Ugye jól gondolom, hogy ha kb. ez van most, akkor egy darab 4 pólusú, tehát 3 fázisú 30mA RCD-t kell beépítenem, plusz persze a világítás/ dugalj áramköröket szétválasztani? (25 négyzetméteres lakás). Vagy érdemes emiatt inkább 2 darab egyfázisú RCD?
Azt nem tudom egyébként, hogy eleve PE + N jön be, vagy PEN, mert nem látszik, csak a három vezeték ami a kapcsolótáblához jön, de hogy a kapcsolótáblán újra egyesítették a PE és az N sínt, az biztos...
Tegnap fotóztam (igazából a bojler csöpögött egy ismerősömnél, mielőtt megnéztem, le akartam kapcsolni a biztosítóját.)
Az egészet gondolom még a Kádár idejében rakták össze.
Kis lakás, de mégis túlzásnak tartom, hogy valaki képes volt az ÖSSZES fogyasztót (világítás, aljzat - minden) egy 6 amperos kismegszakítóra tenni. A bojler kivételezett volt: azt egy 10 amperosra tették. Amúgy a lakásba 2 fázis jön be. (Tényleg, ennek mi értelme? Ha pedig már ott van a 3 fázisú fogyasztásmérő, akkor az ELMŰ miért nem 3 kismegszakítót tesz rá? Az, hogy a plombált kismegszakítók egyike C20, a másik C16 normális?
A falba süllyesztetett kapcsolók fém merevítő keretén egyrészt nincs gyárilag kialakított földelési pont , másrészt kívülről nem is megérinthető, ezért nem kell leföldelni. Ha a fém rész üzem közben is megérinthető lenne, akkor valószínűleg lenne rajta gyári földelési pont is, de ha mégsem lenne, akkor is le kellene földelni tudtommal (egy, az EU-nál szigorúbb magyar szabály miatt).
A amerikai ketyere házán viszont van gyári földelési pont, ha ezt nem földeled, azért egy baleset esetén külön felelősségre vonható leszel.
"Persze ettől még nekem (majdnem) semmibe nem kerülne, hogy a null mellé egy zöld-sárga földelési szálat is áthúzzak a dobozba."
Fürdőszobában+konyhában szerintem akkor is vigyél el mindenhova földvezetőt is, ha teljesen biztos vagy abban, hogy soha az életben nem lesz szükség rá. Mert holnap szükség lesz rá :)
"Van ugye a mag meg a köpeny egy optikai szálban, ahol a mag törésmutatója nagyjából 0,02 -vel nagyobb. Emiatt a mono 125/9 um átmérőjű kábel magjában halad a fény"
Ez így igaz, tükör reflexió elvnek köszönhetően működik.
A 80-as évek elején a MOM Optikai kutató laborban fejlesztettük a fény és képtovábbító hazai száloptika gyártást orvosi és ipari endoszkópokhoz.
A képtovábbító szál egy második ólom üveg köpenyt is kapott a külső zavarok kivédésére.
Egy 3*3 mm-es 1m hosszú képkötegben 40 000 elemi szal volt. Ezért egy Ladát agtak az oroszok.
Meg tudnátok mutatni nekem, hogy áramköri rajzon (NEM egyvonalason, azon tudom) hogyan kell szabványosan jelölni egy védővezetékes 1 fázisú aljzatot? Ha már itt tartunk, egy 3 fázisút is.
Eygszerűen sehol sem találom. Relé, motor, kapcsoló... minden van. Aljzat nincs.
Lehet inkább ez a 80as évek vége volt. A budaörsi reptér mellett villamositottak be egy nyaraló övezetet. Ott csináltam vagy 10házat, és adtam át a szolgáltatónak. Lehet, hogy nem Elmű volt, nem ma történt. Viszont Pécelen ismerősnél voltam, és ott a méretlenbe volt családi házon 100mA-es Fi relé a 2 mérő előtt.
„a külső fém ház továbbra is tisztességesen le legyen földelve”
Mondjuk, ilyen alapon majdnem az összes, kereskedelemben kapható villanykapcsoló mehetne a kukába, mert ezek nagy része, hiába a műanyag borítás, mégis csak egy acélkeretre épülnek. És bizony én egészen pontosan sehol nem láttam még olyant, hogy a villanykapcsoló fém részei le lennének szigetelve, ellenkezőleg, a szerelési útmutatások (nálunkfelé legalábbis) azt írják elő, hogy a fali villanykapcsoló szerelődobozában csak egy fázisnak valamint a lámpa felől érkező szálnak szabad jelen lennie, se földnek, se nullnak semmi keresnivalója nincs ott.
Persze ettől még nekem (majdnem) semmibe nem kerülne, hogy a null mellé egy zöld-sárga földelési szálat is áthúzzak a dobozba.
Hát, én akkor ELMŰ-s voltam, ahol én fusiztam, én mindenhová raktam NDK-t (ami azért volt lehetséges csak, mert a rendszer 81-től fellazult, engedték a magánkereskedést, és a maszek kereskedésekben lehetett kapni), de hogy amerre én jártam, arra ELMŰ ezt elő nem írta, az biztos.
"Ezt igen nagy hiba lenne egy európai fürdőszobába beszerelni,"
CE jelölés híján bárki bármit csakis saját felelősségre. De ha IP20-as védettségűnek tekintjük, akkor 180 centi fölé telepítve szerintem nem lesz veszélyesebb, mint bármely más, nálunk is kapható pl IP20-as fürdőszoba lámpa, hősugárzó, ventilátor vagy akármi.
"főleg mivel arról beszélgetünk, hogy ki kellene herélni belőle a vedőföldet valahogy. "
Én arról beszélgettem, hogy a vezérlő elektronika (a belső kis panel) kapjon föld helyett nullát, de a külső fém ház továbbra is tisztességesen le legyen földelve.
Azért a 80-as évekbe is nyaralókba az ELMŰ előirta, sőt sok családi házba is be lett rakva a legendás NDK tipusú. Valamint a Kalocsa szekrények ( felvonulási) kötelező eleme volt. Majd valamikor 1995 körül a vizes, és időszakosan nedves helyiségek védelmébe került bele. Majd 2000 években, az előzőeken túlmenőleg szinte minden dugaljnál kötelező lett.
Régen nálunk sem volt RCD, FI, AVK sok neve van köztudatban. Ez az EU csatlakozás változtatta meg mert átvettük a nemzetközi és EU szabványokat ami már szól erről a kiegészítő védelemről. A szabványt EN 60364 található meg Magyarországon MSZ HD 60364 alatt tették közzé. Ez a sorozat elemei vizes és időszakosan vizes helységek esetén előírta.
Senki nem mondta, hogy az usaban nem használnak FI-t. Azt mondtam hogy nem használnak központi FI-t, illetve náluk sokkal nagyobb a szerepe a védőföldnek.
> Tehát nem sorba kötjük a fogyasztóval, hanem kell neki fázis meg nulla
Akkor olvasd el mégegyszer, mert konkrétan az az egyik nagy ficsöre a cuccnak, hogy nem kell neki nulla...
Ez azért mégsem egy életbiztosítás, úgyhogy csak a legvégső esetre tartogatom az ötletet. De majdnem kizárt, hogy ne lehessen a testet leválasztani az elektronika „földjéről”, ha van egy csavarhúzód és egy drótvágó fogód.
Nem olvastam végig, miket válaszoltak, de én a GRN helyére rákötném a nullát. Persze ekkor úgy kell berakni, hogy semmihez ne tudjon hozzáérni az a része, amire még a GRN rá van kötve.
