" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Azt nem mondtad el, hogy a lenti fügeszörny gazdájától kaptuk ajándékba, fejenként egy üveggel. Innen is megköszönjük a kedvességét. Tavaly ősszel óriási mennyiséget főztek be belőle. Érdekes, hogy a héja lila, a lekvár színében mégis a belső állomány sárgája dominál. A mi sötét fügénkből főzött lekvár viszont a szilvalekvárra emlékeztet, mert a belseje is sötét színű.
A telektöl5 háznyira a füge ami 20 éve nem volt elfagyva ,ősszel leakarja vágni a tulaj mert a vejének ki kell kerülnie ha be akar menni azt mondja tul nagy nem birtam meggyőzni a 80 éves hölgyet hogy ne bántsa azt mondja hamar ujra nő
Csoda, hogy nem haltam meg fügemérgezésben, degeszre ettem magam ma! A Lenti-hegyi fügeóriást sajnálom, megkóstoltam volna az első termését, akkor még fért belém :)) Bár ez a 2 üveg múlt évi fügelekvár kárpótol egy kicsit, asszem holnap palacsintát kérek ebédre :))
Ma Flooval folytattuk a Tour de figue-et. A Lenti-hegyi fügemonstrumot látogattuk meg, de az első terméséről, sajnos már lekéstünk. Tavaly ősszel megismertük a másodtermését: lila színű kisméretű, extra édes dalmát füge. Kíváncsiak voltunk az első terméseire, de már csak a tulajdonosa leírása szerint tájékozódhattunk: hasonlóak a másodikhoz, csak valamivel nagyobbak. Útközben megálltunk még egy-két helyen, de mindenhol csak a szokásos magyar ujjas óriást találtuk. Ebből van egy szép törzses példány félig "beépítve, nagyon bő terméssel, egy másik pedig egy olyan meredek déli domboldalon, azon belül is egy rézsű oldalában, hogy én csak fölülről mertem lefényképezni. Floo szerint, aki alá is merészkedett, erről is leérett már a termés, annak ellenére, hogy ez egyike a legkésőbben érőknek. Végül a saját fáinkról jól belaktunk.
turistának álcázva sikerűlt kijutnom a zoo-ból :)))))))))))) Végülis látták rajtam hogy főemlős vagyok !!!
Vagy 20 éve nem jártam a fővárosi állatkertben és jó volt látni a változásokat sok szép új kifutót építettek , látszik hogy követik (gondolom én) a nemzetközi trendet , hogyan lehet látogató barát módon kicsit nyitottabban közelhozva bemutatni az állatokat.
De pl ha egy terméstől roskadozó kivit is cellába zárva vagy a bejáratnál növesztve akkor biztosan sok látogató ráeszmélne hogy ez akár nekem is menne !!!
Csak úgy lehetséges, hogy ne legyen rajta érett füge, hogy az első termés már leérett, de akkor alatta kellene lennie lepotyogott aszalódottaknak, rohadtaknak, a fán pedig csonkoknak. A másik eset az lehet, ha nem volt rajta első termés. Nézd csak meg jobban Baracson a fügéket! Csak akkor nem találsz érett fügét, ha csupa másodtermést nézel. Érik már a legkésőbben érő "magyar" fajta is (vékony, ősszel a növekedést befejezni nem akaró ágú, télre éretlen, zöld ágvégeket hagyó, hosszú szárú, éretten jó esőálló, barna színű gyümölcsű). Az itt leírt fajta képes arra, hogy a növény árnyékos részein későbbre csússzon az első termések érése, mint a naposabb részein a másodterméseié. Ezért ez a fajta július elejétől november közepéig folyamatosa érik. Ha ilyet nézel most, felületesen, nem biztos, hogy feltűnnek rajta az érettek. A többi fajták közül viszont vannak olyanok (mint például az én nagy sötétlila koraim), amelyeken már egyetlen szem érett sincs, mert mind elérett. Amennyiben erről van szó, még látszanak az ilyen fajtákon a madarak által lezabált gyümölcsök csonkjai, vagy, amint írtam, a fa alatt néhány gyümölcsmaradvány. Ilyen szempontok szerint kell tanulmányozni egy először látott, ismeretlen fajtát.
A füge közelében volt egy szép nagy gránátalma fa is . Nem tudom mennyire lenne etikus az állatkertből beszerezni pár ágat ????
A füge termése??? hát eléggé pici volt és még éretlen !! Olyan 3-4 cm volt kb a gyümölcs legnagyobb kiterjedése. Hozzáteszem itt Baracson is még minden füge éretlen :((((((((((((
14 óra magasságában kaptunk egy hívást hogy a Balatonon már szakadnak a vezetékek mi menekülőre fogtuk és mire kiértünk az érdi emelkedőre a 33°c -ből 23°C lett alig fél óra alatt .
A kákik a gyümölcseik alapján vagy Tipok, vagy a gömbölyded fajtakör valamely másik tagjá(ai)t képviselik. Costata, vagy Sharon kizárva. Persze, amelyeket csak messziről láttunk a kerítéstől távol és a gyümölcseik alakját nem tudtuk kivenni, azok között másfajta is lehet. Az osztrák mondta, hogy az ősszel arrafelé sétálók mind azt kérdezgetik tőle, hogy az narancs-e. Egyébként az utolsó képen lévő fát valószínűleg metszették, azért sűrűbb és tömörebb. Az osztráké a metszetlennek látszó, mert szét van terülve és ahogy a gyümölcsök nőnek rajta, egyre inkább jelentkezni fog nála a "szomorúfűz effektus".
Hát az biztos, hogy a klímabesorolásunk alapján ma nem ehettem volna tele magam fügével, meg tegnap sem! Bár Zalakaros már közelebb van a szubmediterrán Balaton-felvidékhez, mint Dedeskecskés! Viszont a Mecsektü már inkább északra van! Feneseérti ezt!
Ja, és az is fontos szempont, hogy Zalakaros még csak egy kis 160 ezres városkával sincs aláfűtve, sőt télen a legtöbb villa is fűtetlenül van. Annyi hőszennyezés sincs, mint egy normál faluban, pedig ott sincs sok.
Több szép kálit is láttam, de kiviileg igen gyengén állnak. Talán tisztában vannak a klímaigényeivel, ezért (jogosan) nem is tartják különlegességnek. Egy nyaralóhelyen pedig igen snassz lenne egy ilyen közönséges valamivel előállni. A zalai klíma és domborzati viszonyokat figyelembe véve, a lakott települések legalább egyharmada Zalakaroshoz hasonló fekvésben van, egy másik harmada még kedvezőbben is és talán csak a harmadik harmada van ennél kedvezőtlenebben. Ha a kertek fajösszetétele a zalakarosihoz hasonló lenne (az esetek kétharmadában legalább ilyen sikerrel az lehetne), a környezet alapján ez a vidék nehezen lenne megkülönböztethető Észak-Olaszországtól. Ehhez már annyi is elég lenne, hogy a jónép ugyanazzal a kertészkedési felfogással járna el otthon, mint a nyaralója környékén. Tulajdonképpen ezen dolgozunk!
A telektöl5 háznyira a füge ami 20 éve nem volt elfagyva ,ősszel leakarja vágni a tulaj mert a vejének ki kell kerülnie ha be akar menni azt mondja tul nagy nem birtam meggyőzni a 80 éves hölgyet hogy ne bántsa azt mondja hamar ujra nő
Ez illusztráció a kákikról szóló hozzászóláshoz.