A bokaficam baleset, nekem is volt enyhébb és súlyosabb is, ezt megint nem kötném a fáradtsághoz. Ha az Achilleseddel, a térdeddel, talpaddal, sarkaddal, makacs húzódásokkal van bajod, azok lehetnek a túledzettség jelei.
2 hónapot voltál beteg? Az viszont sok. Vagy ebbe a sérüléseket is beleszámítottad?
A súllyal szerintem sokan vagyunk így, felteszem, te sem húsz éves vagy. 30, de főleg 40 felett már nagyon könnyen jön, de lassan távozik a háj.
Tavalyelőtt ez a sérülés visszagondolva úgy jött, hogy általában voltam fáradt tehát nem fájt előtte a bokám + este felé futottam munka után és egy rossz lépésnél durván kiment egy sima 10km-es körön. máskor is ment már ki bokám, sőt volt olyan futás ahol többször is (új cipő), de azok után pár perc elteltével simán tudtam folytatni.
Azóta átálltam a reggeli futásokra.
A betegséget azért kötöm (lehet hogy rosszul) szintén a fáradtsághoz mert ilyenkor az immunrendszer is legyengül.
Ennek eredményeként kb. 2 hónap kényszerpihi volt idén. A motivációval nincs bajom, szeretek futni, de csak terepen, erdőben. Nagyon nem bírom a monotonitást (pl. körözés).
A hosszú kihagyásokkal az a bajom, hogy nagyon gyorsan feljönnek kilók, egyébként sem vagyok egy pehelysúlyú.
Mi az, hogy! :) Nálam simán befigyel 3-4 hónapos évközi szünet, illetve a szezonok közti leállás gyakran ennyi. Viszont ezzel védem a szervezetem az extrém terheléstől. :) Na jó, elvileg, a nagykönyv szerint év közben nincs hosszabb leállás, mert az edzésszakaszok ciklikussága (mikro- és makrociklus) épp a túledzettségtől óv, a sérülésveszélyt minimalizálja. Az persze alaptétel, hogy a mindenkori edzettségi, fizikai állapotunkhoz képest kell az edzéstervet összeállítani, vagy/és az edzésmennyiséget abszolválni. De ha illik a ciklikus edzésterv hozzánk, nem kell pihenőket tartani.
Amúgy megbicsaklott a visszatérésem, mert az újbóli hideg miatt az előző héten csak egyszer futottam, most meg még egyszer sem. Van évi 3 darab edzésem, össz 25 km-rel. Viszont közelít (a záróbusz) a Vivicitta feles. Most már nekidurálom magam, pláne, hogy Spenót és 9:3 ilyen szép példát mutat a maratonnal.
hogy mennyiségre mi a határ, azt senki nem mondja meg neked, mert edzettségfüggő. A lebetegedés önmagában nem jel, az bármikor összejöhet téli időszakban (máskor is). A lesérülés viszont már inkább figyelmeztető. Lehet, hogy nem mindig kellene terepre menned, vagy éppen a tempót-távot csökkentened.
Hogy mit érdemes nézni? A pulzushoz nem értek, én egyszerűbb dolgokra figyelnék. Pl. hogy egyáltalán van-e kedved elindulni. Ha reggel mész, mennyire kelsz nehezen hozzá. Illetve sok sérülés nem a semmiből jön, hanem apró fájások jelzik előre. Ezeket ideje még csírájában elkapni és kikezelni, krém, nyújtás stb. Ilyenkor még nem kell leállni, de érdemes kevéssé terhelni. Pl. futhatsz ilyenkor síkon, max. 5-10 km-t, és ha kicsi fájdalom sincs, akkor mehetsz vissza.
Ami a tervezett pihenőt illeti: én tavaly év végén próbáltam, hogy másfél hétre teljesen leállok. Több, mint kettő lett belőle, mert persze benyeltem közben egy vírust, de nekem nagyon nem vált be: úgy éreztem, eltunyultam, és minél hosszabb a kihagyás, nekem annál nehezebb visszarázódni, tehát egyszerűen rávenni magam, hogy fussak még ebben az életben.
Asszem, az idei év végén max egy hét lesz a pihenő, utána megcsinálok egy teljesen laza hetet, mondjuk 3x5 km. A lényeg, hogy felvegyem a cipőt és elinduljak.
A tájfutás utáni edzést lazábbra érdemes venni, hogy regenerálódj, a következő meg lehet a hosszú futás. Így lényegében lesz egy hosszú-tempós-regeneráló edzésritmusod, ami elég jó ha heti hármat tudsz futni.
Én ugyan nem szoktam edzéstervet készíteni, de úgy gondolom heti 3 edzésben nem sok variációs lehetőség van.
Én a helyedben az alapokat tartanám szem előtt.
Vagyis a fejlődéshez növekvő terhelés kell, amit célszerű valamilyen ciklus szerint növelni.
