Összeszedtünk egy pár dolgot a piacon kapható főleg INTEX és Bestway mobil kerti medencék üzemeltetésével kapcsolatban.
Megpróbáltuk tematikusan, hátha segít az új tulajdonosoknak élvezetessé tenni a medencézés(beüzemelés, karbantartás, problémakezelés, jótanácsok, ötletek, javaslatok)
LÁSD: http://e-autos.hu/mobilmedencek/
Én ezt próbáltam még tavaly előtt, nem nagy sikerrel.
Nagyon sok palack kell hozzá, és sokkal nagyobb a helyigénye így mint a sima csőnek.
Ráadásúl akkora többlet energiát nem termet hogy érdemes lenne ve vacakolni.
Szerintem az 50-100 méter (kinek mekkora a medencéje) LPE 20-25-ös fekete csőnél nincs ár/érték/hőtermelés arányban jobb.
Én is már próbálkoztam sok mindennel, de ez vállik be a legjobban és folyamatosan, tehát nem osztó/gyűjtő rendszerben.
Igaz úgy lehet hogy jobb energia kinyerést lehet elérni, de nem éri meg azzal bajlódni, hogy szétoszt aztán összegyűjtöd.
Fel kell tekerni a csövet szorosan egymás mellé, egy kis hozamú szivattyúval (én ezt fűtés szivattyúval csinálom) át kell tolni lassan a vizet rajta és melegít is.
Így van. Van egy különösen drága, de otthon is kivitelezhető megoldás, egy magyar cég árulja. Zöldségesháznak - vagy ilyesminek - árulják, úgy működik, hogy hosszú rudak vannak, méretre lehet vágni,, olyan mint egy lego. A rudak oldalain hosszában olyan bemarások vannak, aminek a szélessége olyan, mint pont a polikarbonáté. Vannak 90' -os és 45'-os könyökelemek, ajtó-ablakzsanérok, stb. Csak össze kell legózni a cuccost, de elég drága. Ám ha valaki a vaterás használt tetőn 700-ért elgondolkodott, akkor ez valszleg nem lesz drága.
Nem tudom, mi a neve, sem a gyártóját, bonsai-s honlapokon, növényházas, télikertes honlapokat olvasva meg lehet találni.
A mohás polikarbonáttal nyárimádó barátomnak teljesen igaza van, a rossz vagy nem szakszerű szerelés esetén így fog járni mindenki. A bronz színű polikarbonátot viszont tuti dologra lehet használni, frankó napkollektort lehet belőle készíteni. Mind a két oldalára osztó és gyűjtőt, a víz meg szépen átáramlik a táblán, már kész is a melegvíz.
Nem akartam én rosszat, meg negatív hullámokat küldeni feléd, csak ez a kérdés minden évben előjön. Sokszor beszéltünk már lac1 barátommal telefonon, hogy és hogyan és olcsón és esztétikusan és időállóan mit kellene tenni, de eddig semmi.
Egy nagy medence fedése nem kicsi gond és pénz. A cégünknél polikarbonát lapokkal csináltak meg egy előtetőt vagy 2 éve, és ez idő alatt a belsejében alga van és tiszta kosz az egész. Mocsok ronda előtető lett belőle.
Sok sikert, hátha valakinek jó ötlete lenne már végre.
Hát... nem tudom, de gondolom, hogy nem, ha már így csinálták. Ám van egy pratkius megoldás, ellensúlyokat kell ráakasztani, így ha ügyesen balanszírozod ki, akkor egy gyufaszállal is fel lehetne emelni.
Mondjuk én jobban félnék attól, hogy a szél belekap...
