Összeszedtünk egy pár dolgot a piacon kapható főleg INTEX és Bestway mobil kerti medencék üzemeltetésével kapcsolatban.
Megpróbáltuk tematikusan, hátha segít az új tulajdonosoknak élvezetessé tenni a medencézés(beüzemelés, karbantartás, problémakezelés, jótanácsok, ötletek, javaslatok)
LÁSD: http://e-autos.hu/mobilmedencek/
A napernyőtalp az jó ötlet, de nem kell venni szárítót. Egy lakatos fillérekért összehegeszt olyan és AKKORA keretet, amilyen kell. Ami ráadásul tovább is tart.
Nos elkészültem a szolár panellal,hál' istennek az időjárás előrejelzés alapján a jövőhéten nem fog fűteni.Az időjárás annyira volt kegyes hozzám, hogy szombat délután volt egy kis napsütés a medi vize 20 fokos volt és a napkoliból visszajövő 26 fokos...tehát lassu átfolyásnál 6 fokot emelt a napkoli...sztem ez nem annyira rosz.Persze a kinti hőmérséklet is elég csuda volt vagy 22 fok lehetett.Remélem jövőhéten elkészül a honlap frissítése és szerelési útmutatóval meg lehet nézni a napkoli összeállítást.De a medi fedés agyalásba beszálva én csak megmutatnám az én medi fedésemet,bár nekem adta a terasz és a medi összhang önmagát,de ne feledkezzetek meg a ponyva borítás lehetőségéről sem.Annyira nem drága bár megkérik az árát,a mi teraszunk 4 szekcióban van összerakva,ha megnézitek a képeket ez a ponyva fedés 70e ft-ba került debibe...feltekerhető,kiakasztható stb.
Valóban a körtálca az 5 cm-es vagtagságú hungarocelből lett kivágva,de ha javasolhatom akkor valami hőkivágóval vágjátok ki mert én fűrésszel vágtam és sokáig morzsált a medibe,elfér rajta 4 sör ,1 üveg palinka meg a hamuzó és persze uncsis medizés közben még a lapitopi is és wifivel lehet netezni.
A 3,6-as medencémbe valami ilyet tervezek, mindkét "eszközt" már beszereztem. A napernyőtalp a medence közepére kerül tele vízzel, fagytestként is funkcionálhat :o)
A ruhaszárítóból olyat kell választani, aminek a fesztávja majdnem , vagy egyezik a medence átmérőjével. Ha csak majdnem, akkor meg kell toldani annyira hogy a szárak kilógjanak a medencén túl.
Természetesen ruhaszárítót szét kell szedni és napernyő formátumura (fordítva) összekell rakni. Ahhoz hogy a "támasztó lécek" ne tudjanak lecsúszni egy bilicset kell alá rakni. A támasztók és a tartórudak közé, a középső rúdra távtartót kell berakni ( egy 63 -as PVC cső megfelel méretre vágva).
A középső tartórudat olyan hosszúságúra kell elvágni, hogy az pont a talpba belehelyezve a medence szélére üljön fel a 4 hosszú léc. Persze jobb ha a medencén kívülre, a 4 tartó alá kerül egy-egy tartó, ami tehermentesíti a medence palástot. Ha így feláll a sátor szerkezet, mehet rá a takaró fólia, a medencén kívül a fóliára nehezéknek téglát raknék körbe hogy a szél ne tudja felkapni.
Ez természetesen a terv és csak a téliesítést szolgálná, és csak leásott köralakú medencéhez tudom elképzelni.
Ahogy mondod: fel lehet tekerni, körbe, karikára, elipszis, tojás, lekerekített 4szög, stb formára.
Nekem van egy pergolám a medence mellett, annak a tetején a fa keretre tettem kb 15 cm széles polikarbonát lemezeket és ahhoz fogattam 3 sor csövet ami kb 50 méter.
Ehhez sajnos fel kellett emelni ebbe a kb 2,2 méter magasságba, amihez kellett egy megfelelő szivattyút választani (grundfos keringető, 40W állásban).
Kapcsolóóra kapcsolja be/ki, 11 és 16 óra között megy folyamatosan amikor van napsütés, azt meg én döntöm el mikor van :o) (megnézem az előrejelzést)
A homokszűrő szivattyút semmiképp nem ajánlanám, mert az "túl gyorsan" tolja át a csővön a vizet, így nem lenne ideje megfelelően átmelegedni.
Ha van elég helyed akkor legalább 100 méter LPE20-as cső lenne a megfelelő, amit ha van elég hosszú és magas kerítésed akkor simán rá lehet drótozni.Igazán nem függőlegesen lenne az ideális de ha nincs más lehetőséged az is megfelel. Ha vissza nézel találsz jópár képet, leírást, a tavalyi nyáron slágertéma volt ez is :o)
Én ezt próbáltam még tavaly előtt, nem nagy sikerrel.
Nagyon sok palack kell hozzá, és sokkal nagyobb a helyigénye így mint a sima csőnek.
Ráadásúl akkora többlet energiát nem termet hogy érdemes lenne ve vacakolni.