Én a heti össz terhelést szoktam figyelni és próbálom 2 v3 hétig emelni, majd a 3. v 4. hét egy rövidebb terhelés (időben/km-ben mérve)
A hetek közötti km emelésre 10%-ot szoktak javasolni, de nyilván ez egyéni. A tájfutó edzés ugyan mehet max-ra, de akkor előtte célszerű alaposan bemelegíteni és ajánlott levezetni is, így máris nem csak 4-7 km annak a napnak a terhelése sem, hanem akár 10-12 km is összejöhet. A másik két nap egyenletes hosszú futásának intenzitását is lehet apránként emelni egy idő után.
Mivel a tájfutás nem egy sprint szám, ezért ha az edzések jól futható gyors terepen vannak, akkor plusz gyorsító edzések szerintem nem kellenek. A hosszú futásokkal fejlődő állóképesség javítani fogja a tájfutás sebességét is.
Ha a 3 futás mellett van egyéb sport is, azt is érdemes figyelembe venni a heti terhelési időben.
MÁr vagy három hete futok újra, lelkesedésem a régi (remélem az izületeim is azok maradnak...). Naszóval - így szezon elején töprengek.
Szeretnék ugye hosszabb távokon javulni, egyszer majd maratont futni, addig is több, egyre javuló félmaratont.
Viszont kezdődik a tájfutó szezon is, azt is szeretem nagyon.
Heti 3 alkalommal van lehetőségem futni, ebből egy tájfutás. Namost tájfutáson jellemzően 4-7km-es távok vannak, és az edzőversenyeken jellemzően jól futható terep ezek jó része. Tehát eléggé "mindent bele" a futás része, rövid pihenőkkel (pontfogás, bozót, stb). A (fél)maraton viszont nagyon nem ilyen.
Tehát a hetem jellemzően úgy néz ki, hogy két hosszabb (1-2 óra) alacsony intenzitású futás, plusz egy rövidebb, 30-40 perces "ami a csövön kifér".
Ti hogy csinálnátok, hogy használnátok ki a másik két edzést a héten, hogy a hosszútáv is javuljon, meg a tájfutás is?
Kizárólag a ground contact time balance paraméterre fogok figyelni. :)
Remélem, nem gáz, ha hagylak beszélni. Nekem ez nagyon nehéz lesz, de igyekszem kussolni, mert a beszéd sokat kivesz belőlem, neked pedig kell valami, ami lefékez.
Kellemes kis négy és fél órás kirándulásunk lesz. :)
Nekem a felkészülés a két influenza szerű megbetegedéstől és a gyakorlatilag nemfogyástól eltekintve egészen jól ment. Igyekszem végig tartani a tervezett 6:16-os tempót, aztán majd kiderül, hogy kifekszem-e tőle.
Na, akkor van még holnap reggel egy 5 km-es gyógyfutásom, aztán szombaton maraton.
Kötelező nyaf: szar felkészülés, sok kihagyás. Nincs mérlegem, és bár még ugyanazt a méretű gatyát hordom, mint eddig, de sanszos, hogy híztam (pont azért, mert nem mérem magam rendszeresen, úgyhogy muszáj előkerítenem). De most már tényleg szeretném letudni ezt a hülye maratont. 33 éves koromra terveztem az elsőt, de mindig is későn érő típus voltam.
Terv: ha minden ideális lett volna a novemberi félmaraton óta, akkor lenne konkrét időtervem. Most a teljesítés a cél, illetve azért 4:30-nál csak nem illene tovább húzni. A Vágó Boglárkai mottóból hangsúlyosan szeretném kihagyni a fosást, ha ez összejön, azt félsikerként kezelem.
A fő cél viszont mégiscsak az, hogy megpróbáljam annyira szóval tartani Spenótot, hogy elfeledkezzen a kütyüjéről, a pulzusáról, a lépéshosszúságáról, a légzéséről és a részletesen kidolgozott terveiről.
Esemény előtti tabletta is létezik, vagyis beletöltöd a lötyit előre. Kicsit nehezebb lesz így a kereked, és a kerékből a levegő leeresztése se lesz egyszerű, de kis trükkel azért megoldható.
Elsősorban tubeless rendszerhez használatos (én is úgy próbáltam), de létezik belsőbe való verzió is. Csak kicsavarható szelepű belsőbe tudsz lötyit tölteni
Esetleg nézd meg még a királydinnyét is, van-e az útvonalon. Haszonnövény, a bringaszervízeseké, de mondjuk csak ősz környékén. Szerintem defekttűrő külsővel (meg normális belsőkkel) eléggé minimalizálható a defekt esélye.
Igen, az úszók általában nehezen tudnak futni - talán izomzati kérdés is. Viszont aki igen, abból jó triatlonos lehet - úgyhogy egy középtáv-futó és egy triatlonos is elveszhetett ott :)
Akkor úgy módosítanék, hogy az 53, pláne úszóként, futó edzések nélkül nagyon korrekt!
Rókához képest nekem valahogy fordítva lehetett, 400-on szerintem nem nagyon voltam 55-56 alatt, 800-on viszont bőven 2 perc alatt volt talán a legjobb (már nem emlékszem, mi ritkán futottunk olyat mert nem atletizáltunk, max a suliban)
