Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Falazd körbe téglával, hagy meg az ajtót , és egy tisztítónyílást. A környezeti hőt így rögtön tárolod, a vízes rész melegebb lesz. A hatásfokot is növeled, meg a hőmegtartó kapacitást is.
szóval a turbolenciát lecsökkenteni. A keresztmetszet is szerintem elegendő, de majd használat során kiderül. Ha mégsem, akkor füstelszívó venti. Sima másfeles falú zártszelvény a hőcserélő anyaga, az él, ami a tűzzel először találkozik jól megtalpalva.
"...de mégsem 300-350 fok mint általában amire méretezik ezeket a kandallókat. Ha jól megvan rakva, láng csap ki a kémény torkolatánál akár 4-500Fok is lehet a hődob környékén"
Szerintem sokan el se olvassák vagy nem veszik figyelemben a gyártók által adott használati útmutatókat...Ugyanis le szokták írni hogy az adott tüzelő berendezés az adott névleges teljesítményt tartva mennyi fa rakható be óránként. Ezek a tűzterek és hőcserélő felületek a megadott üzemanyag mennyiség elégetésére lenne kiszámolva alacsony vagy magasabb hatásfokok mellet.
Egy példa....Ha veszünk egy "normál" árfekvésű öntvény betétet kapunk kb 37x60x50cm "tűzteret"
A gyakorlat az hogy ezt a tűzteret szeretjük teletömni akár 10-15 kg fával hogy ne rakosgassuk orkánként.
Mivel nincs hőtároló tömegük, ilyen tüzelőmennyiség intenzív elégetésénél a tüzér és hőcserélő hőleadó-hőfelvevő felülete alul méretezetté válik ami eredményezi a magasabb kilépő füstgázhőfokokat, vagy a másik lehetőség hogy az égést fojtsuk-nyújtsuk de viszont ha a tűztér kiképzése nem erre lett kitalálva akkor nagy esély van hogy a tiszta égésnek adtunk egy pofont...
Tavaly üzembe állított vízteres kandallós fűtésrendszerünket szeretném továbbfejleszteni az előző fűtésszezon tapasztalatai alapján és a ti segítségetekkel.
Sok tervem van de elsőként a "próba" kandallónkból szeretném a maximumot kihozni, azért próba, mert valószínűleg nem ez lesz a végleges fűtőegysége a háznak, ez csak egy olcsó egyszerű vízteres kandalló amit arra a célra vettünk, hogy teszteljük magát a fatüzelést a házban és legyen tapasztalatunk arra vonatkozóan mekkora teljesítmény szükséges.
Tehát sok tervem van, szeretnék puffertartályt a fűtésrendszerhez illeszteni, a használati meleg vízre is rásegíteni későbbiekben pedig szolár rendszerrel egészíteném ki az egészet.
A fűtésrendszer már úgy készült, hogy kis térfogatú alu illetve lemezradiátorok fűtik a helyiségeket és egy egyszerű gázkazán melegítette őket a megelőző években, tavaly már csak hidegebb időkben és éjszaka segített rá, de szeretném a lehetőségekhez képest mikor otthon vagyunk a fa tüzelést előnybe részesíteni.
Pár adat: Kandalló kb 10Kw-os 150-es füstcső nyílással, mely egy egyszerű hődob után 180-as saválló szigetelt szerelt kéménybe csatlakozik.
Képek:
Az előző év tapasztalatai alapján a kandalló környékén sok felesleges hő képződött, egyrészt a hődob miatt, ezt szeretném vízoldalra terelve a ház messzebbi részeibe elszállítani, másik dolog pedig az, hogy érzésem szerint sok veszteséggel üzemel és a hődob kevés hőt fog meg a füstgázokból és sok megy a kéményen keresztül a szabadba. Ezért gondoltam, hogy egy jól méretezett és beszerelt vízteres hődob segítene a kályhából a maximumot kihozni, úgy hogy a füstgázhőmérséklet optimális legyen.
Ezekből kiindulva szeretném első körben a mostani hődobomat lecserélni egy vizesre. Mivel ilyet ha lehetne is kapni méregdrágán számolnák, jobb ha készíttetünk egyet, csak előtte valahogy jó lenne megfelelően méretezni hogy a távozó füstgázból csak annyit vegyen ki, hogy a kémény legtetején se hűljön 65 fok alá a füstgáz különböző égési folyamatok esetén. Mivel nekem jól szigetelt gyorsan bemelegedő kéményem van így véleményem szerint alacsonyabb hőmérsékletre hűthetem vissza a füstgázt, mint akinek téglakéményen keresztül távozik a füst, hiszen ott nagyobb a hőelvonás a füst távozása során.
