Sokféle technológia létezik és sokféle beépítési lehetőség. Ytonggal és gipszkartonnal is lehet korrektül kandallót építeni, de nem mindegy mit hová teszel és hogyan. Még az sem mindegy, hogy egy öntvénybetétet építesz körbe, vagy egy vízterest vagy konvekciós burkolattal ellátott kicsövezett tűzteret. Ezért nem szeretem a kategorikus kijelentéseket. A szakember dolga épp az, hogy a helyszín ismeretében kiválassza a megfelelő megoldást és biztonságosan kivitelezze azt. Sőt, kalciumszilikát szigetelés mellett is fel lehet gyújtani egy fafödémet vagy könnyű-vázszerkezetes hátfalat, ha az rosszul van beépítve. Van egy pár oldalas anyagom a szombathelyi tűzoltóságtól (talán te is találkoztál vele, ha nem, szívesen eljuttatom neked) ahol egy első ránézésre valószínűtlenül vastag szigetelés van a hátfal előtt (igen, bevallom, elsőre én is azt mondtam, ez túl van biztosítva), aztán a képek a leégett házról.
Biztosan van szerepünk a fogyasztók "nevelésében" is, tulajdonképpen itt is azt tesszük, de hogy kivel építteti fel a kandallóját, az alapvetően az ő felelőssége. Amikor belecsöppentem a kandallók világába, tűztereket hoztunk be Franciaországból, sok kandallós vásárolta őket. Rengeteget beszélgettem velük. Amikor úgy döntöttem, hogy kilépek a kereskedő szférából, akkor építész (és kandallóépítő szakmunkás) üzlettársammal az együttműködés egyik sarkalatos pontja volt, hogy csak akkor csinálom, ha ezt nem a magyar építőipar általános színvonalán akarjuk űzni. Már több mint 10 éve, a legelső kandallónkhoz is adtunk kivitelezői nyilatkozatot, és akinek építettük, ma is azon a számon ér el, mint akkor (jó döntés volt, azóta még kettőt rendelt tőlünk).
Nagyra értékelem a munkád, amit a vízteres kandallók biztonsága érdekében kifejtesz, nem szégyellem bevallani, sokat tanultam tőled. Ha lesz rá alkalmunk, szívesen folytatom a beszélgetést, amit egyszer egy kiállításon elkezdtünk.
Boldog Új Évet, sok jól és biztonságosan működő kandallót kívánok!
Olvasgasd csak akkor még tovább a topikot, csak figyelmesebben, mert ahányszor a g.k. ellenjavallata elhangzott, közel annyiszor volt is helyette javasolva valami...
A szobai ventillátorokon ami 3-4 fokozatú nem feszültségcsökkentéssel szabályoznak, hanem egyre több tekercset kapcsolnak be a motoron. Ezt a megoldást használják a 2000Ft-os robotgépekben is. A valóságban a gerjesztés lesz kevesebb, ennek megfelelően a fordulatszám is. Simán ekvivalens a fázishasításos szabályzással, nem hinném hogy tönkre tudna menni egy motor leszabályozott állapotban. A gond inkább hogy az erősen induktív terhelés nem teszi-e tönkre a szabályzót. Ezért nem lehet a csillárhoz készült olcsót használni.
A pellettel mért ne lehetne tüzelni a normál kandallóban? Én a gondosan szétválogatott és magjától megszabadított szotyi és tökmag héját is eltüzelem, meg a dijóhéjat is. Max a pellet lehull a réseken a hamutálcára, de mi lehet más baj?
