" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Jég ellen a megoldás:http://www.koroskabel.hu/agrifrucht/index1.html...persze nem biztos,hogy olcsó,de kicsiben,házilag is érdemes talán vmi hasonlót fabrikálni....mert jég az lesz ezután is...
Megtennéd nekem, hogy elküldesz e-mailban néhány képet eredeti méretben a vihar utáni károkról? A 3 korábban belinkelt kukoricás képed kellene, illetve a selyemakácos kép a ház előtt, a jégverés előtt és után, mindkettő kellene. Ez 5 db kép, megtennéd, hogy elküldöd? Köszönöm!
Igen, ez a jégkatasztrófa a Dél-Zalát Észak-Zalától elválasztó, gyakran kirajzolódó klímaválasztó vonaltól délre következett be, a legsúlyosabb formában a klímaválasztó vonal közelében, kissé délkeleti irányban "megdőlt" a máskor szokásos Lenti-Pusztaszentlászló-Hahót választóvonal. Északon jelentéktelen csapadék volt, Zalaegerszeg pl. 2 mm. Szerencséjére Észak-Zala előtte lehűlt, Dél-Zala viszont a vihar kitöréséig tartotta a 30 fok körüli, vagy afeletti hőmérsékletet. Ez okozta a vesztét.
Úgy gondolom, ha valaki eléggé érzékeny és önérzetes, a kritikai érzékének nagyon jót tesz ez a "vidéki" mellőzöttség, és az igazságosság keresése talán egészen kreatívvá és konstruktívvá tudja tenni. A hatalom, vagy a többség biztonságának a tudata csökkenti az alkotási vágyat és konformistává tesz.
De lehet, hogy sok egyéb meglepőnek tűnő dologgal is itt találkoztál először. Sok olyannal, ami ellentétes a közhittel, a papírformákkal, a sztereotípiákkal, általában.
Június 16-án késő délután történt. Ha például Pest megyét, vagy az ország valamely exponáltabb részét érintette volna (Budapestről már ne is szóljunk!), az újságokban két hónapig csak erről olvasnánk. Amennyire erőnkből tellett (hála különösen Floonak), mindent megtettünk, hogy ne csak Pécsről szóljanak a tudósítások és a lehető legnagyobb nyilvánosságot kapja.
A viharvert őszibarackfa érzékelteti a jég mértékét, mellette a szőlőkordonok viszonylagos szerencséje a nagyon dús levélzet (Bussay doktor harmadik éves új kékszőlő telepítése), az egész területet a nagy vegetáció jellemzi, ami a károkat számottevően mérsékli::
Ezek mellett a nektarinok mellett ilyen a kivi (látható, amit a múltkor mondtam: 5 nap alatt már jelentősen haladt a hegesedésben a vessző sérülése, a gyümölcsök sértetlenek):
Ezeket a legérintettebb területeket "centiméterek" választják el a szőlőhegyi telkemtől. Ott is komoly jégverés volt, amit az agyonvert nektarinok jól érzékeltetnek. Mégsem panaszkodom, mert látható, hogy mitől menekültem meg hajszál híján. Bejó kiskanizsai selyemakácával összehasonlítva, ott, Csörnyeföld faluban selyemakác "indikátorral" mérve"csak" ekkora jég volt.
"Nem látom a képen hogy hol van az oltás helye ??"
izé....létezik, hogy a föld alatt...? Most kimentem, végignéztem az egész kis törzsét, de én ezen semmit sem találok...tudsz nekem képet mutatni arról, hogy milyen az az oltvány?
Mert ha oltás felett hajtott akkor örülünk:) max a kihajtás felett elvágod az élettelen szárat és a kihajtott ág lesz majd a fád vezérhajtása.
Ha oltás alatt hajtott ki akkor kicsit kár mert ez a vadalany hajtása de ez sem baj mert hagyod nőni fásodni és ráoltasz egy nemes rész de ez időveszteség vagy 3 év :(((
Elkezdtem a topikot az elejétől végigolvasni, még csak a 700-ik hsz körül járok, de már teljesen meg vagyok babonázva. Ősszel biztosan ültetek kiwit! :-)