A vörösfenyőt kiválóan lehet felhasználni minden olyan szerkezetnél, terméknél, ahol a tartósság, a szilárdság és a keménység fontos követelmény. Az elterjedtebb fenyők közül egyedül a vörösfenyőt sorolhatjuk a "közép kemény fák" közé. Itt meg kell azonban jegyeznünk, hogy a magashegységi vörösfenyő (pl. alpesi, tátrai) kitűnik rendkívül keskeny, finom évgyűrűszerkezetével, sötét vörösgesztjével. Az ilyen állományokat 130-140 éves korban termelik ki, és az itt nyert kemény, szilárd faanyagot az alpesi területeken "Steinlarche"-nek (sziklai vörösfenyőnek) nevezik. Ezzel szemben az alacsonyabb fekvésű (sík-, dombvidéki) állományokat a gyakran fellépő tőkorhadás (Phaeolus schweinitzii) miatt 40-60 éves korban kitermelik. Az ilyen laza szövetű vörösfenyőt "Wiesenlarche"-nek (mezei vörösfenyőnek) hívják. Vörösfenyő kémiai jellemzők:
Sűrűsége a hazai fenyők között a legnagyobb. Értékei a következők (a min. értékek a laza szövetű), a max. értékek a sűrű szövetű vörösfenyőt reprezentálják), kg/m3: - abszolút száraz állapotban: 400-550-820 - légszáraz állapotban: 440-590-850 - élőnedvesen: 800-900-1000
Zsugorodási jellemzők, %: - sugár: 3,3 - húr: 7,8 - rost: 0,3 - térfogati: 11,4 A húr- és a sugárirányú zsugorodás jellemzői közötti jelentős eltérés miatt vetemedésre hajlamos, mesterséges szárításkor viszonylag lassúbb menetrendeket igényel. A vörösfenyő tartóssága:
Igen tartós, időjárásálló. E tulajdonságát gyanta- és csersavtartalmának, illetve nagy sűrűségének köszönheti. A beépített faanyagot azonban több gombafaj károsíthatja (Merulius, Poria, Comiophosa fajok), nedvességi hatások, illetve szakszerűtlen beépítés esetén. Becsült tartóssága: szabadban 65 év, víz alatt 500 év, állandóan száraz körülmények között (zárt épületben): 1800 év. A vörös fenyő mechanikai tulajdonságai:
A fontosabb szilárdsági jellemzők a rostokkal párhuzamos irányban, légszáraz állapotban (u = 12%) a következők, MPa: nyomó: 41-55-81 húzó: 107 hajlító: 64-99-132 nyíró: 4,5-9,0-10,0 hasító: 0,34 ütő-hajlító szilárdság (J/cm2): 4,0-6,0-13,0 keménység (Brinell), MPa, bütü: 53 oldal: 19 Stat. hajlító rugalmassági modulusz, MPa: 6300-13800-26000
A szilárdsági jellemzőknél felhívjuk a figyelmet a sík- (domb) vidéki és a magashegységi vörösfenyők közötti jelentős különbségekre. (A hazai vörösfenyő általában a gyengébb kategóriába tartozik.)
A vörösfenyő felhasználási területei:
Különösen azokon a területeken keresett, ahol a tartósság és a szilárdság a fontos. Így felhasználhatják a földmunkákhoz (pl. partvédelem), a bányászatban (aknafa), víz- és hídépítésben, malomépítésben. Kiváló vezetékoszlop, hajóárboc. Alkalmazzák vasúti talpfaként is. Szép, határozott rajzolata előnyös a furnérgyártásban, tetszetős lépcsők, bútorok, ablakok, falburkolatok készíthetők belőle. Az építészetben fontos szerkezeti anyag, értékes zsindely. Gyantájából készítik a "velencei terpentint". Az alacsonyabb minőségű hengeresfát forgács- és farostlemezgyártásban (keverékfafajként ritkán papírgyártásra is) használják.
A vörösfenyő (Larix) a fenyők (Pinopsida) osztályában a tűlevelűek (Pinales) rendjébe és a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó növénynemzetség.
