" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hát alig ismerek rá! Nálad jobban nőnek valahogy a kákik is, mint nálam! Sharon a fajtának a neve, az asimina triloba az a pawpaw, az az amerikai gyümölcs. http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/smartsection/item.php?itemid=445 Itt egy cikk róla, Százados Béla fórumtársunk írta.
De az is csak a legérintettebb területeken kívülről származhat, mert az érintett területeken az erdők tele vannak leszakadt ágakkal, kidőlt fákkal és levéllel és az akkor ott lévő gombákat a fák védelme ellenében is szétverte a jég.
Részvétem,én lehet,hogy ríva fakadtam volna,vagy lekáromkodtam volna az öreg istent is az égről.Szerencsére mi megúsztuk.Viszont a sok csapadéknak köszönhető- en ma két rekesz gyönyörű rókagombát hoztak felőletek a mi piacunkra.Finom rókagomba,szegfűgomba volt az ebéd egy kis lecsóba belefőzve.
Pici korukban ugyanígy voltak, mint a fóliasátorváz alatt most, de a kiültetésre kész növények, kiültetve már nem. Egyetlen egynek sem görbült meg a haja szála sem. (Az idősebb ültetvényben tapasztaltuk a súlyos pajorrágást a gyökereken, ahol a növények egy körülhatárolható foltban kipusztultak, ott ahol a pajorfertőzés a legkoncentráltabb volt. Máshol még ott is túléltek, csak vontatottan fejlődtek.)
A mikroszaporított kivik helyes nevelése itt látható. (Mai képek Fityeházról, a megelőzőekkel együtt.) A normális talaj és az edényben lévő föld között nem lenne szabad különbségnek lenni. Az egyedi árnyékolás pedig ugyanannyit tesz, mint ez a kollektív. (A fóliaház váza fólia nélkül csak árnyékolóhálóval van behúzva. Az öntözés, vagy természetes csapadék is ugyanolyan. A hiba mégiscsak az "Ön készülékében" lehet.
Ha jellemző lenne a kivi rossz eredése, vagy kipusztulása, akkor Fityeházon ebben a 700 töves állományban legalább egy hiánynak kellene jelentkeznie, de egy sincs.
Zsuzsuci, köszönöm a részvétet. Remélem ilyen élményben még nem volt részed,
és kívánom, hogy ne is legyen!
Borzalmas egy ilyet átélni, részben kint a szabadban.
Szó szerint az utolsó pillanatban értünk haza, mire bejártam a garázsba elkezdett
esni a jég ( akkor még cseresznye nagyságú) és tombolt a szél. Én a nagy hős kirohantam, hogy a mandarint a tuják "árnyékába" vigyem, mert tele van rüggyel, virággal, apró termésekkel, és tavaly is elverte a jég. Aztán még a citromot és más
valamit is a tujákra bíztam, (sikerrel) de visszamenni már nem mertem, mert a jég mérete már dió, néha tojás nagyságú lett. Egy kis kerti pavilonban húztam meg magam, így végig néztem, hogyen veri, tépi szét a fügét, kivit és a többi növényt,
a szunyoghálót, hogyan próbálja betörni a fedett terasz hatalmas üvegtábláit, miután egy ablakot az emeleten már sikerült betörnie. Végül kihasználtam azt a pillanatot, amikor "tárat cseréltek", és csendesebb lett a golyózápor, berohantam a lakásba.Aztán a műsor még még folytatódott vagy 10 percig. A fólia sátor oldalát is
a rajta lévő hálóval együtt kilyuggalta.
A leírtakra néhány kép illusztrációként, ebből kettő arra, hogyan lehet ilyen állapotban fényképezni.(Sok képem homályos lett.)
Ja tudom, már emlékszem. A sárgák nálam is leyland ciprus ágakkal vannak árnyékolva már egy hónapja. A helyük olyan félárnyékos, gyümölcsfák alatt vannak, meg délről nádkerítés.
Na, jól leárnyékoltam a kiviket. Árnyékosnak néztek ki azok a helyek, ahova kerültek.De jobban megfigyelve, tévedtem. Remélem, egy időre ez a mai kreálmány jó megoldás lesz.
Ákos! Nem a fenyő mellettivel van baj, az a Tomuri, és jól van.
A sárgák köré szúrkáltam ugyan tujaágakat árnyékolónak a múltkor, de azok már megszáradtak, így alig árnyékoltak. Ma felfrissítettem.
