"a nyelv egy logikus felépítésű rendszer. A változásnak oka szokott lenni. Ennek meg se okát, se értelmét nem látom"
A víztározó már önálló jelentésű, és mást jelent, mint a víztároló (ahogyan korábban itt már megírták).
Nekem azért érdekes a kérdés, mert a főnév + l és a főnév + z igeképzőkkel kifejezett igék eltérő jelentésére nagyon sok példa van, de arra, hogy mindkét alak pontosan, akár árnyalatnyi eltérés nélkül ugyanazt jelenti, csak két példát találtam:
sarkal - sarkaz (fociban sarokkal továbbítja a labdát)
Először azt hittem, a Magyar értelmező kéziszótár valamely kiadását, tehát az ÉKsz.-et, de egyikkel sincs összhangban, amit írtál. Aztán rájöttem, hogy az 1959 és 1962 között megjelent A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. szócikkét idézed. Attól azért nem várnám el, hogy bemutassa a 20. század utolsó harmadában végbement változásokat (a tározó általam fellelt első adata 1957-es, a víztározóé 1965-ös; utóbbinak melléknévi adata már 1944-ből is van: víztározó medence). Az 1972-es ÉKsz.-ben már van tározó és víztározó is, de én inkább a 2003-as ÉKsz.2-t idézném: tározó fn Műsz Tó nagyságú víztároló; víztározó.
Dehogy tilos, csak épp a nyelv egy logikus felépítésű rendszer. A változásnak oka szokott lenni. Ennek meg se okát, se értelmét nem látom. Nem rövidebb, és csak egészen nyakatekert módon kapcsolható újságírói szövegelésen kívül bármi máshoz.
Tározni meg továbbra se lehet semmit. Már a kérdés is idétlen, legalábbis nekem, hogy " - Tessék mondani, mit tároznak benne? - Hát, kedveském, abban vörösiszapot tározunk. De baromi óvatosan ám!"
A hibás megoldásra próbáltam példát hozni. De arra, hogy tározunk egy nemtudommit, még példa se jut eszembe. Hogy tárolunk valamit, az meg úgy adja magát. Ez az egész tározás dolog valahogy olyan bikkfanyelv, vagy nem tudom. Persze lehet hogy tényleg egyéni szoc, de mindegy. Mostanában aktuális lett. :(
tárolás főnév -t, -a (csak egyes számban) A tárol (1) igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit tárolnak vhol. Az újburgonya még alkalmatlan tárolásra. || a. (műszaki nyelv) Víz tárolása: víznek (mesterséges) medencében való összegyűjtése a vízmennyiség szabályozására.
Nem követték a nyelvváltozást: ugyanis az a. pont alatti értelem ma már "tározás", az erre használt alkalmatosság a "tározó" és semmiképpen nem tároló. Ami pedig a *tároz igét illeti, főnévből is képezünk igét csonkítással, nem példa nélküli, ezért akár a létező legitim "tározó" szóból is kifejlődhet a tároz ige, a tárol igétől jelentésárnyalatnyi eltérés céljábul. UFF.
Nem egészen értem a problémát -- a 'kocsogság' lehet elvétés, lehet beszédhiba, vagy lehet egyéni szóhasználat, ezek közül legfeljebb az elsőt nevezheted 'helytelen'-nek; de egyébként mi köze ennek a 'tározó'-hoz?
Hogy a manóba lehetne egy szó 'helytelen'? (Mondjuk, ha nem tudnánk, hogy mit jelent, akkor azt mondanánk, hogy régies, vagy tájnyelvi, vagy egyedi szóhasználat, de akkor sem azt, hogy 'helytelen')
Nekem a tározó modoros, tudálékos, ellenszenves. Tárolni valamit lehet, tározni meg nem lehet. (Tárazni is lehet, de az megint más.) De sokan használják a tározót is, úgyhogy elbizonytalanodtam. Vagy nem is tudom... :)
Van-e valakinek valami ötlete, hogy miért "Lascaux-barlang" az OH. szótári részének álláspontja a várható Lascauxi-barlang helyett? Van-e ennek valami köze esetleg ahhoz, hogy a barlang nem Lascaux közelben van, csak róla híresült el?
A probléma egyik fele éppen az, hogy a mozgalmakat, irányzatokat és felekezeteket a római katolikus egyháztól az ifjúmunkás-mozgalomig nem kezeljük tulajdonnévként, csak az ezek által létrehozott intézményeket és egyesületeket.
Tulajonnevet nem szoktunk kisbetűvel kezdeni, tehát (ha tulajdonnév egyáltalán) "Lubavicsi Chábád Mozgalom" , ha pedig nem, akkor 'lubavicsichábád-mozgalom' vagy 'lubavicsi chábádmozgalom'
Mitévők lennétek a "lubavicsi Chábád" chászid mozgalom nevének írásával?
1. A chászid irányzatok legtöbbnyire cádikcsaládok, azaz rabbicsaládok köré szervezdőnek, és a legtipikusabb elnevezés mindig a rabbicsalád eredete vagy székhelye szerinti helynév (szatmáriak, vizsnyiciek, szadagoraiak, újhelyiek stb. stb.) A Lubavics is helynév, a falu nevének oroszos-jiddises formája.
2. A "Chábád" ezzel szemben fantázianév, a "chochmá, biná, dáát" (bölcsesség, megértés és tudás, egyben a chászid teológia szerint durván az ember háromféle lelke) szavakból alkotott mozaikszó.
Számomra már a Chábád nagybetűsítése is problémás, lévén mozgalomról/irányzatról/felekezetről szó, az önnön névírási gyakorlatukban előforduló "Chábád-Lubavics" megjelölés (így, kiskötő, fantázianév + helynév) viszont duflán, de tény, hogy szokásos.
Oda se neki, erre találta fel a legújabbkori műfajelmélet a "félreklikkelt poszt" megjelölést (az önmagát félreklikkeltnek feltüntető – holott nem az – poszttal mint alfajjal). ;)
