" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Megfontolt ígéretet teszek rá, hogy 50 év múlva ellátogatok és megdicsérlek, amennyiben jól bántál vele és 60 cm átmérőjű törzse van, de vigyázz, mert korholásban lesz részed, ha csak 40.
Igaz, nem engem kérdeztél, de mondanék pár dolgot: A cédrusra ne vess keresztet még, inkább próbáld megakadályozni, hogy teljesen kidőljön. Laza felétek a talaj, nem biztos, hogy nagyobb gyökere sérült jelentősen. Nekem tetszene így ferdén is..:) Tegyél alá egy x-be kötözött támaszt arra az oldalára, amerre dőlt, esetleg egy karót a túloldalára és egy erősebb kötéllel húzasd enyhén vissza. Mindkét megoldásnál valami puhább cuccot a törzshöz, hogy ne dörzsölje egyik sem. (Remélem, érthetően írtam le.)
Az íriszedet nézve mocsári lehet, annak semmi baja nem lett, ne izgulj. A magos szárakat viszont vágd ki, hogy ne fogyasszon feleslegesen energiát a magérlelésre.
A Lantana (sétányrózsa) csak fagymentes helyen telel ki, legtöbbször ledobja a leveleit és tavasszal még sokáig tetszhalottat játszik, elég későn levelesedik ki újra.
Bocs, mielőtt még Vica válaszol, bele kontárkodom. A képen látható virág neve magyarul sétányrózsa. Teleltetést igényel, bárhol tarthatod, a leveleit lehullathatja.
Ha melegebb helyen tartod újból kilevelesedik és virágzik is.
Egyszer kint hagytam kiültetve (mert mindig szoktam kiültetni) és elfagyott természetesen. Nem hajtott ki, viszont amikor kiástam, mint halott virágot (talán
nyár eleje lehetett) azt láttam, hogy a gyökere nem pusztult el teljesen, látszott,
hogy növekszik. Bár nem próbáltam, de lehet, hogy védett helyen, erősebb takarással át lehet teleltetni. Cserépben biztos, hogy nem.
Ha 50 év múlva ellátogatsz ide,megcsodálhatod ezt is.Felismered? A tőled kapott egyik dugvány.A fűnyíró tartálya csupán azt szemlélteti,hogy mekkorára nőtt a kis füge. A szélvihar kidöntötte a szomszéd hatalmas,öreg,beteg meggyfáját Rádőlt a kerítésre,az Atlasz cédrusomat kidöntötte,majd szétzúzta a dédelgetett nőszirmomat. (Csupán 30 centire állt meg az Asiminátol.)Az Atlasz cédrusra,szerinted is keresztet vethetek? (Már csak Baltazár professzor segíthet?) 1.kép. az idei dugvány. 2 A kidöntött cédrus törzse 3 A cédrus 4 Ez maradt a nősziromból
Szia Vica A gránátalmád termő?A Demeternél is termő gránátalma van? (ez nem volt számomra teljesen világos) Ha igen ,el tudod küldeni privátban a telefon számát? Egyszer már felajánlottam ezt a banánt."Ridegen "van tartva a kertben.Ha erre jársz,viheted. A másik képen van egy virág. Ha jól emlékszem ,neked is van ilyen. Télen mindenképpen fagymentes helyre kell vinni ?
Elnézést, hogy ilyen lassan reagálok, az elmúlt 10 napban "netmentesen" éltem. Természetesen használjátok fel nyugodtan közérdekű infóként.
80% körüli eredésekről én is olvastam azokban a cikkekben, amikből kiindulva próbálkoztam. Kis szerencsével a 100% is előfordulhatott valakinek: szerencsésebb vesszőválasztás, jobban eltalált hőmérséklet, megfelelőbb hormonkombináció stb. Netán kicsi(!) mintaszám... Ugyanis ha 20-ból csak 16 sikerül, az 80%; de ha szerencsésen kifog 3 v. 4 dugványt, ami mind sikerül, az meg 100%. Így lehet félrevezető egy rossz statisztika. Szóval nem kizárt, de a részleteket kellene tudni hozzá, hogy mennyire vehető komolyan.
Egyébként én is fogok még próbálkozni vele következő télen is, igyekszem még optimalizálni, de szigorúan csak kíváncsiságból.
Egyetértek képzeld elmi lesz ott ha a néni meghal ilyen hozzáállással ,van rengeteg régi gyümölcsfa a körtéjéna mi most érik biztos több mázsa körte van majd azokat is lefotózom csak épp merülőben volt az elem a gépben
Kösz de a természet a varázsló, én nem csináltam semmit ,amikor ezeket elültettem még nem sok időm volt foglalkozni velük mert dolgoztam, most már a növényeket minden nap megnézem,megpiszkálom a kakikat délelőtt megdicsértem olyan szépek
HJ ha szeretnél megpróbálok ledugni a gránátalmámból mire a riglót ki lehet venni talán ez is meggyökeresedik,ha a füvészkert felé jársz most ajánlott nekem a Demeter egy hete kérdezd meg telefonon milyen van nekik .Szaguarró neked is viszek ha megyünk a topiktalira.
Az én fügém A magnélküli mazsola szőlőm ésa gránátalma ami 20 éve soha nem fagyott el sajnos a kép nem tul jó de már esteledett azért látszik rajta néhány termés ,a barátcserje mellette van ,azédesburgo
Azt nem mondtad el, hogy a lenti fügeszörny gazdájától kaptuk ajándékba, fejenként egy üveggel. Innen is megköszönjük a kedvességét. Tavaly ősszel óriási mennyiséget főztek be belőle. Érdekes, hogy a héja lila, a lekvár színében mégis a belső állomány sárgája dominál. A mi sötét fügénkből főzött lekvár viszont a szilvalekvárra emlékeztet, mert a belseje is sötét színű.
A telektöl5 háznyira a füge ami 20 éve nem volt elfagyva ,ősszel leakarja vágni a tulaj mert a vejének ki kell kerülnie ha be akar menni azt mondja tul nagy nem birtam meggyőzni a 80 éves hölgyet hogy ne bántsa azt mondja hamar ujra nő