Gratula Tom sok ilyent csinálj még! /nekem naon tetszik/
" béla bácsi féle hegeszt"éshez meg annyit, valóban nincs helye a kontárkodásnak a kályha belselyében...sokat keresgéltem mire megtaláltam azt a gyártót aki a betétet legyártotta. /elötte beszéltem "bélabá féle hegeszővel" hááát nem győzött meg..!/
..bármilyen betétet legyártanak, évi sok száz darabszámba s mind egyedileg az adott kályha igényeihez. Mint árban(!).., s látottakban a cégnél engem meggyőzött és igazolta magát munkájuk. /sajnos ebből van kevés ma m.o.-n 36 éve müködő s folyamatosan fejlödő családi váll./
A minap vettem egy zsak fa ''nyultapot'')) csak ÚGY kivancsisagbol...
Ma reggel szinte a semmibol csinaltam parazsat., az alig pislakolasra radobtam egy marekkal es lass csodat percek alatt egett a tuz .
Nem akarozott lemenni a pincebe gyujtosert, mert veletlenul kialudt reggelre a tuz a kandalloban.
Ugy hallottam hogy kandalloban ezzel nem lehet futeni, de alagyujtosnak nagyon jo .Lehet hogy sokak erre mar rajottek de az ujszulottnek minden vicc uj.))
Meg akartam nézni a weblapodat, de valaiért nem sikerült. Én meg a kandallóban nem vagyok olyan profi. Valahányszor nekiállok építeni egyet, kemence lesz belőle... :)
"Következetlen vagy :) Ha szerinted a kandallósok nem szakmai alapon építenek, akkor milyen alapon idézed szakmai kérdésben Hevesi Sanyi bácsit (aki szerintem is az ország egyik legjobb szakembere) ?
Mert Ő, nem használ Ytongot, és pl. gipszkartont. Tehát ezért!
"Jól látod, van gond az oktatással és szakmai szervezetek is működhetnének jobban, épp úgy, mint bármilyen más szakmában.Ha nem így lenne, nem tudnál rendszeresen betenni képeket a fűtésszerelők nem feltétlen másolandó alkotásairól és a kapcsolódó topikokban is talán ha fele ennyi hozzászólás lenne."
Én szakmai életem nagy részét gáz vonalon folytattam, és "mellékhatás" volt a szilárd fűtés, mivel a cég ahol voltam kandallókat is gyártott forgalmazott.
Szakmák szintjén talán, hangsúlyozom talán, a gázvezeték és készülékszerelő, illetve a Biztonsági felülvizsgálók vannak úgy dokumentálva, hogy kénytelenek szabályos munkát végezni. De ez sem zárja ki, azt a munkavégzést amit időnként én publikálok. Ezt azért a fogyasztói magatartás (legyen ócsó) is generálja.
A villanyszerelőknél is szinte a rendesebb munkát kivitelezést lajstromozott mesterek végzik. Na erre gondoltam én, a kandalló építők között is, és mindjárt átláthatóbb lenne a szakma.
Azt viszont köztudott, sok bemutatót tartunk, tartok, tervezőknek, kivitelezőknek, kereskedőknek, és végül de esősorban fogyasztóknak is, e néha csúfos munkák elvégzhetésének kizárása érdekében.
És ha már a gépészetről esik szó, a biztonságos bekötési sémák nem gyártó specifikusak, így a mi ismertetőnkön szerzett ismeretek, hasznosíthatók más gyártók berendezéseinél szintúgy. És ez a lényeg.
Ha a kalickas aszinkron motoron csokkentjuk a feszultseget, akkor gyengul az alloresz magneses tere. Igy azonos nyomatekhoz nagyobb ter kell a forgoreszben, ahhoz meg nagyobb szlip kell. A nagyobb szlip az kisebb fordulatszamot jelent.
Tehat a fesz csokkentese pont meghozta a kisebb fordulatszamot.
Csakhogy a nagyobb szlip es a forgoresz nagyobb arama tonkreteszi a motort. A forgoresznek szinte nincs hutese, es ami van, az az alloreszt melegiti. Igy a hosszu kinai hosszabbitorol hasznalt betonkevero motorja leeg.