Lehet a vízteres hődob után mért füstágzamat lecsökkenthetem 100 fok környékére gyenge tűz esetén, persze mikor meg van pakolva akkor biztosan feljebb megy lehet 150-200 fokra is de mégsem 300-350 fok mint általában amire méretezik ezeket a kandallókat. Ha jól megvan rakva, láng csap ki a kémény torkolatánál akár 4-500Fok is lehet a hődob környékén.
Tehát egyik legfontosabb a megfelelő méretezése a hődobnak, milyen hosszan, milyen vastagságban legyen jelen a víz. Belsejébe lehet további összekötő csöveket építeni láttam már megoldásokat erre. Valamilyen szinten lehet szabályozni utána is a füstgáz hőmérsékletet a keringetőszivattyú indításával is, hogy hány fokon kapcsoljon ki illetve be, de leglényegesebb a lehető legjobb méretezése a hődobnak.
Ha van valakinek erre vonatkozóan tapasztalata, hogy mekkora kandallóhoz mekkora, hány literes hődob lehet jó az kérem írja le a tapasztalatait.
Egy ilyen szerkezetnek mennyi lehet az ellenállása ?
"nyilván ezt a 6 mm-es rést gyakran kell takarítani, vagyis az én kályhámnál minden nap begyujtás előtt. ez cirka 5 másodperces munka. ennyit érdemes rászánni"
Ezt hogy oldható meg gyakorlatban, milyen anyagból vannak azok az apró "járatok" ?
egyik cimborának már tavaly télen működött ilyen kályhája, éjszakára bekapcs. hagyta a ventit lassú fordulaton, reggelre nem hűlt le a kéró szerinte. szerintem csak nem rétegződött a levegő, ezért tűnt melegebbnek a ház
jó az animáció, valóban a venti nem áll rajta jól csak, a többi majdnem stimmel. a 6 mm az a füstjáratok mérete. a szoba levegője megy keresztül zártszelvények belsejében, ami 7 mm széles. nyilván ezt a 6 mm-es rést gyakran kell takarítani, vagyis az én kályhámnál minden nap begyujtás előtt. ez cirka 5 másodperces munka. ennyit érdemes rászánni.
Csak egy gondolat még a csempe-tömegkályhákról: ha jól gondolom, és itt is olvastam, hogy a tüzelés ezekbe úgy történik : 15-20 kg fát elégetünk 2-3 óra alatt, ezzel felfűtjük a hőtároló tömeget, ami agyag. Ennyi fában kb 60-80 kWh hőenergia van. ezt 2-3 óra alatt levegőtől átvenni nem kis dolog, igencsak jó hőcserélőnek kell lenni, ami ezt tudja. Pláne gravitációsan. Ezen elgondolkodtam.
-és ha jól látom a füst le van engedve az Ytong talapzatba.""
A betét az egy betét. Gyakorlatilag csak az ajtó, a hamuzó-ami elég kicsi-és a szelepelhető kéménynyílás miatt lett alkalmazva. Ráadásul jó választás volt!!
Van tisztítónyílás.
És nem jól látod, az Ytong le van zárva a füsttől egy 3 mm-es kazánlemezzel.
Én meg épületgépész technológus volnék....
Úgyhogy lehet bárkit riogatni a megoldástól, de hogy ez Qrva jól sikerült, az biztos.
Így ha senki nem építi meg az sem baj. Engem szolgáljon ki 30 évig, oszt ámen.
"inkább leírom, rajzolni nem szeretek. tűztér felett 17 füstjárat, vagyis a kimenő füstgáz 17 felé hasítva, a járatok 6 mm vastagok. közöttük 7 mm-es rések, ezeken pedig a szoba levegője van átfújva. ennyi. a venti fordulata szabályozható."
Köszi szépen .
Én inkább "lerajzolom" 2x is ...nem szeretek találgatni... pedig most is ez van :-)
"a járatok 6 mm vastagok"
ez mire vonatkozik cső vastagság vagy cső belső átmérő ?
Nem akartalak megsérteni, bocs. Nem ez volt a célom. Ahogy a kályháim 'eladási számát' sem akarom növelni. Főleg innen. Még ha akarnám sem a patkós kályhákkal.
