Volna teletuti megoldás, ha Sörömpőőr nem lett volna fasz, és lefektet egy nyavalyás vízcsövet aljzatbetonozás és parkettázás előtt a padlóba. Akkor lehetne csinálni egy gravitációs etázsfűtést, és nem kellene se szivattyú, sem azon agyalni, hogy mi történik akkor, ha a szivatyú leáll valamiért... de sajnos ez már eső után köpönyeg, úgyhogy kezdődik a barkácsolás. :-(
ez a 15ezredik hozzászólás környékén egy kicsit sommás... ha 4-6 métert kellene csövezni, akkor egy szobányi cserépkályha sem fog hat egy méterre lévő helyiségben komfortos meleget csinálni, pláne csukott ajtók mellett, főleg, ha kanyar is van addig.
szerintem. egy jókora cserépkályhát 6-700 ezerre saccolnék. ennyiből egy vizes rendszer is kijön, és az tényleg komfortos. persze teletuti megoldás nincs, illetve mindenkinek más.
Hát Te tudod , de azért az túlzás hogy a ventillátor hangos, én is be fogok építeni egy pc-ventillátort ami elég halknak mondható, igaz csak tolóüzemben fog működni tehát nem kell hőállónak lennie.
Mert egy nagyobb cserépkályha még jobb, és most éppen van egy kis felesleges pénzem a célra, hogy épüljön itt egy ilyen. Ugyanis minél nagyobb a kályha, annál kisebb a hőingás a lakásban, annál ritkábban kell begyújtani. És a nagy kályhának a hatásfoka is jobb valamennyivel, kevesebb tüzelő fogy. Hát ezért.
A szerencsétlen alaprajz miatt. A kémény a ház tűzfalán van, nem középen, csak fölül tudok csövezni az ajtók miatt, és egy jó 4-6 métert el kellene vezetni a levegőt. Ventillátor kellene, az zajos, tisztán tartani is nehéz lenne egy ilyen szellőző rendszert, gondolkoztam rajta, de a helyi adottságok miatt végül elvetettem.
fenyőből egy hasáb megy rá, keményfából három. így van jó félig a tűztér.
nálam a fenyő hasáb elszenesedik és bealszik uannyi leverővel, amennyivel a keményfa szépen átizzik, ég, és gázosodik.
egyébként azt én is osztom, hogy ventillátoros rásegítés nélkül a légfűtés nem igazán hatékony. a két szobába két 150-es, 30cm hosszú csövön ömlik át a forró levegő (alul ugyanekkorán szívja a hideget), és a 2x m2-es szobába ez kevés. ha jó ablakaim lennének ott, akkor is kevés lenne szerintem.
tényleg nincs senkinek boltban megvásárolható ventillátor-típusa, ami jó? nagyon megköszönném...
Szigetelés és szigetelés között óriási különbségek vannak. Láttam már "hőszigetelt" padlót, amely 3 mm parafából állt és a tulaj erősködött, hogy az a gyártó szerint megfelel 5 centi hungarocellnek :)))) Milyen átmérőjű az a padláscső? És milyen rajta a hőszigetelés? És vannak-e a szobák között légrések hogy létrejöhessen a körforgás?
Van egy 45nm-es kis lakásom, amiből 14nm az egyik szoba, 18nm a másik szoba, a maradék meg fel van osztva a fürdő, előszoba és konyha között. A két szoba közötti falba építek egy nagy cserépkályhát, ami mindkettőt kellemes meleggel látja majd el, és ebből a cserépkályhából szeretnék melegvízzel átvinni 1kW-ot a konyhába, 0,5-0,5 kW-ot a fürdőbe meg az előszobába, hogy egyenletes meleg legyen az összes helyiségben akkor is, ha becsukom az ajtókat (a szagok terjedését meggátolandó). Ajtók vannak a kályha meg a helyiségek között, parkettát és aljzatbetont felszedni meg most éppen nem akarok, úgyhogy légfűtés, gravitációs rendszer kizárva, marad a felsőcsöves rendszer keringető szivattyúval. Mindenképpen nyitott rendszert akarok, inkább párologjon egy kicsit, mintsem hogy felrobbanjon nekem.