Szerintem az 50-100 méter (kinek mekkora a medencéje) LPE 20-25-ös fekete csőnél nincs ár/érték/hőtermelés arányban jobb.
Én is már próbálkoztam sok mindennel, de ez vállik be a legjobban és folyamatosan, tehát nem osztó/gyűjtő rendszerben.
Igaz úgy lehet hogy jobb energia kinyerést lehet elérni, de nem éri meg azzal bajlódni, hogy szétoszt aztán összegyűjtöd.
Fel kell tekerni a csövet szorosan egymás mellé, egy kis hozamú szivattyúval (én ezt fűtés szivattyúval csinálom) át kell tolni lassan a vizet rajta és melegít is.
Így van. Van egy különösen drága, de otthon is kivitelezhető megoldás, egy magyar cég árulja. Zöldségesháznak - vagy ilyesminek - árulják, úgy működik, hogy hosszú rudak vannak, méretre lehet vágni,, olyan mint egy lego. A rudak oldalain hosszában olyan bemarások vannak, aminek a szélessége olyan, mint pont a polikarbonáté. Vannak 90' -os és 45'-os könyökelemek, ajtó-ablakzsanérok, stb. Csak össze kell legózni a cuccost, de elég drága. Ám ha valaki a vaterás használt tetőn 700-ért elgondolkodott, akkor ez valszleg nem lesz drága.
Nem tudom, mi a neve, sem a gyártóját, bonsai-s honlapokon, növényházas, télikertes honlapokat olvasva meg lehet találni.
A mohás polikarbonáttal nyárimádó barátomnak teljesen igaza van, a rossz vagy nem szakszerű szerelés esetén így fog járni mindenki. A bronz színű polikarbonátot viszont tuti dologra lehet használni, frankó napkollektort lehet belőle készíteni. Mind a két oldalára osztó és gyűjtőt, a víz meg szépen átáramlik a táblán, már kész is a melegvíz.
Nem akartam én rosszat, meg negatív hullámokat küldeni feléd, csak ez a kérdés minden évben előjön. Sokszor beszéltünk már lac1 barátommal telefonon, hogy és hogyan és olcsón és esztétikusan és időállóan mit kellene tenni, de eddig semmi.
Egy nagy medence fedése nem kicsi gond és pénz. A cégünknél polikarbonát lapokkal csináltak meg egy előtetőt vagy 2 éve, és ez idő alatt a belsejében alga van és tiszta kosz az egész. Mocsok ronda előtető lett belőle.
Sok sikert, hátha valakinek jó ötlete lenne már végre.
Hát... nem tudom, de gondolom, hogy nem, ha már így csinálták. Ám van egy pratkius megoldás, ellensúlyokat kell ráakasztani, így ha ügyesen balanszírozod ki, akkor egy gyufaszállal is fel lehetne emelni.
Mondjuk én jobban félnék attól, hogy a szél belekap...
A vörösfenyőt kiválóan lehet felhasználni minden olyan szerkezetnél, terméknél, ahol a tartósság, a szilárdság és a keménység fontos követelmény. Az elterjedtebb fenyők közül egyedül a vörösfenyőt sorolhatjuk a "közép kemény fák" közé. Itt meg kell azonban jegyeznünk, hogy a magashegységi vörösfenyő (pl. alpesi, tátrai) kitűnik rendkívül keskeny, finom évgyűrűszerkezetével, sötét vörösgesztjével. Az ilyen állományokat 130-140 éves korban termelik ki, és az itt nyert kemény, szilárd faanyagot az alpesi területeken "Steinlarche"-nek (sziklai vörösfenyőnek) nevezik. Ezzel szemben az alacsonyabb fekvésű (sík-, dombvidéki) állományokat a gyakran fellépő tőkorhadás (Phaeolus schweinitzii) miatt 40-60 éves korban kitermelik. Az ilyen laza szövetű vörösfenyőt "Wiesenlarche"-nek (mezei vörösfenyőnek) hívják. Vörösfenyő kémiai jellemzők:
Sűrűsége a hazai fenyők között a legnagyobb. Értékei a következők (a min. értékek a laza szövetű), a max. értékek a sűrű szövetű vörösfenyőt reprezentálják), kg/m3: - abszolút száraz állapotban: 400-550-820 - légszáraz állapotban: 440-590-850 - élőnedvesen: 800-900-1000
Zsugorodási jellemzők, %: - sugár: 3,3 - húr: 7,8 - rost: 0,3 - térfogati: 11,4 A húr- és a sugárirányú zsugorodás jellemzői közötti jelentős eltérés miatt vetemedésre hajlamos, mesterséges szárításkor viszonylag lassúbb menetrendeket igényel. A vörösfenyő tartóssága:
Igen tartós, időjárásálló. E tulajdonságát gyanta- és csersavtartalmának, illetve nagy sűrűségének köszönheti. A beépített faanyagot azonban több gombafaj károsíthatja (Merulius, Poria, Comiophosa fajok), nedvességi hatások, illetve szakszerűtlen beépítés esetén. Becsült tartóssága: szabadban 65 év, víz alatt 500 év, állandóan száraz körülmények között (zárt épületben): 1800 év. A vörös fenyő mechanikai tulajdonságai:
A fontosabb szilárdsági jellemzők a rostokkal párhuzamos irányban, légszáraz állapotban (u = 12%) a következők, MPa: nyomó: 41-55-81 húzó: 107 hajlító: 64-99-132 nyíró: 4,5-9,0-10,0 hasító: 0,34 ütő-hajlító szilárdság (J/cm2): 4,0-6,0-13,0 keménység (Brinell), MPa, bütü: 53 oldal: 19 Stat. hajlító rugalmassági modulusz, MPa: 6300-13800-26000
A szilárdsági jellemzőknél felhívjuk a figyelmet a sík- (domb) vidéki és a magashegységi vörösfenyők közötti jelentős különbségekre. (A hazai vörösfenyő általában a gyengébb kategóriába tartozik.)