Vitázni meg pláne nincs kedvem. Úgyhogy a témát lezárom. Csak annyit még, hogy megértsd miért szóltam hozzá:
"A kályha már egy telet üzemelt, de egy kávéskanálnyi kormot sem tudna összekapargatni a tűztérben."
Nos a korom sosem a tűztérben gyűlik össze. A járatokban, fordulókban, bekötő csőben. Aki tisztított már kályhát tudja.
"Még néhány info: Téglakályhák cserépkályhában használt járatokkal élére állított téglából: Gyakorlatilag úgy működik mint egy vastagfalú cserépkályha. Mostanában igen divatos mert lényegesen olcsóbb mint a drága új csempe, és talán tartósabb is. Ez itt olvasható:
Ezt az egyik ismerős kályha építő oldaláról kivágás-másolással 'írták'.
Hogy mennyire etikus, hát ne firtassuk. De ott is világosan azt mondja, hogy az élbe állított téglából falazott kályha: nem tömegkályha, hanem ún. téglakályha.
Annál meg ugye a téglákat össze kellene kapcsolni.
És ha már itt tartunk:
"Az új dolgok felé nyitottnak kell lenni, mert az viszi előre a világot. Lehet hogy egy tárgyat nem arra fejlesztenek ki amire végül alkalmasabb lesz, mint amire eredetileg szánták, de attól még lehet jó.
Szóval azt ajánlom, ne firtassuk a szakmai nagyságunkat, csak tegyük közzé a tapasztalatainkat, mert lehet hogy azzal segítünk másoknak, nem pedig a másik leszólásával."
Nem értek veled egyet.
Ha 1 kerékpárt az autó után kötünk, és 50-70-el húzzuk nem szerencsés. Mondhatja valaki azt is, hogy már 3-szor átment a piroson, és semmi baja sem lett. (igen, mert nem jöttek pont a másik irányból).
Tehát függetlenül, hogy ki építette:
-a betétet nem rendeltetésszerűen építette be,
-tisztító ajtó/dugó nincs a kályhán,
-nincsenek kapcsozva a téglák,
-és ha jól látom a füst le van engedve az Ytong talapzatba.
Nem messze lakik egy ismerős, akinek ilyen téglakályhája van. Újra kellett rakni, mert szó szerint kidőlt az eleje. Rosszul tüzelt benne, és kályharobbanás következtében 1 az 1-ben kidőlt az eleje a kályhának.
A szabályokat, használati-beépítési útmutatót, szakmai szabályokat, tananyagot nem azért tanítanak, hogy cső látása legyen az embernek. Ezen szabályok mentén lehet kisérletezni, átalakítani, fejleszteni, stb. A hangsúly az: 'ezen szabályok mentén' szókon van!
Én mindenkit óva intenék, hogy családja, hozzátartozói testi épségével, lakóházával, vagyonával felelőtlenül kisérletezzen.
Ez az én szemléletmódom. Ezzel lehet majd vitatkozni. Aki vitatkozik vele, én nem fogom ezt bizonygatni, és további vitára kelni. Most elmondom.
Aki meg vizes dologgal kisérletezik, legalább annyi józanságra inteném, hogy ne 1 ilyet tekintsen mintának; illetve az alapvető szakmai fogásokat/technológiákat/előírásokat/.... tartsa be.
Ez a kérdés nagyon egyszerűen eldönthető. Ugye puding próbája az evés. Meg kell mérni egy csempekályhának vagy tömegkályhának a kimenő füstgáz hőmérsékletét és akkor lehet majd tudni, hogy milyen hatásfokkal dolgozik. Amit most fabrikálok azon a füstgázhőmérő alapfelszereltség. Szeretem látni, hogy mennyi drágán megvásárolt hőenergiát engedek ki az utcára. Úgyis jön a fűtési szezon, ezért azt javaslom minden érdeklődőnek, ha nem tudja eldönteni, hogy építtessen-e csempekályhát, tömegkályhát vagy sem, akkor keressen az ismerősök, barátok között olyat, akinek már van ilyen és mérjék meg a felfűtés ideje alatt a kimenő füstgáz hőmérsékletét. Szerintem ez jó módszer arra, hogy el tudják dönteni, vajon milyen hatásfokkal működnek ezek a tüzelőberendezések.
inkább leírom, rajzolni nem szeretek. tűztér felett 17 füstjárat, vagyis a kimenő füstgáz 17 felé hasítva, a járatok 6 mm vastagok. közöttük 7 mm-es rések, ezeken pedig a szoba levegője van átfújva. ennyi. a venti fordulata szabályozható.
