A távvezérelt lekapcsolásra még nem volt szükségem.........jó az magától is .
De a távvezérelt visszakapcsolást már többször eljátszottam-----meg olyat is amikor a szomszéd kapcsolta fel az óra alatti kismegszakitót. mivel nem voltam otthon .
- másrészt észrevesz olyan vezetékezési/kötési/földelési hibákat is, amelyeket a végeken lévő FI relék nem vesznek észre (pl nulla-föld felcserélés/összekötés, életveszélyesen megsérült kábel, stb)
- harmadrészt egy központi FI relét lehet használni "távvezérelt vészkapcsolónak" is, pl bármikor lecsaphatja a házon belül bárhol lévő túlfeszültség védő, füstérzékelő, vagy bármi más, amit csak egy mekkelek elképzelhet :)
Ha egy villanymotor három tekercsét deltába kötöd, akkor erőseb (sokkal több wattos) lesz, viszont a bekapcsolás pillanatában olyan sok áramot fog felvenni, hogy lecsaphatja a kismegszakítót. Ha a villanymotor tekercseit csillagba kötöd, akkor gyengébb (sokkal kevesebb wattos) lesz, viszont a bekapcsolás pillanatában is kevesebb áramot fog felvenni, így nem csapja le a kismegszakítót.
Második pont:
olvasd el az első pontot MERT EGY FÁZIS ESETÉN IS IGAZ
"15 mA-rel tesztelünk, majd abból extrapolálunk, hogy mi lesz 20 ampernél egy valós helyzetben"
A való életben sok elektromos kötés/kontaktus egészen másképpen reagál picike és nagy áram/feszültség esetén. Ezért a komoly méréseket komoly (életszerű) feszültséggel/árammal kell végezni. A még komolyabb méréseket nem is névleges, hanem maximális áram/feszültsé mellett és/vagy nem is az első pillanatban, hanem huzamosabb terhelés (az érintkezési pontok, kötések, vezetők felmelegedése) után.
Tehát az egyszerű multiméterrel végzett hurokellenállás mérés eredménye az esetek egy részében eltérhet egy komoly mérés eredményétől.
Bőven elég ha egy házat egyetlen darab FI relé véd, ha olyan a villanyszerelő szaktudása és a lakók szellemi színvonala, hogy csak húsz évente lesz dolga annak a relének.
Mart a gyakran és "magától" lekapcsolódó FI relék oknyomozása végén szinte mindig vagy egy hülye villanyszerelő, vagy egy hülye lakó bűnössége derül ki.
Semennyire. Volt már délután, délelőtt, éjszaka is. Volt, hogy rövid időn belül (pár perc) egymás után kétszer is leoldott. Tavasszal történt a felújítás (előtte nem volt relé), és igazából azóta havi min. egyszer leold, de olyan gyakran meg nem, h vmilyen eseményhez kötni tudjuk...
A szakaszolós megoldás sztem a legjobb. Több relé, és ahol leold, azon az ágon figyelni a fogyasztókat...
Köszönöm szépen, gyakorlatilag sikerült is a választ megadnotok, 3 kondival van bekötve 1-es állásba de nem lényeg, úgy lehet ahogy írtátok, 1-esbe nem vesz fel annyi áramot, de nem lényeg mert 10A-es kismegszakítót nem veri így sem, hogy úgymond a "régi kettesbe indul" ahol meg már csiszolni kell valószinü 10A van mindenhol, induláskor olyan 5-6 A vesz fel.
Igen, ezt is belehet kötni csillagba is és deltába is. Csillag: 2 tekercs sorba kötve, a 3. a kondin keresztül a 2 tekercs közös pontjára. Delta: 1. tekercs direktbe kapja a 230-at, 2. tekercs a kondin keresztül, a 3. a kondival párhuzamosan kötve. Ezt viszont valószínű hogy úgy tudod kötni ahogy az előttem szóló kolléga írta, hogy 1 kondi a csillagba, 2 kondi a deltába.
mivel én autóiparban dolgozom, számomra teljesen normálisnak tűnt, hogy a hurokellenállás mérésére EZ a barkácsolós lenne a valósabb eredmény, mintha az ÁVK megszólalási árama alatt, vagyis mondjuk 15 mA-rel tesztelünk, majd abból extrapolálunk, hogy mi lesz 20 ampernél egy valós helyzetben. Azért kértem műszerajánlást, mert (valószínűleg a kis darabszám miatt) miközben egy használható multiméter mondjuk 25000 forint, addig egy hurokellenállásmérő mondjuk 150000 (-tól mondjuk félmillióig) - előbbihez képes van benne plusz egy ellenállás meg mondjuk egy relé. (plusz a szoftver persze).
"havonta egyszer-kétszer az életvédelmi relé leold." .... "A villanyszerelő azt mondja, h vmelyik készülékben keletkezik túláram"
Az életvédelmi relé az az áram-védőkapcsoló, vagyis a FI-relé. Ami nem túláramra old le, hanem hibaáramra. Lehet, hogy erre gondolt, de akkor is. Az elektronikus eszközön majd mindegyike kapcsolóüzemű tápokat használ, azokban pedig van hálózati zavarszűrő, ami pl egy notebook esetén levisz kb 1-2 mA-t a védővezetékre. Ha több készüléked van, ez összeadódik. A normális otthoni FI-relé valószínűleg 30 mA-es, annak a kioldási árama viszont kb a 30 mA 80%-a, olyan 25 mA. Már amennyiben jó a relé...
Én először - ha senki nincs a lakásban, illetve villanyszerelőként - leválasztanám a PE vezetéket a PEN sínről, majd megmérném, hogy a szokásos fogyasztók mellett hány mA áram megy le a PEN felé. Ha ez mondjuk 10 mA fölött van, akkor elkezdeném leválasztani az eszközöket. Valamelyiknél csak lecsökken. Ha ezen az oldalon minden rendben, akkor gyors megoldásként kicseélném az ÁVK-t egy másikra. A gyanúsat pedig ismert értékű ellenállásokkal terhelném előbb 20 mA-ra, aztán 30 mA-ra. Ha mind a két mérés negatív, akkor ez valóban nem állandó jelenség (aminek ha határértéken van, bármikor kiválthatja a leoldást) - na, akkor tényleg a fogyasztókat kell egyenként vizsgálnod...
Lehet, hogy többnek is van értelme, nálam 4 van: egy a cirkónak, mert azt kötelező volt külön tenni, egy a kerti villanynak-kútnak, mert az fokozottan veszélyes ebből a szempontból, egy a kritikus rendszereknek (informatika, riasztó, garázskapu stb), hogy az maradjon fent, ha minden más lemegy, egy pedig a maradéknak, ezen a világítások, dugaljak vannak.
Lehet, hogy overkill, de belefért az építkezés költségvetésébe, ahogy a túlfeszlevezető is. Jobb a békesség.
Mondassz valamit, nyáron németbe én is kettőt tettem ,külön a fürdőre is. Szerettem volna itthon is ugyanúgy ha a szolgáltató a mérőszekrénybe ne tenne s plombálná le. Max egy gyorsabb leoldásut esetleg.
