden fejlődési fázisban bizonyítja, hogy egyáltalán nem napfénykedvelő növény. Sok egyéb tévedés mellett a hozzá nem értők egyik legnagyobb melléfogása (gondolom a szőlőre rögzült hibás asszociáció eredményeképpen) a kivi napfényhez való viszonyának értelmezésében volt (van). Remélem még megérhetem, hogy bebizonyosodik: Magyarország dombvidékeinek szőlőtermesztésre kevéssé alkalmas, vagy alkalmatlan fekvései megfelelőbbek lehetnek a kivitermesztéshez, mint az eddig kipróbált és viszonylag jól bevált mediterrán termőkörzetek.
Ok, ernyős művelés megvan. A topikot mindenképp szeretném végigolvasni Egy kérdésem van most így hirtelen(bocs, ha hülyeség, tapasztalatlanságból fakad): A füge "sátor" alatt nincs árnyékban a szőlő?
2009-06-16 21:32:10 "EZ tényleg érzékelhető klímaváltozás következménye. Második hónapja járja az időjárás ugyanazon a lemezen ugyanazt a menetet az elakadt tűvel: a mai viharok pályája által érintett területeket ismétlőleges, bő csapadék jellemezte az elmúlt két hónapban (felhőszakadásokkal és jégverésekkel tarkítva), miközben másfelé súlyos szárazság volt. Az újabb klímát ilyen berögzült időjárási helyzetek jellemzik egészen hosszú periódusokon keresztül. Ebben tényleg tetten érhető bizonyos klímaváltozás."
2009-06-17 07:54:43 "Az utóbbi évek szélsőséges európai időjárási eseményeire utalva gyakran fogalmaztam meg, hogy az "új klíma" Európában az éghajlat "amerikanizálódásával" jellemezhető leginkább. Ehhez tartoznak a téli évszak durva téli hideghullámai is, ami minden, csak nem "globális felmelegedés"."
Akkor most jön az én nagy kudarcom! Igaz, a kép megduplázódott, de véletlenül, nincs benne semmi hatásvadász fogás.:)
Mit kéne tenni őkelmével? Nem nagyon lehet felismerni, ez a green... (nem emlékszem a nevére) kivi.
A sárgakivik sorsáért is aggódom. Igen satnyák. Naponta locsolom őket, de hasonló képpen száradnak a levelei. Ugyanakkor, a 3-ból 2 mintha újabb hajtásra készülődne.
Itt érdemes megnézni az elmúlt 14 nap csapadékmérlege, az elmúlt 30 nap, az elmúlt 90 nap és a hónap csapadékmérlege térképeket. Különösen az elmúlt 30 nap csapadékmérlegén látszik, hogy messze nálunk esett a legkevesebb csapadék.
Jó régen írtam ide, így hát egy in medias res kezdéssel válaszolnék: én is tapasztaltam ilyet, a füge szereti eldobálni az első termését, elsősorban a szárazság lehet az ok, de fajtától is függ. Nálam azt a kevés első termést, amit a tavaly ültetett 12 fajtából némelyik hozott, szinte mind eldobálták, pár szem maradt csak. Egyébként országosan nálunk hullott a legkevesebb csapadék mind az elmúlt hetekben, mind három hónap alatt. Amikor esett, azután is 2 nappal már olyan száraz volt a talaj, mintha nem is esett volna. Minden szenved.
Ha célzottan a kivivel kapcsolatban akarsz információkhoz jutni, segíthetnek a következő kulcsszavak a fórumkeresővel: "pergoletta", "Hayward", "Tomuri", "szálvesszős művelés", "actinidia".
Nézd meg a 6421. hsz. első képét. Ha pedig mélyebb szakértelemre is szert akarsz tenni eme növényfajokkal kapcsolatban, hasznos lehet, ha folyamatosan végigolvasod a hozzászólásokat a kezdetektől, sőt ennek a topicnak a létrejöttét megelőzően (2008 augusztus) a "Fagytűrő déligyümölcsök" 2007 márciusától 2008 augusztusáig terjedő időszakának hozzászólásait.
