" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A "szivargyár" indítja utolsóként a termelést, de amikor elindítja, akkor aztán nyomatja! Erre a fajtára mondtam, hogy valószínűleg megvalósítható lenne vele a fagyzugi fügetermesztés az éves sarjak földre terítésével és takarásával, a merevre fásodottak folyamatos eltávolításával, málna módjára. Még a felnőtt fán sem ágak, hanem szinte indák nőnek. Ezért óriási helyigényű fajta. Ágai ("indái") rendkívül hajlékonyak.
Kérésednek eleget téve, fölmentem a pincéhez, de a jégfügét csak a kerítéstől közelítettem meg és amit fotózni tudtam a naplemente utáni hiányos megvilágításban, már több volt, mint aszalt. Csináltam néhány egyéb képet Bussay doktor "mediterrán" udvaráról. Csak a termő gránátalma maradt ki, mert közben beesteledett. Ezen a tálcán látható a fügeszortimentje. Viszonyításként a legnagyobb sárga fügét lemértem, 33 dekát nyomott.
A következő képeket azoknak ajánlom különösen, akik baromfiudvart szeretnének létesíteni. Felhívnám a figyelmüket egy nagyon hasznos járulékos elemre. (Kár, hogy ezek a képek a valóságot csak szegényesen adják vissza.)
Arról már nem is szólva, hogy ezek a nagy új ágak ősszel nem fogják befejezni a vegetációt és télre nagyon fagyérzékenyek maradnak. A végük még enyhe télen is visszafagyhat, egy szigorúbb tél pedig akár tövig is lefagyaszthatja, őket, miközben a normális vegetációval fejlődött, érett vesszőket megkíméli. Száz szónak is egy a vége: a metszés a fügével ugyanazt teszi, mint a metszési pontig való visszafagyás. A mániákus fügenyirbálók ezt az egyszerű dolgot képtelenek belátni!
Ennek a múltkor feltett "félig beépített" fügének az egyik ága benőtt a terasz irányába. A tulajdonosa ahelyett, hogy finoman kiterelte és kívül rögzítette volna, lemetszette. Az idén a csonkból nőtt két(!) hajtása, már most feltételezhetően nagyobb, mint a tavasszal levágott eredeti. Innen aztán lehet majd folytatni a sárkányfejek irtását... Le akartam fényképezni, csak annyi minden elvonta a figyelmünket, hogy a végén elmaradt. Kár, mert nagyon tanulságos.
Igen, léteznek ezek az átmeneti változatok és valóban a legédesebbek szoktak lenni. Ez a faj a Moraceae névadó tagja, ahova a füge is tartozik. Egy szedergyümölcs tulajdonképpen nem más, mint egy kesztyűként kifordított fügegyümölcs, mint ahogy a fügegyümölcs se más, mint egy befordított szeder.
A drasztikus visszametszés óriási vegetációs hajlamot indukált, viszont ezeken a hosszú új hajtásokon elvétve fogsz majd találni érett másod- (harmad-, negyed-, ötöd- .....) fügét. Ezért nem működik a füge metszése, illetve a termesztési célú fügenövény méretének metszés általi redukciója. Ugyanilyen jelenséget vált ki a súlyos visszafagyás. Kinek lehet ez a célja?
Van itt egy kis eper/szeder/fa. A termései fehérnek indulnak, de lilássá érnek. Az általam ismert fehér és fekete epernél/szedernél jóval nagyobb, édesebb, ízletesebb termésű.
Időről-időre visszatérek a káki koronaalakító metszésének témájához, mivel nem lehet eleget hangsúlyozni ennek jelentőségét. Most, hogy a gyümölcsök napról-napra gyarapodó tömege igyekszik szétnyitni a koronát, jobban érzékelhető, miért fontos a "karácsonyfa" forma és az alapállásban megfelelően meredek szögű vázág rendszer. Ha a fölső szinten van egy kissé túl meredeken álló vázágunk, alul pedig a gyümölcsök súlya alatt túlzottan ki akar terülni a hosszabb emelőkart képviselő alsó ág, mindkettő szögét, egy bizonyos fokig elasztikus kötözőanyaggal összekötve őket, kölcsönhatásra alapozva közelíthetjük az ideálishoz.