Az áramszünetet úgy gondoltam kezelni, hogy a visszatérő ágba betennék egy visszacsapó szelepet, s a visszacsapó szelep meg a kályha közé bekötöm a hálózati vizet egy olyan mágnesszeleppel, amely hálózatkiesés esetén nyit, e módon a hidegvíz beáramlik, a meleg meg a tágulási túlfolyóján át távozik. De ezt én magam sem érzem túl jó megoldásnak. Nem akarok nagyon beleveszni a feladatba (puffertartály meg más csingilingik), meg hozzá gépészmérnököt fogadni meg mittudomén, mert többe lesz a végén, mintha betennék egy-egy villanyradiátort a mellékhelyiségekbe, és fizetném a számlát. Egyszerű, megbízható barkács megoldásokat keresek, könnyen kiépíthető védelmet áramszünet és túlmelegedés ellen.
Az Edilkaminok között láttam én is olyan légvezetéses fűtéseket. Van olyan akinek ezzel kapcsolatban van tapasztalata, de nem úgy, hogy maga "fabrikált" ilyet, hanem a gyári anyagokkal és kit-tel megcsinálva? Piszkálja a fantáziámat, mivel nekünk konvektorjaink vannak, s ez tűnne a legkevésbé macerás megoldásnak.
A másik. Jól értettem, hogy a vízteres kandallókban, ha a víz benne itt melegszik, akkor ez a hátránya, ha ott melegszik a tűztérben, akkor az a hátránya?
A rajz alapján nehéz eldönteni, mit hova akarsz elvezetni. Azért annyira nem bonyolultak a vízteres kandallók, hogy drága pénzen terveztesd meg a rendszert, de van néhány ökölszabály, amit be kell tartani.
1. Ha van gázfűtés (annak a kazánteljesítményéhez van méretezve a rendszer), akkor a kandalló üzemi teljesítménye már önmagában eldönti, érdemes e rendszerbe kötni. 10kw-nál kisebb teljesítmény esetén átlag házban nem érdemes vele foglalkozni, a radiátorok összetljesítménye ugyanis ennél "erősebb" hőforrást kíván.
2. Ha tud 10 kw-ot, gondolni kell arra hogy mi van ha nincs áram. Fura, de ez a legfontosabb kérdés, mivel a gázkazán, ki tud kapcsolni, de egy bedurrantott kályha nem, ha áramszünet lép fel és emiatt leáll a keringés.
Megoldás zárt rendszernél: puffer + szelep (pl min. 50 l-es hidrofor tartály, vagy (ami jobb) akku táp a keringtető szivattyúhoz (fajtától függően inverter is szükséges lehet)
Megoldás nyitott rendszernél (csak a régi "FÉG-es" rendszerekkel lehetséges) felső ponti pufferkivezetés A nyitott rendszer persze levegősödik, kevésbé gazdaságos.
"Van olyan megoldás is akol hőközlő olajat használnak, (nincs forrásveszély), de annak a szivattyúja nem két fillér."
4. Ha lehet mindenképp légfűtést érdemes kialakítani, még helyveszteség árán is, mert ott nincs hőközlési és nyomásváltozási probléma, amelyeket csak költséges szabályozásokkal lehet biztonságosan megoldani.
5. Ha mindenképp vízteres megoldás a cél, akkor a keringetés mellett a hőcserélő kiválasztása is fontos. Kell hogy tudjon az is legalább annyi Kw-ot amennyit a tűztér lead.
6. A vízhőfok kritikus pont, mert a gáz radiátorokat és csövezésüket max 80 fokra méretezik, így ennél melegebb víz nem kerülhet tartósan a rendszerbe. Emiatt köztes hűcserélő és puffer is szükséges lehet, hiszen egy jó tűztér ha bedurran 90 fok feletti vizet ad ki üzemi keringtetés mellett is. Az se jó ha túl alacsony (30-40 fok) a kilépő víz főfoka a nagy vízpuffer miatt, mivel ekkor már a radiátorok hatásfoka nagyon alacsony (60 - 80 fok közé vannak méretezve), csak padló, vagy falfűtésbe, hatékony az ilyen hőfok, mert azokat erre méretezik.
7. A szelepelés, csak végső és egyszeri megoldás egy rendszer nyomásmentesítésére ha beüt a krakk, olyan bypassokkal kell dolgozni, amik ezt megelőzik és a megtermelt energia sem megy veszendőbe.
