" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Na ez egy nagy kavarás ,ez már három növény ,csicsókám van, édesgyökér ami olyan mint a cukorrépa a levele is szép sárga vagy bordó ezt árulják az áruházak 800- 900 ft /kg az is van ,amit te irsz futót azt nem ismerem abból kellene
Öntözés kb. ott kezdődik, h. naponta öntesz rá egy vödör vizet.
Ültetni is ugy célszerü, h. a kiásott legalább 60x60x60-as! gödörbe öntesz 2-3 vödörrel, ülteted, félig betemeted, beiszapolod pár vödör vizzel, teljesen betemeted, még viz, amig elissza.
Csicsókát adok ingyen is bárkinek, aki szeretne vmi kiirthatatlan növényt a kertbe. Egyébként azt is 1000 Ft körül árulják a piacon. Én a batátára v. jamsz gyökérre gondoltam (Ipomoea batatas) Ami a szulák rokona tulképp, trópusokon népeledel.Nálunk sajnos kell 3-4 év, mire igazán megnő. De teljesen télálló, 4 gumót el kell rakni, közé egy hosszú karó amire felfut, május közepe-vége mire kihajt, amit tavaly ültettem, azok most cca 5 m-esek, centis sarjgumók voltak. Van egy ismerős, aki szokta árulni tavasszal, én is tőle vettem
Vica! A locsolással kapcsolatban nagyon igazad van. Lehet, hogy naponta sietősen csak löttyintettem valamennyi vizet. Azt hittem, hogy meglocsoltam, közben csak a felszín kapott. Más kárán tanul az okos... én meg a sajátomon:)
Nem, a gesztenyéket nem tőled kaptam, a Józsi hozta tavasszal. Az egyiken kék jelzés volt, a másikon piros. Én is úgy tudtam, hogy nem kétlaki a gesztenye, de ő olyan meggyőző volt:) A piros szalagos, amit lánynak hiszek, jól van. Akkor lehet hogy elboldogul egyedül is, már ami a termést illeti. De az nagyon odébb van...
Igen, jól érted, a kivik közül csak az egyik sárga termő látszik kipurcanni. Ha így van, abba már oltani se hiszem, hogy lehet. De, a remény hal meg utoljára:)
Amikor én kertészetben vettem szelidgesztenye fát ,azt mondta a kertész hogy érdemes 2 venni az idegen porzás miatt, akkor többet köt ,de nem tudok róla hogy külön porzós lenne, amit kaptam tőled az is hozott porzós virágot pedig most tavasszal ültettem el A másik kettőből az egyik nem hajtott ki sajnos ott nem tudtam locsolni egy darabig .A locsolásról ,amikor szárasság van ,tányért kell csinálni a növénynek és legalább 2 vödör viz kell minden fához és a gyökerükhöz jól jönegy cső darabot beásni , hogy elérjen a viza gyökérhez sokszor hiszi azt az ember hogy meglocsolt de haa földet megkaparja egy két centi után száraz a föd ,az pedig kevés ha a föld felszinét 1 2cm re áztatjuk csak meg a növények gyökere fel jön a vizért és ha egy két locsolás kimarad méghamarabb kiszárad.Ha nincs esö a föld mindenütt ki van száradva és a locsolt környezetből is hammar elszivja a vizet
Néha locsolás után érdemes megnézni meddig vizes a föld
Az enyémek is...én is ráerősítek az árnyékolásra remélem használ.A porzós 3 rügyből is hajt,remélem be tud indulni,a termős eleve jobb állapotban volt,de kihajtás után a hajtáscsúcs leszáradt /nem tudom miért,de az összes kivim így járt/ ez visszavetette őket rendesen,most levélhónaljból ,egyéb rügyből indult meg mindegyik.Tehát remény még van.
A gesztenye is az, amit én adtam? Teljesen megadta magát? Azt már akkor mondtam, hogy rizikós lesz az eredés, mert úgy ástuk ki a fákat, három fa volt egymás mellett, a gyökerek is összenőttek kicsit. Nekem a másik kettő egyelőre úgy néz ki, megmaradt. A gesztenyék szerintem nem kétlakiak, bár úgy tudom, vannak pollensterilis egyedek. Talán azért maradt meg fiúként az emlékezetedben, mert még csak barkát hozott, termő virágot még egyik sem. Így éppen lehet, hogy mégis csak porzós, de ezt én sem tudom, így kérdés a többiek felé, hogy ismer-e valaki csak hímvirágokat nevelő szelídgesztenyét?
Nálunk a mostani monszun előtt olyan mértékű szárazság volt, hogy egyszerűen le sem tudott normálisan szivárogni a víz a mélyebb rétegekbe. Ástam egy gödröt, még fél méter mélyen is csak száraz por volt a talaj.
Akkor jelenleg csak a sárga termőkből az egyik fajta kínlódik, ha jól értem. Majd legfeljebb ráoltunk valamelyikre egy ágat, amennyiben nekem mindegyik megmarad. Ezt már rengetegszer tapasztaltuk, hogy a kivi nem kifejezetten napfényigényes növény, akik ennek ellenkezőjét állították, azok biztos sosem neveltek kivit. Az is nagyon jól látszik bizonyos cikkekből, hogy mit írnak a télálló banán (Musa basjoo) terméséről. Sok cikkben írnak olyat, hogy bár apró banánok vannak rajta, és tele vannak maggal, de azért ehetőek. Pedig mindenki, aki valaha látta már a gyümölcsét pontosan tudja, hogy ehetetlen.
Na, ilyesmi csodára várok én is:) Nálam az egy döglődő kivin kívül egy szelídgesztenye fiú is a veszteséglistán van pillanatnyilag. Jól jönne valami csoda.