De a venti egy specialis eset, mert a kisebb fordulaton kisebb nyomatek is kell, igy ahogy no a szlip es csokken a fordulatszam, ugy csokken meredeken a motor terhelese is, igy a melegedes is. Motorja valogatja, hogy mennyire lehet igy lemenni. Frankon arulnak ventillatorhoz fazishasogatos szabalyzot, es mukodik is.
Abban, hogy való e vízpatkó cserépkályhába, nem fogok állást foglalni, mert nem értek a kályhához, és a jövőben sincs szándékomban kályhát építeni.
Biztonsági oldalról viszont semmi különbség nincs egy vízpatkó, vízteres kandalló vagy vegyestüzelésű kazán között.
A néninek nem is kellett volna hallani soha termikus szelepről, annak kellett volna aki összerakta neki azt a rendszert. A néni dolga annyi lett volna, hogy évente egyszer a fűtési szezon kezdete előtt felhívja a "mestert", hogy aranyoskám jöjjön már el, üzemelje be nekem a fűtést. Végül is ennyi információból azt sem lehet kizárni, hogy ez nem egy jól megépített nyitott rendszer volt, 10-15 év karbantartás mínusszal.
Köszi. Én mindenképpen nyitott rendszerben gondolkozom, pontosan azért, hogy még véletlenül se jöhessen létre túlnyomás és robbanás. A sémám ez:
A radiátorok 500, 700 és 800 W-osak, tágulási kb 15 liter, szóval gyerekjáték az egész.
A tágulási tartályt így tervezem kialakítani:
A következő a kérdésem: mi az a gőzvezeték, amire a tágulásinál gondolsz? Továbbá tehetem-e a szívattyút és a tágulásit az előszobába, vagy ezeknek a kazán közvetlen közelében kell lenniük? Ha kitettem őket az előszobába, akkor kell-e lefúvószelep a kályha közelébe (mindjuk vízütés ellen a kiegy tartályig tartó vezetékbe), vagy a gőz szépen végigmegy és eljut oda? A szívattyút ez esetben nem kéne a szárazonfutástól védeni valahogy? A termikus lefújószelep nekem teljes rejtély, az mit csinál, és hova kell beszerelni? Én úgy terveztem a rendszert védeni, hogy a visszafolyó ágba teszek egy visszacsapó szelepet, és a visszacsapó meg a kályha közé egy mágnesszeleppel hideg vizet engedek áramkimaradás esetén. Ez ostobaság? Akkor mit tegyek? A könyvem semmit sem ír arról, hogy keringetés kimaradása vagy akár spontán elforrás ellen hogy biztosítsam a kazánt! :-(
Következetlen vagy :) Ha szerinted a kandallósok nem szakmai alapon építenek, akkor milyen alapon idézed szakmai kérdésben Hevesi Sanyi bácsit (aki szerintem is az ország egyik legjobb szakembere) ?
Jól látod, van gond az oktatással és szakmai szervezetek is működhetnének jobban, épp úgy, mint bármilyen más szakmában.Ha nem így lenne, nem tudnál rendszeresen betenni képeket a fűtésszerelők nem feltétlen másolandó alkotásairól és a kapcsolódó topikokban is talán ha fele ennyi hozzászólás lenne.
Azért mert nem láttál még vermikulit kandallót (én sem) nem jelenti azt, hogy alkalmatlan lenne rá az anyag, egyszerűen csak nálunk nem terjedt el. Nehezebben beszerezhető mint a kalciumszilikát és talán még annál is drágább. Ha a kalciumszilikát létezne a vermikulithoz hasonlóan "samott színben" szerintem a tűztereket is azzal bélelnék.
Úgy tűnik, te valóban értesz hozzá. Az a gáz, hogy rengetegen rugaszkodnak neki úgy, hogy "Majd a Béla megheggeszti, mer' az nagyon érti az ilyet..." Bemásolok egy linket, nemrég bukkantam rá, bár már meglehetősen régen történt. Azt hiszem, a cikkben szereplő néni sem nagyon hallott még biztonsági szelepről, termikus lefújóról, stb. Íme: Felrobbant cserépkályha Mindenkinek meg kellene néznie, aki ilyet akar. BSzTom
..én Őrségi 'gyerekként' a lehető legegyszerübb megoldásra törekszem a bíztonság mellett.
