" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ridegtartású sárgakivibölcsőde a gladióluszok tövében. A gyerekek picinyek, de makkegészségesek. Ugyanezek, virágként kezelve, ugyancsak faksznik nélkül. (Kezdem azt hinni, hogy ez a nem túl magasra értékelt zalai agyag nem is olyan rossz, mint ahogy sokan gondolnák.)
Hát én vármániás vagyok...de nem tudom miért érzem azt,hogy ez nem túl régi építmény,persze attól még szép,sőt,ha úgy állnék anyagilag még építenék is hasonlót :)
Az egyik hegyi telekszomszédom kivágta a szőlőjét, így a mellettem lévő parcella fölszabadult. Arra kért, hogy biztosítsak neki füge, kivi és káki szaporítóanyagot, mert olyan ültetvényt akar kialakítani, mint az enyém. Mindig nagyon szívesen teljesítek ilyen kérést, de most különösen!
Akkor viszont tényleg közrejátszik a szivacsosodásban a szárazság.Bár, ettől még fajtafüggő is lehet, van amelyik érzékenyebb a szárazságra, a másik meg kevésbé. Gondolom.
Ma én is felfedeztem érő fügéket a nagy bokraimon. Úgy örülök:)Mostmár akkor beindul. Jön a meleg is.
Ó. és ma láttam, hogy a darazsak megkezdték a szőlőt, mi is körülnéztünk, és igen, lehetne édesebb, de már zamatos, a gyerekek szemezgetik:)
Egy közeli nyaralónál láttam néhány kisebb fügebokrot és két kivilugast is-termés nélkül. Végre sikerült megismerkednem a tulajdonosokkal, Pesten egy bőven termő kivipár tulajdonosai voltak. Hamarosan jönnek a fotók is.
Múlt hét péntek délelőttjén az MR 1 Kossuth Rádió délelőtti műsorában egy
betelefonáló azt kérdezte, hogy miért nem virágzik a kivije.
A "szagember" ( valami Bicskei ... ? ) válaszában elmondta, hogy a szőlőhöz
hasonló nevelést és metszést igényel, de metszeni csak rügyfakadás előtt
szabad, mert az utánna való metszés a kivi halálát okozhatja, stb., stb.
Aztán van termő, porzó, öntermékeny. ( Az ismert népbutítás)
A konkrét kérdésre a rövid válasz az volt, hogy foszfor, vagy káliumhiány okozza.
Úgy tudom a káliumnak semmi, vagy kevés köze van a virágzáshoz más növények esetében is. Fontos szerepe van a vízháztartásban, fokozza az ellenálló képességet betegségekkel szemben, növeli a fagytűrő képességet, javítja a termés minőségét,
(pl. paradicsom) fontos szerepe van más tápanyagok (pl. Ca) felvételében, és még lehetne sorolni. De hát ő a szakember !?
Én is írtam már erről a jelenségről a múltkor(bár lehet hogy a mások topikban).Akkor azt beszéltük meg, és én is emellett szavazok, hogy ez inkább fajtafüggő. A szomszédoméról írtam akkor, hogy az övé szivacsosodik.Ránézésre olyan mint egy szép érett füge, belülről meg szivacsos. Az én fajtám egyáltalán nem szivacsosodott, pedig nálam se esett több eső mint nála.Igaz, az enyémről nem került le még egyetlen érett szem se idén.
Sőt, aztán jött az a sok csapadék, és válozatlan a helyzet nála.
Én is ugy jártam az idén csak kb 20 szem elsőtermés volt a fügén, a többit elszórta aztán az is szivacsos lett lesztedtem vagy 4 szem rajta maradt és mostanra beérett ,ugy hogy biztos hogy vizhiánya volt jött az eső és helyre jött, nagyon sajnálom hogy leszedtem inkább locsolni kellett volna, ez is tanulság a jövőre , a füge előbb a termésből használja fel a vizet mert a levélen nem látszott hogy hervadna
Kb. egy hete érik nálunk a füge, most már jó édes, de előtte 5-6 szemet én is sárgán, puhán és szivacsosan szedtem le. Lehet az őszi-téli csapadékhiány az oka? Vajon tőlünk délre is ismert a jelenség?
Mindenkinek köszönöm a nekem szóló elismerést, de hogy mennyire nehéz napjainkban valamilyen tanok terjesztőjeként megfelelően hatékonynak lenni, azt az egyik Letenyén élő angol nevű anyuka példája bizonyítja. Ma az "MSN weather" amerikai időjárási oldalon ezt találtam:
"My name is Cathy Anderson. I'm just a normal mother of 3 living in Letenye , 24 who discovered a two-product combination that works better than anyone could have expected (even my dentist)."
A világhírűvé vált hölgy felfedezte, hogy két fogfehérítő termék kombinációja jobban fehéríti a fogakat, mint az egyik, vagy a másik külön-külön. Bár Letenyén majdnem mindenki ismer mindenkit, restelkedve bevallom, én nem ismerem Cathy Andersont. Ezért is van talán, hogy a fogaim ragyogásán is lenne még javítanivaló. De hát ha még egy ilyen, immár világhíresség sem lehet próféta a saját hazájában, gondoljátok el, mennyi KÖZÖS feladatunk lesz még a kivi terjesztése érdekében pici hazánkban.