A Bussay-szőlészetben jártam ma, és a fügék mellett elhaladva látom ám, hogy a zöld füge érik, a jégfüge gyümölcsei pedig első ránézésre meg vannak aszalódva, de belül olyan krémes az egész, az íze pedig....fantasztikus, olyan kellemesen édes, zamatos, az állaga tökéletes, elképesztő minőségű! Nino remélem holnap lefotózza a fákat is meg a gyümölcsöket, én csak itthon tudtam képet készíteni, elképesztően finom!
Igen, kimondottan jól hangzik és feltételezem, hogy jól is ízlik. Legfeljebb az történhet vele kapcsolatban, hogy ha például az utcán dülöngélve járó embert látunk, akkor a sok ivásra vonatkozó feltételezésünket ki kell egészítenünk a bőséges őszibarackleves fogyasztás gyanújával.
A "kezelhetetlen mennyiségű őszibarack hasznosítására" legjobb recept az otthon lefozott hazipalinka keszitese. Kis szakertelmet igenyel, de nem bonyolult....persze a te recepted is nagyon jol hangzik.
Szeretnék közkinccsé tenni egy nagyon jó és egyszerű receptet a kezelhetetlen mennyiségű őszibarack hasznosítására:
Barackkrémleves, vagy tokaji(s) barackkrémleves
A megpucolt és földarabolt barackot botmixerrel pépesítjük. Amikor egyszerre érik őszi és kajszi is, akkor 30-40 % kajszit is rakok bele. Alapvetően őszibarackra szól a recept, de szerintem jobb kajszival kiegészítve, ekkor viszont őszibarackból célszerűbb lédúsabb, fehér húsú fajtát használni. Ehhez a péphez rakok 2 dl tejszínt. Olyan 30 db barackhoz kell ennyi, ebből olyan 3-5 liter lesz a végén, egy nagy üvegtálnyi. Ebbe keverek kb. fél üveg tokaji aszút. Ízlés szerint akár barackpálinkát is hozzá lehet még adni, de szerintem a bor elég. Ez nagyjából kész is van, szintén ízlés szerint lehet még kiegészíteni fahéjjal, cukorral, mézzel. Őrölt fahéjat úgy érdemes belekeverni, hogy előtte egy pohárban vízzel összekevert mézzel keverem össze a fahéjat, így biztos nem maradnak a levesben csomók. Én más ételekbe is így szoktam rakni. Kevés fahéj kell bele, könnyen el lehet vele rontani. Alapvetően az egész recept egyéni ízlés szerint módosítható, a hozzávalók vegyítése közben is érdemes kóstolgatni.
A Haywardnál viszonylag ritka ez a hármas gyümölcsformáció, de azért egy növényen több is előfordul. A kivigyümölcsök mérete egyébként a végleges méret közelében van. Az idén a jó beporzásnak és a bő csapadéknak köszönhetően extra méretűek lesznek (sőt, már most azok).
Van itt egy kis eper/szeder/fa. A termései fehérnek indulnak, de lilássá érnek. Az általam ismert fehér és fekete epernél/szedernél jóval nagyobb, édesebb, ízletesebb termésű. 
Szép törökmogyorófa. 
Az összes déli lejtő kaszáló. 
Jönnek az olaszok is:)
Mesés helyeken járok.
Itt is van füge-szőlő, érintetlenül. 
És később... Az első termésekből nem sok maradt, cserébe a második hullám jóval gyorsabban fejlődött, az idei ágak kétszer olyan hosszúak, mint nálam. 
Régi adósságom: a tomaji vár fügéi csonkolás után, már megindulva. 