Cserépkályha megépítésénél is bőven megfelel az agyag.., s szánok időt a felrakásra egy kályhánál /nempedig ragasztóval előregyártott elemként 'össze-legózni'.
És ha már fejleszteni kell /vizbetét/, mert a világ kihívása..de főleg az energiaár ezt kivánja, akkor is azt mondom törekedni kell a lehető legegyszerübb megoldásra, nempedig méregdrága szerelvényezéssel....túlbonyolítani az amúgy nem bonyolult 'dolgot'.
Lényeg a holnapra bekóstolt szilva-körte p. egész jó, s 25 foknál a T. sem lessz kevesebb idebenn pattogó tűz mellett... Nektek se kivánok kevesebbet!
Koszonom a reakciokat eleg jol kiveseztuk a temat.Nagyon jo a forum sok tapasztalatot lehet szerezni.Szerintem is egy "jo" megoldas a viz lehutesere.A sok velemenybol es otletbol ossze lehet rakni egy megbizhato es jolmukodo rendszert.Persze a kockazat mindig benne van a levegoben.Tokeletes rendszer talan nem is letezik!!!???Vagy????
Azért egy ilyen művelet után nézd meg a hőcserélőket, hidd el, gyakorlatból beszélek. Ezek a berendezések egy normális rendszernél csak a keringés megszűnésekor lépnek működésbe (áramszünet, szivattyú megszorul, vezérlő elektronika vagy csőtermosztát elszáll, stb.), és ekkor nem keveredik semmi semmivel, hanem szisztematikusan leengeded a kazán tetején a 95-100 fokos vizet, lentről pedig töltöd 5-10 fokossal. Egy normális gyári cuccot biztosan nem sokkolnék így, nem beszélve arról az irdatlan kátrány trutyiról, ami abban a pillanatban keletkezni fog a hőcserélőn.
Egyel jobb megoldás, ha nem a hálózatról, hanem bolylerből töltöd mondjuk 60 fokos vízzel. Sokkal kevesebb a kár, és megcsinálni ugyanannyi munka.
Csatlakozom a magam és a lányom nevében is, mi egymással versengünk a tüzeskedésben:-))) Már felvetette, hogy jobban szeretne nála a tetőtérben is fával fűteni, na persze, még letüzelné a tetőt :-P
Nem hiszem a lehüttés nagy hatással lenne magára a betét anyagára.., mert gondolj csak bele... a vízvezetékbe lévő kb 15fokos vízet beereszti a szelep, ami nálam a keringető elé lett bekötve...ez azt jelenit mire beér a kályha belselyébe azon a 1,5 méteres keringetön átpörgetett úton halad ami már maga 95 fokos...tehát ez alatt bőven melegszik vízünk.
S egy másik megközelités: ezt a hőingadozást azaz annak hirtelen terhelését zokszó nélkül elviseli a forrasztott rézcső...nem hiszem hogy a 18bar-ra tesztelt, kazánanyagból /lehajtott-hegesztett/ csőbetét, egy ekkora terhelést..hőingadozást ne bírna ki.
Először is induljunk el abból, hogy szilártüzelésnél jól méretezett, korrektül kivitelezett rendszernél is szinte üzemszerű állapot, hogy néha felforr a víz (ha nem avatkozunk be vmilyen módon). Ha nem az üzemeltető gyakorlatlansága vagy oda nem figyelése okozza, akkor elintézi ezt egy áramszünet. Saját rendszereimnél beüzemeléskor magam is felforralom (illetve megmelegítem beavatkozásig), hogy lássam, működik e mindenki rendeltetésszerűen.