Gyantajáratokkal átszőtt, vöröses fája nagyon tartós és szilárd; ez a legértékesebb fenyőfa. Nagy gyantatartalmának köszönhetően az időjárás viszontagságait jól tűri, emellett rugalmas, szívós, könnyen hasítható. Fajlagos tömege 650–700 kg/m³. Kiváló épület- és bányafa, szerkezet- és díszítőfa. Régebben főleg vízi építkezéseknél, a bányászatban és tetőszerkezetekhez használták, ma főleg a bútor- és az építőipar keresett alapanyaga. Vasúti talpfának, kerítésoszlopnak, külső nyílászárónak, lépcsőfoknak, padlónak tömegesen használják. Mivel saválló is, a vegyipar számára kádakat, hordókat is készítenek belőle. Szívesen használják a belsőépítészetben és a bútorgyártásban; feldolgozzák furnérnak és fűrészárunak, de megmunkálását nehezítik a kemény és szívós oldalágak. Jól szárad, közepesen repedezik és vetemedik.
A régészek mát több mint 2500 éves vörösfenyő gerendákat és egyéb tárgyakat is találtak; az Altáj vidékéről származó, 500 éves sírmaradványok vörösfenyőből készített fája olyan kemény volt, hogy nem lehetett késsel vágni – ezeket a leleteket Szentpétervárott, az Ermitázsban állították ki.
Az ókori Rómában az amfiteátrumok építésénél is vörösfenyőt használták. A Dunában megtalálták Traianus császár vörösfenyőből épített és csaknem 1700 évig használt hídjának még mindig jó állapotú maradványait. Az észak-olaszországi Velence és az oroszországi Szentpétervár is vörösfenyő oszlopokra épült, és ebből a fából készítették Budapesten az Országház alapját is.
Nem hiába hívják a vörösfenyőt „örök fának”. Oroszországban ezt tartották a hajók építésére legalkalmasabb fának, főleg I. Péter orosz cár idején, amikor az orosz hadiflottát kiépítették. Vörösfenyőből készült a moszkvai Kreml temploma és a Vaszilij Blazsennij székesegyház belső szerkezete. Vörösfenyő borítja a világ egyik legjobb kerékpárpályáját Krilatszkojéban.
ahogy sokaknak itt, nekem is fémpalástos Abak medencém van
ezt nem szoktam elcsomagolni a nyár végén, így igenis gondot jelent, hogy milyen módon oldjam meg a téliesítését...
az idei telet megúsztuk, de lett már öngyilkos benne egy kóbor macska - fóliát tönkretéve, rohadt bele falevél, stb
...és természetesen volt már nyáron bubis fólia is feltekerő szerkezettel együtt - aminek kihúzása, az Abak szögletes peremkialakítása miatt nem volt egyszerű
szóval, nem első felindulásomból tervezem a fix - téli-nyári fedést, valamint keresem az ár-értékarányos megoldást.
Télen úgysem fűtöd, így meg nem lehet fürcsizni csak korizni rajta, nyáron meg úgy is nyitva lesz a klór szagtól. Elég szerintem a medence végére egy csévélős fóliás megoldás. Ja és a plexi is koszolódik és a nap pedig elopálosítja ( nem örök darab).És valjuk be, elég húzós az ára.
A "sima" erdei fenyő nem jó, a vörösfenyő már tömörebb, de ilyen igénybevételnél már TELJES keresztmetszetben kell kezelni a fát. Ez pedig nem megy másképp, mint NYOMÁS alatt. Tehát a ecsetes kenegetést felejtsd el. És ha megnézed a vörösfenyő árát (plusz a teljes keresztmetszetű vegyszeres kezelés), lehet, hogy maradsz az alu szelvénynél.
Amúgy télen a hó úgy is lecsúszik a polikarbonátról...
Biztos van jó megoldás, de én otthon maradnék az alunál. Könnyű nem vetemedik, nem kell festeni, nem korrodál, stb. Szóval idális, csak drága. Ezt hívják a valamit valamiért elvnek. ;-)
Vagyis otthonra a méretek miatt és az ára miatt csak a könnyűszerkezetes jöhet szóba, az meg csak vékony fából, ráadásul mozgathatónak kell lenni (ezért is kell könnyű) szóval nem lesz egyszerű. De én bizakodó vagyok, várom, hogy ki készíti el először és teszi fel ide mintának. ;-)