Ha jól emlékszem, a sárgakivik nálad is inkább napos, mint árnyékos helyen vannak. Próbáld meg Te is eldugni őket valami mögé!
Az arguták nálam egy Pinus alatt vannak, és semmi bajuk. A szőrösek kozelében is vannak fenyők. Az ezüstfenyő alatt meg ribizli... sztem max. az lehet a baj, h. a fenyők rengeteg vizet felvesznek (télen is) az alattuk levő növények elől.
Egy ismerős által sikerült felvennem a kapcsolatot valakivel, aki szívesen hozna be külföldről pawpaw fákat /asimina triloba/. Nagy, két-két és fél méteres fák ezek, némelyiken már van termés. Több fajtából is lehet kérni, így nem zsákbamacska, hogy mit fog teremni. Sajnos elég húzós ára lesz, de véleményem szerint megéri, én is fontolgatom, hogy beszerezzek egyet. Türelmetlen vagyok, nem szívesen várom ki azt a 6-10 évet, mire a kis csemetéim teremni fognak. Van valamivel kisebb méretben is, ezek is nagyon szépek, de ezek sem annyira olcsók. Ha valakit esetleg érdekel, jelentkezzen, mert ha többen rendelünk, elvileg kevesebb járulékos költséget fog ránkterhelni az illető.
A képen láthatók Haywardok és Tomurik, de egy kisebb tételhez sárgákból is sikerült még hozzájutni. Ezek mind ültetvénybe mennek, de korlátozott számban, természetesen, mód lesz tesztelni őket a topictársak körében is.
A fügén még bőven maradt termés, csakúgy mint a kákin, bár ezek mind nem maradnak meg a sérülések miatt. A konyhakertben az egyik kákin két termés volt,
egyenlőre meg is van. A harmadik, (amelyikről levágtad a 3 ágat) sértetlenül megúszta a viharos kalandot, úgy mint tavaly. A jég komolyságát jelzi, hogy egy 12 éves bugit elboritott a szél, a konténer oldalára pedig 3 lyukat ütött.
Én is éppen ezekre az okokra gyanakodtam. Tényleg jó lenne pontosan megtalálni, mert éppen azért akarok jó referencianövényeket nevelni, hogy a kétkedők előítéleteit eloszlassam. Azt tervezem, hogy szervezek egy nagy kertbarát találkozót akkor, amikor már minden szépen fog teremni nálam. Láttam azt a sok tizenéves kivit, meg az én régi porzóimat is látom. Ezért ültetek már többet is mindenből, hogy a szerencsétlen véletlenek ne befolyásolják az eredményt. Zsuzsánál biztosan nem történt gyomirtózás, szerintem a szomszédban sem. Azokra a sárgákra vigyázni fogok ezután is, remélem, azért megmaradnak. Azért gondolom, előnevelés után ezekből is lesz lehetőség a beszerzésre.
Mindenesetre Te most segítettél megértetni az ország más részein élő topictársakkal, hogy miért is rendültem meg annyira, hogy két napig mással sem foglalkoztam, csak ezzel.
Most a félfás rész egyik rügye fölött el kell metszened a hajtásokat és augusztusra ez az egész egy rossz emlék lesz csupán, hacsak nem jön egy újabb világvége.
A kukorica tükrében nézve, ugye, hogy a füge nem is túl rossz. Természetesen, a halált nehéz túlélni és az atomcsapást egyetlen élőlény sem állja ki. De ahogy mondtam, minden relatív.
A fityeházi fiatal kiviültetvény melletti parcellán (tisztes távolságban, technológiai előírás betartása mellett) történt vegyszeres gyomirtás. Ha megnézzük ezt a képet, azt hiszem, kommentár sem szükséges. (Legfeljebb annyi, hogy a 700-as állományban EGYETLEN hiány sincs.) Ha egy kicsit hanyagabbul történt volna a művelet, vagy valamivel közelebb, lehet, hogy nem csupán visszamaradottak lennének a növények, hanem felük hiányozna is. Ezeket a tapasztalatokat mind a gyakorlatban lehet megszerezni és nagyobb egyedszámú állománnyal. Egy házikertben sok véletlen is közrejátszhat. Elég, ha ott van éppen valamilyen rágcsáló, vagy egy rossz talajrész, ahova az egyetlen (vagy kettetlen) kis növény kerül.
