Mennyi gyönyörű macska! Borkának nagyon szép füle van!
A palántákat ládák helyett tálcákba kellene tenni és az ablak szintjébe felemelni, mert így nem kapnak elég fényt. Már most is elég nyúlánk az a Zömök. A kikelt növényekre már nem kell a takarás, az is levesz a fényből és párásítani sem kell már. Jó lenne mögéjük valami tükör pl. alufóliából, a hátsók már nagyon messza vannak az ablaktól, úgy kicsit kevésbé nyúlnának. Nagyon szépen kikeltek!
Nemrég sokkal szebb volt ez a mellény. Sajnos megkezdődött a vedlés és először mindig a gallérjukat vakarják le magukról. Nemrég még ilyen szép dús volt:
Átérzem amin keresztül mentél. Sajnos volt részem benne nekem is párszor. Mikor az ember tehetetlenül csak melengeti a kicsi testet és minden lélegzetvételnél csak azt kívánja, hogy legyen ez az utolsó, tudjon végre elmenni szegényke. És persze az ilyesmi mindig éjszaka történik, amikor nem lehet orvoshoz menni, hogy segítse át szegényt. Most már nyugodj meg és találj örömet a két megmaradt cicusban. Luckynak valamiért nem volt többre esélye.
Sajnos kicsi Lucky igy neveztem el hátha a neve is rásegít a túlélésre...ma hajnal 4-kor meghalt. 2 melegvizes palack között volt, már este úgy tűnt sikerül a testét felmelegíteni közel normálisra, de éjszaka már köhécselt is. Hát utálom a tehetetlenséget...utálom a haláltusát látni érzékelni pedig kemény közlekedési helyszineken edződtem de ezt, főleg imádott Chili cicám (orientális) halála után nagyon nem jól tűröm.
Ő volt a hetedik testvér----
Tudjátok csak szorongattam és ringattam és kivántam neki minél gyorsabban menjen át a szivárvány hídon ott már semm nem fáj...
Nekünk volt anno egy házi cicánk, akit kicsiként találtunk (bár szerintem a ti cicáitok még kisebbek) és neki is melegvizes palack volt az anyukája. Beraktuk egy dobozba, alá ruhát, mellé a palackot és letakartuk annyira hogy levegőt kapjon, de azért a meleg ne szökjön ki. Naponta 2-3x cseréltük neki hogy ne hüljön el. Mellette adtunk neki tejet és maszíroztuk a pociját hogy működjön az emésztése.
Szerencsére túlélte ezt a nehéz időszakot és felcseperedett szépen.
Sajnálom. Ez nagyon nehéz helyzet. Sajnos, ha az anyja kitette, az nem sok jót jelent, különösen, ha tényleg nem is szopik. Reménykedjünk, hogy legalább a két lány rendben lesz.
Olyan nagyon szomorú vagyok. Roncsikám kiscicái pár nappal korábban jöttek. 9-en lettek 5 kéket és 1 barnát elvsztettünk. Maradt 1 barna kisfú 2 teknőc kislány. A lányok jól vannak, a kisfiú nem szopik. Cumiztatom, már 2 napja nem alszok, de nem sok a remény...Ma hajnalban az anyja kitette a kosárból. visszaraktam erre ezt eljátszotta még 2-szer...
Mot kinomban elvettem tőle egy dobozban lakik és egy frottír zokniba csúsztatott forróvizes palack a mamija. Igazából nyelni nyel de szopni nem szopik...hát ez van...
Köszi a választ..a család ott él körülötte és a többi cicus is..akik egytől egyik nagyon szeretik a kisbabucikat..nyalogatják..takaritgatják ..terelgetik vele együtt..nem vettem észre hogy ez az anyucicának nem tetszene..sőt...olyankor kijön és felmegy az ablakba napozni :-) édesek igy együtt :-)..szóval.. akkor meg kell vizsgálnom mivel tudnám kicsit nyugisabbá tenni nekik a napjaikat. :-)
Jópofa az az aquapónia, de nem biztos, hogy megéri. Sima fóliasátor, üvegház, fólia alagutak nagyon hasznosak, az üvegházba akár egy hordó vizet is betehetsz hőtárolónak, legföljebb nem eszel pisztrángot, de nem kerül olyan sokba.
A palántákról kelés után vedd le a tetőt! Később kint viszont még jól jöhetnek a búrák fagy esetén.
Nem fogod elhinni, milyen csoda történt: kedvet kaptam a kertészkedéshez! :-) A családom döbbentem néz, és szerintem naponta elmormolnak pár imát, hogy ugye ez nem álom és nem ér mindjárt véget. Az elmúlt minimum 25 évben vasvillával se lehetett volna rávenni, hogy kertészkedjek. Anyukám már rég beletörődött, hogy ez már csak így marad. Most nagyon örül és szurkol, nehogy elmenjen a kedvem. Na meg persze segít is.
Már 2 hete nevelem a palántákat a nappaliban. A gyárból összeguberáltam egy csomó elfekvő plexi búrát, mini melegháznak. A hétvégén egy kb. 15 nm-es kertecsét felástak nekem a terasz előtt, hogy az lesz én kiskertem. Egyelőre kicsiben kezdem. A nagyobbik részét bevetettem maggal, alig maradt hely a későbbi növényeknek. Mit mondjak, azóta se jöttek helyre a térdeim és a lábaim. Nagy lelkesen leguggoltam, hogy elvessem a magokat, aztán nem bírtam felállni, főleg a süppedős talajon. Szörnyű ijesztő élmény volt. Erre mondják, hogy " Nem szokta a cigány a szántást."
A paprika, paradicsom meg még pár növény a teraszon lesz, dézsában meg tartóban, sőt a macskert kerítésére is futtatok majd babot. Jó szőrös babok lesznek.:-)
Tulajdonképpen az történt, hogy az az aquapónia, amit küldtem neked, nagyon fellelkesített, és hónapok óta egyfolytában követem az eseményeket. Antimezőgazdászként is teljesen a rabja lettem. A családnak tetszik ugyan, de arra még nem tudtam rávenni őket, hogy közösen építsünk egy ilyen aquapóniás üvegházat. Azért az nem lenne olcsó multaság, a megtérülése meg elég kérdéses. De figyelem tovább, hogy akik most nekiállnak, hogy haladnak, és ha még jövőre is lesz kedvem, akkor majd csak megfűzöm a családot.
Nekünk van egy kislámpa a konektorban és éjjel bevilágítja a lakást, így biztonságban vannak a cicák is meg a fiam is. Fényérzékelős, nem fogyaszt sokat. Nagyon praktikus.
Diamond Black :)
