" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Kérdezni szeretnék az indián banánnal kapcsolatban. Egy kedves ismerősöm 2 db 4 éves magról nevelt csemetét vett, ami még nem virágzott, tanácstalan,hogy mivel magról nevelt csemetéről van szó, mikor lesz rajta termés és a termés ugyan olyan lesz-e,mint az oltottakon? Szarvasmarha trágya mehet neki?
Mondjuk ha jobban belegondolunk Észak-Amerikában is vadon élő a paw-paw nem oltogatták és termett :)
Olyan érzésem van hogy túlgondoskodtam, mert letakartam egy Top first szilvacsemetét is, és az is tőről indult szegény, kitakarás után csak az fagyott el, egyébként semmi fagykár.
Nekem is van csillagos, és ugyanigy jártunk, az összes takart visszafagyott, tőről hajtanak kisebb-nagyobb iramban, amelyik nem volt takarva, a rumízű, apró szemű épségben maradt, illetve a takart Mercatelliknek sem lett semmi baja
eredetileg 3 db-t ultettem, 2 lany 1 pasi aranyban.
eddig ketto mutatkozott meg, mindketto lany. a harmadik iden sem fog, mert rettenetesen elfagytak azok az agai, amik viragot hoznanak. Mivel a tumori joval korabban kellene, hogy viragozzon, azt gondolom, hogy itt a csaj esete forog fennen. ultettem utolag egy tumorit tavaly, de elhalalozott. iden is ultettem, de az is nagyon lassan akar noni, lehet, hogy rossz a hely a harom kivi kozott, jovore mashova is ultetek, hatha megmarad.
irok priviben, nem hiszem, hogy ilyan hatalmas koltseg lesz az a postazas + nyereseg :)
hayward kivijeim nekikezdtek a viragzasnak. szerintem 2-3 nap mulva bomlik az elso.
sajnos meg mindig nincs tumorim.
ezert KERESEK TUMORI gazdat hatvan - budapest vonal kornyekerol, aki szivesen adna egy egy viragzasban allo tumori agat, hogy ki tudjam tenni a mehek kedvere, majd vegso elkeseredesemben esetleg ecseteljek! :)
Valószínűleg azért a déli oldalon hajt a fád,mert ott voltak fejlettebb alvó rügyek.
A szélnek szerintem semmi köze az elfagyáshoz. Sőt....ha fújt volna a szél a kritikus éjszakákon,nem fagyott volna el a fád. A növények nem úgy fáznak mint az emberek.
Magyarországon,hogy - 23 fok előforduljon,3 dolognak kell egyszerre jelen lenni: hófelszin,derült ég és szélcsend. ha valamelyik hiányzik már nem is tud olyan hideg lenni.
Zirochka datolyaszilva, irodalmi adat szerint -28 fokot bír. Ősszel telepítettem, visszafagyott, lehet hogy nem kellett volna takarni, de azóta már nőtt 10 centit.
A minikivi nagyáruházi átverés volt, nem porozzák be egymást. Jumbo és Kens red. Vettem hozzájuk egy Veiki párt, de még várnom kell a porzóval egy évet.
A meggyel is átvertek, kicsi és csüngő fajtának kellene lennie, Griotellának adták el.
igen, en ugy dontottem, hogy inkabb probalok valami normalis vazrendszert kialakitani. nincs otletem a deli oldal kihajtasara, nalam csak a nyugati oldal hajtott ki :)
Nalam is ilyen sorsra jutott a tipo es a rojo is, a tipo a vazagai kozul csak egy kezdett el hajtani, a tobbi elszaradt, beleertve a sudarat is. Igy ez lett a vege:
A rojon meg gondolkodom mi legyen vele...pedig tavaly mar teremtek is, a csalad nagy megelegedesere.
Szia ! Szerintem ez nem Nikita's gift, mert nem "bütykös" a hajtások felső vége. Majd ami nyilvánvalóan száraz azt vágd le. A felső hajtások még befuccsolhatnak, ha nem elég a felfelé vezető fagykárosodásból maradt edénnyalábok kapacitása, ekkor a megfonnyadt részeket is le kell majd vágni, de lentebbről ki fog hajtani.