Valóban. A hordozható cserépkályhák súlyának épp a négyszerese. Ettől még nem tömegkályha, de azért ellátja a feladatát, még ha ez épp nem is tetszik. Ha a képeket figyelmesebben nézné az Úr, akkor láthatta volna hogy a kandallóbetét bordázott oldalát nem éri a füst.
A kályha már egy telet üzemelt, de egy kávéskanálnyi kormot sem tudna összekapargatni a tűztérben.
Részletesen leírtam hogy mikor, mennyi fát tüzelek el....ugye nem egy vaskandallónyit....
Valamiért a Balaton is kimaradt a dologból, mert lehet hogy talán értek hozzá, még ha nem is ebből élek, mint Ön sancibácsi, aki lehet hogy a kályhaeladásai számát szeretné növelni azzal hogy más dolgait leszólja.
Az új dolgok felé nyitottnak kell lenni, mert az viszi előre a világot. Lehet hogy egy tárgyat nem arra fejlesztenek ki amire végül alkalmasabb lesz, mint amire eredetileg szánták, de attól még lehet jó.
Vitának nem látom értelmét. Az én kályhám működik, nem kormosodik, nem vizesedik, nem kátrányosodik, tökéletesen tartja a hőmennyiséget amire nekem szükségem van, elegendő a padlófűtéshez is.
Ja!! Nem került még 300 ezer ft-ba sem.
Még néhány info: Téglakályhák cserépkályhában használt járatokkal élére állított téglából:
Gyakorlatilag úgy működik mint egy vastagfalú cserépkályha. Mostanában igen divatos mert lényegesen olcsóbb mint a drága új csempe, és talán tartósabb is. Ez itt olvasható:
Ez meg mitől tömegkályha?....kisebb mint az enyém...
Szóval azt ajánlom, ne firtassuk a szakmai nagyságunkat, csak tegyük közzé a tapasztalatainkat, mert lehet hogy azzal segítünk másoknak, nem pedig a másik leszólásával.
"Üdv a fedélzeten! Ide is bekukkantasz néha vagy csak rákeresel időnként a "tömegkályha" szóra, hogy ki használja helytelenül ill. jogosulatlanul?:D Reméljük nincs még levédetve.:D"
Üdv! :-)
Nem, nem keresgélek én :-)
Csak egyszerűen ráértem, és akkor a "Házépítés, lakásügyek" gyűjtőoldal elején hozta ezt a topikot, és beolvastam ide.
Hogy szilárd tömeg, tégla-samott nem lenne alkalmas hőtárolásra???
Nevetséges szerintem. Ez tévedés. Régen is jó volt, és most is jó.
Hogy kormos az elbontott cserépkályha belső???
Hát aztán?
Ez nem a cserép/tégla/samott hibája, hanem a rosszul megépített tűztéré!
Illetve lehet jó volt, és szabályszerű, olyan mint a tankönyvben írják. De hiába, ha emellett a technológia melett elment az idő.
Ma már cserépkálhát is építenek pl. Bio-tűztérrel, ami jobb hatékonyságú égést tesz lehetővé.
A tömegkályha tűztere meg megint más. Abban, annak a tűzterében nem talál 1 kumma kormot sem.
Az hogy a kályha feladata, hogy minél hamarabb leadja a hőt, megint minden elméletnek ellent mond.
A kandallók valók azonnali hőleadásra. A kályha pont azért kályha, és úgy alakult ki, hogy nem akarták egész nap a fát pakolni, hanem kifejlesztettek 1 olyan tüzelő berendezést, amit ha felfűtenek, míg ég a tűz, eltárolja a hőt. És a leégés után is fűt. Ezek a kályhák.
Na mindegy, nem akarok itt én mélyebben belefolyni a vitába. Mert még kötekedésne gondolhatnák. Pedig nem áll szándékomban. Csak látom a rtévedéseket, fogalom zavarokat. Ezért írom most ezt.
Arról ne is beszéljünk, hogy meg lehetne nézni sok vizes barkácsolt kályha/..... belsejét is, vajon mennyire kormos/kátrányos-e?
Amiért írtam, az a belinkelt fotó sorozat volt.
Én enél buktam ki. Az ilyen gányoláson, amit példaként még mások elé állítanak: hát ez tud iritálni. A többi bir...a meg megy az elől bégető után....
Sajnálatosnak tartom. Annak ellenére, hogy tudom: ilyen az internet, el kell fogadni.