A nyomásra lefújó biztonságiszelep minden rendszerben az utolsó szalmaszál, ha már semmi nem működik, legalább ne durranjon. Arról most ne beszéljünk, hogy mennyire lehet bízni egy jellemzően noname 1500 Forintos lefújóban, amit esetleg több éve beépítettek, és senki nem ellenőrizte azóta sem, működik e még, vagy már rég berohadt.
Azaz kell egy segédenergia független biztonsági rendszer, ami megakadályozza, hogy az utolsó szalmaszálba kelljen kapaszkodnunk.
Nyitott rendszernél: nyitott tágulásitartály gőzvezetékkel + termikus lefújószelep. A termikus szelep lehet a Watts STS120 vagy Honeywell TS130-131 (utóbbit preferálom) termikus átfolyószelep. Termikus lefújóból létezik egy olcsóbb változat, ami csak leereszt, nem átenged, de amíg a forgalmazó sem tudja megmondani honnan származik, engedtessék meg nekem, hogy ne bízzak benne.
Ha ezt zárt fűtésrendszerrel akarjuk összekötni, akkor megoldható egy hőcserélőn keresztül.
Teljesen zárt rendszer:
1. Kazánban, vízteres kandallóban lévő hűtő-csőspirál, termikus átfolyószeleppel (Watts vagy Honeywell). 95 fok környékén a termikus szelep ráengedi a hálózati vizet, visszahűti a vízteret. Ez a korrekt megoldás, azonnal beavatkozik, megbízhatóan működik, nem nyírja ki a kazánt-kandallót.
2. Utólag beszerelhető biztonsági visszahűtő.
Ez egy a kazánra vagy az előremenőbe építhető dob, benne egy hűtőspirállal és egy termikus átfolyószeleppel.
Problémák: mivel az előremenőt hűti, nem közvetlen a vízteret, akkor kezd el hűteni, mikor körbeér a hűtött víz. Addigra a kazánban már rég forrhat, de pár perc bugyogástól mondjuk még nem ment tönkre kazán. Nagyobb baj, hogy mitől fog a hűtött víz körbeérni, ha a túlmelegedést áramszünet (keringtető megállása) okozta?
3. Termikus elfolyó vagy leeresztő és automata kazántöltőszelep.
A kazántöltőket a DIN szerint nem szabad állandó nyomásra kötni, de a gyakorlatban azért működik. Ha merevcsővel van rákötve a hálózatra egy nyomáscsökkentőn keresztül, akkor ám legyen. A baj, hogy amikor működésbe lép, akkor a hálózati hidegvizet ráengedi a forró kazán vagy kandallótestre, hőcserélőre. Ezt sem az öntöttvas, sem a lemez nem szereti. A gyártók sem szeretnek erre az esetre garanciát vállalni. Ha a rendszer bárhol szivárogni, folyni kezd, akkor ő csak tölt, csak tölt, rossz esetben elárasztva az egész házat (akkor is, mikor a kazán nem megy, történetesen épp síelsz, és elfeledted lekötni a hálózatról).
A termikus átfolyók 6 barra vannak méretezve, mindenképp ajánlott eléjük tenni egy nyomásszabályzót, és ha biztosak akarunk lenni benne, hogy vissza is fog zárni, akkor vagy szűrt hálózati vízre kötni, vagy tenni eléjük egy szűrőt.
Szerintem nem olyan nagy gáz, egy szénacél cső annyira nem rideg, hogy csak úgy eltörjön mint a petrojlámpa üvege. Meg aztán nem is kell feltétlenül a fél collos vízcső teljes keresztmetszetét rányitni, egy ferde szeleppel gyönyörűen be lehet szabályozni a kíméletes, lassú vészhűtés-áramlást arra a határértékre, ahol még nem lesz gőzgép a kályhából. Ez már csak gazdaságossági szempontból is fontos.
De ha van ennél jobb ötleted, örülnék, ha részletesen kifejtenéd...