A vörösfenyő felhasználási területei:
Különösen azokon a területeken keresett, ahol a tartósság és a szilárdság a fontos. Így felhasználhatják a földmunkákhoz (pl. partvédelem), a bányászatban (aknafa), víz- és hídépítésben, malomépítésben. Kiváló vezetékoszlop, hajóárboc. Alkalmazzák vasúti talpfaként is. Szép, határozott rajzolata előnyös a furnérgyártásban, tetszetős lépcsők, bútorok, ablakok, falburkolatok készíthetők belőle. Az építészetben fontos szerkezeti anyag, értékes zsindely. Gyantájából készítik a "velencei terpentint". Az alacsonyabb minőségű hengeresfát forgács- és farostlemezgyártásban (keverékfafajként ritkán papírgyártásra is) használják.
A vörösfenyő (Larix) a fenyők (Pinopsida) osztályában a tűlevelűek (Pinales) rendjébe és a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó növénynemzetség.
Gyantajáratokkal átszőtt, vöröses fája nagyon tartós és szilárd; ez a legértékesebb fenyőfa. Nagy gyantatartalmának köszönhetően az időjárás viszontagságait jól tűri, emellett rugalmas, szívós, könnyen hasítható. Fajlagos tömege 650–700 kg/m³. Kiváló épület- és bányafa, szerkezet- és díszítőfa. Régebben főleg vízi építkezéseknél, a bányászatban és tetőszerkezetekhez használták, ma főleg a bútor- és az építőipar keresett alapanyaga. Vasúti talpfának, kerítésoszlopnak, külső nyílászárónak, lépcsőfoknak, padlónak tömegesen használják. Mivel saválló is, a vegyipar számára kádakat, hordókat is készítenek belőle. Szívesen használják a belsőépítészetben és a bútorgyártásban; feldolgozzák furnérnak és fűrészárunak, de megmunkálását nehezítik a kemény és szívós oldalágak. Jól szárad, közepesen repedezik és vetemedik.
A régészek mát több mint 2500 éves vörösfenyő gerendákat és egyéb tárgyakat is találtak; az Altáj vidékéről származó, 500 éves sírmaradványok vörösfenyőből készített fája olyan kemény volt, hogy nem lehetett késsel vágni – ezeket a leleteket Szentpétervárott, az Ermitázsban állították ki.
Az ókori Rómában az amfiteátrumok építésénél is vörösfenyőt használták. A Dunában megtalálták Traianus császár vörösfenyőből épített és csaknem 1700 évig használt hídjának még mindig jó állapotú maradványait. Az észak-olaszországi Velence és az oroszországi Szentpétervár is vörösfenyő oszlopokra épült, és ebből a fából készítették Budapesten az Országház alapját is.
Nem hiába hívják a vörösfenyőt „örök fának”. Oroszországban ezt tartották a hajók építésére legalkalmasabb fának, főleg I. Péter orosz cár idején, amikor az orosz hadiflottát kiépítették. Vörösfenyőből készült a moszkvai Kreml temploma és a Vaszilij Blazsennij székesegyház belső szerkezete. Vörösfenyő borítja a világ egyik legjobb kerékpárpályáját Krilatszkojéban.
ahogy sokaknak itt, nekem is fémpalástos Abak medencém van
ezt nem szoktam elcsomagolni a nyár végén, így igenis gondot jelent, hogy milyen módon oldjam meg a téliesítését...
az idei telet megúsztuk, de lett már öngyilkos benne egy kóbor macska - fóliát tönkretéve, rohadt bele falevél, stb
...és természetesen volt már nyáron bubis fólia is feltekerő szerkezettel együtt - aminek kihúzása, az Abak szögletes peremkialakítása miatt nem volt egyszerű
szóval, nem első felindulásomból tervezem a fix - téli-nyári fedést, valamint keresem az ár-értékarányos megoldást.
Télen úgysem fűtöd, így meg nem lehet fürcsizni csak korizni rajta, nyáron meg úgy is nyitva lesz a klór szagtól. Elég szerintem a medence végére egy csévélős fóliás megoldás. Ja és a plexi is koszolódik és a nap pedig elopálosítja ( nem örök darab).És valjuk be, elég húzós az ára.