Figyu, azt a betétet a gyártó ha megláűtta volna, hogyan építették be: hát a mérnökökkel megfordult volna a forgószék egy pászor! :-)
A betét külső bordás oldalán nincs konvekciós áramlás, hanem a füst adja neki! Nem sokat adnék neki, hogy olyan lesz, mint a Balaton......
De a tömegkályhához sincs semmi köze. Azt az élbe állított téglát legalább össze kapcsolhatta volna,....
Na mindegy.
Tudom én, hogy részben/közvetve van 'közöm' ennek a topiknak a megnyitásához is.
Én nem akarok itt ünneprontó lenni. Sok sikert kívánok azoknak, akik belefognak. De ilyen példát látva szerintem nem előre felé mozdítják a tervezést. Félrevezető. Ahogy az is, hogy a szilárd kályha építő anyag nem alkalmas hőtárolásra. Már sokadik éve fűtök a tömegkályhámban. Jó hatásfokú, még a kéményből sem jött össze 1 összemarék korom az elmúlt 5 télen; és egy napos hőtárolása van. :-)
Üdv a fedélzeten! Ide is bekukkantasz néha vagy csak rákeresel időnként a "tömegkályha" szóra, hogy ki használja helytelenül ill. jogosulatlanul?:D Reméljük nincs még levédetve.:D
Éppen próbáltam itt egy olvtársat átirányítani hozzátok, hogy tudjon meg egysmást a szilárd tömegben történő hőtárolás szépségéről, de nem állt kötélnek. Most vettem észre csak, hogy pár hónapja még tömegkályha párti volt, járt már a társtopikon, most még lenézi nagyon, mint visszamaradott technológiát (474: "hőtárolásra tégla, égetett agyag nem alkalmas"). Én védtem a mundért, bár nem is az enyém. Azt viszont láttam, akkor rendesen eligazítottátok: Tanács (kandalló vagy tömegkályha legyen): "Azt hiszem a kandallónál bármi jobb lehet. Pláne egy jól megtervezett tömegkályha."
Régebben benéztem hozzátok, de nem kapott meg a légkör, hogy finoman fogalmazzak. Ahogy láttam ma, a helyzet változatlan.
Szóval mindennek van helye, ez a topik nem tömegkályhákról szól természetesen, hanem épített, de vízteres rendszerekről, amik sokszor a vaskandalló és a tömegkályha közé érkeznek a projekt szándéka szerint. A kiírás alapján tökéletes égést és vízzel hőelvonást szeretnénk, de az sem baj, ha van egy kis tömeg, ami pufferel.:D Szalai Péter jó érzékkel indult el egy úton, csak sajnos nem tudta sokáig űzni az ipart.:( Hagyott hátra viszont működő prototipust, ami alapján kijelenthető, hogy a dolognak igenis van létjogosultsága! A fenti tanácshoz hasonló tájékozatlan és pökhendi stílus viszont nem ildomos. Sem itt, sem máshol. Persze ez is csak egy vélemény.
Feltettél pár kérdést, próbálok válaszolni. Nem tudom mire értetted, hogy gyanút kellett volna fognod? Valóban voltak ilyen gondok azzal a kályhával, amelyben 400 l víz a hőtároló. Ritkán gyujtottunk bele, ez volt a gond. Egyébként nem vagytok tisztában a hőcsere fogalmával, csak úgy építgettek kályhát, biztos jó lesz. Nagyon becsülöm az érdeklődést a téma iránt és a tettrekészséget, nyilván így halad előre a dolog. De.! Érdemes építés előtt elgondolkodni, számolgatni teljesítményt, felületet, hatásfokot stb. Nem kell semmiben hinni, számolni kell! Gondolom abban egyetértünk, hogy minden kályha egy hőcserélő: pl: légfűtésesnél levegő-levegő hőcserélő. Egy rekuperátor is levegő-levegő hőcserélő. Össze kéne hasonlítani egy kályhával. Azért mert egy kályhában nem 10-20 C fok a delta T, nem szabad más kialakítást alkalmazni mint egy rekuperátorban.
Nem vizes rendszert csinálok hanem légfűtésest. Vizes kicsit nagyobb kihívás, egy jó vizes rendszer. Az a hőtárolós egyedi eset volt. Most megpróbálok egy rekuperátorhoz hasonlóan jól működő kályha-hőcserélőt építeni. Már elkezdtem. Vannak képek, de multkor nem tudtam ide feltenni. Majd átméretezem őket. Egy fontos adat még: a füst 6 mm vékony réseken halad keresztül. Az ideális 1 mm lenne, de az lehetetlen.