Én úgy ismerem a kákikat, hogy tele vannak életkedvvel.
Az jó hír, ha újra hajtanak a sárgakivik nálad. Talán az enyém is meggondolja magát. Így visszagondolva,az esős időszak előtti szárazságban talán nem volt elég nekik a víz. Kaptak minden nap, de talán nem eleget. Ma az árnyékolást én is megerősítettem, de holnap alakítok még rajta.
Ha feléledő szakaszba jutottak, akkor szerintem ne csinálj velük semmi különöset, bizakodj!:)
Én nem tudom elképzelni, hogy egy kivinek túl sok legyen az a víz, amit kap
.A nem túl sok tapasztalatommal azt mondanám, rengeteg víz és árnyék kell nekik.Legalábbis a cseperedés idején.
Mégis, a tieid milyen magasak? Az enyémek 10-15 cm körül kornyadoznak::(
Tavasszal panaszoltam ugye, hogy vége lett a kis káki fámnak. Azóta meg már ujjongtam itt is, hogy mégsem, mert kihajtott...másik csoda is történt a kertben: a kis mandulafánk, amiről szintén azt hittem, hogy kampec - egy héttel ezelőttig egy kanyi darab levél, vagy bármi életjel nem mutatkozott rajta, most meg jönnek rajta sorban a levelek... Létezik, hogy én a télre meg a fagyokra fogtam a dolgot, közben meg csak egyszerűen nem kaptak elég vizet....??? Most az özönvíz beköszöntével meg magukhoz tértek? A káki mennyire vízigényes?
Hát az enyémek is hasonló állapotban vannak,pedig itt aztán esőhiány nincs...nincs is ideje kiszáradni a földnek...sztem itt már túl sok is a kiviknek a víz...A sárgáim most kezdenek újra hajtani,pedig a porzós azt hittem meghal /a sárgák árnyékolva is voltak/vannak.../,talán még megúszom csak most nem tudom mit csináljak velük...
Csicsónénak nagy a csicse Az se tudja, hova tegye Csicsóné galambom Rëjá illik a csókom.
Csicsónénak három lánya Mëges sepretlen a háza Csicsóné galambom, Rëjá illik a csókom.
Csicsónénak nincs pendëlye Tóba veszëtt a këndëre, Csicsóné galambom, Rëjá illik a csókom.
http://www.htmik.hu/konyvespolc_doc.php?id=36
Üdv
Béla
A green light egészen megemberelte magát, miután leárnyékoltam, és kapta a jótékony esőt. Utólag úgy gondolom, talán bővebben kellene őket locsolni.
A baj az egyik sárgával van. Arról momentán minden levél le van száradva. Ez egy termő lenne. A másik termő erős, de törpe még mindig. A porzójuk kétesélyes, vannak száradó levelei is, meg mintha hajtani is akarna.
Összességében, úgy látom, hogy sokkal jobban szeretik a kivik az árnyékot, mint a napot.A nagyobbak, bokrosabbak biztosan árnyékolják is magukat, de ezek a kicsik szenvednek a napon. Az a fenyő mögé ültetett fiúcska is beindult megint.
Itt talaj probléma nem is nagyon lehet, jó sok tőzeget tettem a gödörbe, azt még nem nőtték ki. Bárcsak már olyan nagyok lennének, hogy a gyökérzeteik kinőnék a gödröt!
Most megfogtál mert a csicsókát nem is ismerem ha szégyen ha nem .Az én vonatkoztatási rendszeremben az édesburgonya = a szupermarketekben kapható édesburgonya névvel ellátott növénnyel aminek oly 800-1000 huk kilója !!
Nem is ízlik !!
A csicsókáról ez a nóta jut eszembe :)))
[Csicsónénak három lánya, …]
Csicsónénak három lánya,
Háromnak van egy szoknyája.
Csicsóné, galambom,
Terád illik a csókom.
Csicsóéknál ég a világ,
Most varrik a tarka dunnát.
Csicsóné, galambom,
Terád illik a csókom.1297
Azt hiszem nem egy dologra gondolunk, de majd kiderül én a magyar édesburgonyára gondoltam Csicsoka gondolom az árát tekintve szaguaro is, te meg más növényről ,olyan is van nekem ültetve 2 sárga levelü egy vöröses de hogy lesz e gumója azt még nem tudom ez a batátának nevezett növény ,majd lefényképezem
Nekem nem jött be a batáta a Rappaitól szereztem be de oly picit termett hogy pucolni sem kellett :))
Az én földem über meszes és kötött mint a beton sajna itt azok a növények amiknek a termése a föld alatt van az nem megy semmire töpörödött törp lesz minden, fel is hagytam ezen flóra termesztésével.
Régebben sokat próbálkoztam én is, homok, perlit, hüvös, meleg, hormon ilyen-olyan, eredés kb. 2 %. Megállapitható, h. a szőrös kivi nem dugványozható. Viszont ha lebujtod, meggyökerezik.
De mindig az a különleges, ami ritkább, ezért írják sokan Claudiának, meg Monicának a nevüket, míg mondjuk Spanyolországban épp a Klaudia, Monika hat divatosnak, egzotikusnak.
Mármint a sárgák közül, vagy az a bizonyos Green light? Nekem csak az egyik Hayward ágai száradtak le még májusban, de alulról már ez is hozott akkora hajtást, hogy már közelít a 3 méter felé. A sárgák ilyen "bölcsis" korukban érthető, hogy mindenre érzékenyek, de a többi malőrnél szerintem kizárhatjuk a talajproblémát is, mert Vicánál ugyanolyan meszes a talaj, mint nálunk, meg akkor a régi porzósaimnak is lenne valami baja.