Árammal fűteni luxus. Egy m3 földgáznak (~140 Ft) megfelelő meleg árammal ~ 450 Ft, fával ~ 70 Ft. A tűz látványa és melege semmivel sem pótolható. Igazi örök nyarat varázsol a leghidegebb télbe is, otthont, nyugalmat, harmóniát. Na erről szól ez a topic valójában.
A légfűtéshez ventillátor, a vízhűtéshez meg szivattyú kell. Ezek nélkül, ne csodálkozz a gyér hatásfokon. Minél gyorsabban, minél több víz/levegő áramlik a rendszerben, annál egyenletesebb az hőelosztás. A fűtetlen padlástérben futó légcsőre egyébként min. 10 cm hőszigetelés kell!!! A levegő előnye, hogy nem kell hozzá puffer, meg bonyolult szabályozás. Cső + venti + termokapcsoló és kész.
Épp ma este sikerült kicsit túllőnöm a célon. Asszony begyújtott, mire hazaértem, egy kis adag leégett már. Hoztam be fát, és rátettem három hasábot a parázsra.
Nem kellett volna. :))))
10 percen belül a primer teljes elzárásával, a pillangószelep derékszögbe állításával is ilyen tűz volt:
(még nem vagyok kész a burkolattal, de hideg van, így használjuk) A kép nem adja vissza amit látni lehetett: a fa elgázosodott, és a kilépő fagázok a tűzboltozat alatt kékessárgán lobogva égtek a semmiben.
Csodaszép volt, de olyan meleg lett, majd megdeglettünk. ( És még mindig szaglik ez a fránya betét, ha meghajtom.)
Na és a lényeg: a fa nyárfa.Totálisan lezárva, csak szekunderből is masszívan ég háromnegyed órája.
Már rég jártam erre, ezalatt megépítettem a kandallómat, nagyon igéretes volt, de akárhogy akarjuk nem tudunk 21 foknál nagyobb hőmérsékletet előállítani.Nem tudom mi lehet az oka.
Légfűtésesre lett megcsinálva és a kilépő levegők a szobák távoli részén van és csak 30 °C körüli hőmérsékletüek. Páran írták régebben, hogy náluk olyan 150 °C-os.
Lehet, hogy én barmoltanm el vmit, vagy a padláson ennyire hideg van és sok a veszteség, hiába használtam szigetelt légcsatornát.
Aztán vmelyik nap, arra gondoltam, hogy mi lenne, ha vegyíteném a légfűtéses és a vízteres kandallót.Tehát a meglévő kandallómat átalakítanám, úgy hogy a kandalló és a kandalló fala között van kb. 5-7 cm.Tehát ebbe a résbe beletennék egy csőkígyót, körbe mind a három oldalon és ezt rákötném a fűtés rendszerre, persze a biztonsági szelepeket és előírásokat betartva.
Mi a véleményetek, fel tudnám-e a keringtetett vizet melegíteni, olyan 70-80°C körülire, amivel kellemes meleget tudnék csinálni a lakásban.
Ez nem huzatszabályzónak készülne, hanem csak kéménydísznek. Mivel házilag állítanám elő, nem venném meg 30-ért a gyárit, amit valóban huzatszabályzónak árulnak. Ha van értelme, akkor a házinak is lesz. A működését én is keresrem, két okot találtam, ami logikusnak tűnik, de ezt már leírtam korábban, és várom a véleményeket.
egyébként megvilágosodtam: azt ugye tudjuk, hogy a fenyőnek több levegő kell (én ezt tapasztaltam). namost az a fő különbség a kamino elite és az astra között, hogy keményfa-levegőállítással a fenyő nem ég el, a kaminóban meg sittysutty.
lehet, hogy a tűztér hőmérsékletét a nagy üveg elviszi az ideálistól, de a szabályozhatóságot nagyban növeli a látás. nekem sokat segít egy tömörajtós kályhához képest, hogy látom, mi folyik benn...
(még nem vagyok kész a burkolattal, de hideg van, így használjuk) A kép nem adja vissza amit látni lehetett: a fa elgázosodott, és a kilépő fagázok a tűzboltozat alatt kékessárgán lobogva égtek a semmiben.