Ha már fabrikettről van szó... Van esetleg az olvtársak között olyan valaki, aki Pécsett vásárolt fabrikettet mostanában egy olyan cégtől aminek a fő profilja egyébként gipszkarton rendszerek forgalmazása? Nem akarom a cég nevét leírni, sose lehet tudni...
Az szerintem természetes, hogy jelentős különbséget tapasztaltál a hasogatott fádhoz képest, mivel a hasogatott fa fajtától függően 14,5-15,5 MJ/kg között van általában, légszáraz állapotban.
Ha fabrikett 17MJ körül tud és szárazabb, akkor természetesen jól látható a különbség a brikett előnyére.
Mindamellett a nyáron vett és megfelelően betárolt légszáraz akácfa amit hasogatva vásárolhatok, nyáron kijön szerintem 2000 ft/q áron
Ez forintosítva:
20 ft/kg / 14,76 MJ/kg = 1,35 ft/MJ
Brikettet mostanság nem nagyon árusítanak 4100 alatt, ami forintosítva
41ft/kg / 17 MJ/kg = 2,41 ft/ MJ
De látni most 5500-ért is fabrikettet olyan honlapokon ahol 18-19 MJ/kg, a németbrikettel egyenértékű fűtőértéket tulajdonítanak saját terméküknek.
Ez forintosítva lenne:
55ft/kg / 19 MJ = 2,90 ft/MJ
de reálisan
55ft/kg / 17 MJ = 3,23 ft/MJ
Az én nedves akácfám meg amit most hozattam, számításaim szerint:
Nem tudom átmentél-e a gyártó honlapjára, ott van valami ami szlováku-csehül van, egy kukkot nem értek belőle, de az is valami.
http://www.faba.sk/dokumenty/analyza.pdf
De én nem is akartam az adatokon vitatkozni, nem értek hozzá, csak a TAPASZTALATomat írtam le. A tavaly már hasogatott fámtól nagyobb meleget ad. Nem kell úgy megpakolni a tűzteret, teljesen levett primer levegő mellett működik. S van akinek számít, hogy kevés helyen, rendezetten elférjen a tüzelője. És esetleg nincs helye több évre előre beraktározni fából. Ha lenne rá pénzem, csak ezzel fűtenék. De nincsen, így nem veszek. 2 éve kezdtük a kandallózást, akkor még nem volt száraz fánk, még onnan maradt meg, azt használjuk.
Nem olyan egyszerű a dolog. A solar DB tartálya az emelet feletti padlástérben van, 6m-rel magasabban mint a kandalló. Így közösíteni váltószelepekkel nem lehetne a két rendszert szerintem. Egyébként télen jellemzően délután-esténként gyújtunk be, így nem menne egyszerre a kettő, ez biztos. Még agyalok a dolgon, ez csak nyári téma lehetne, mert mindenképp bontással jár a dolog.
A túlhűtés ellen be lehet tenni egy csőtermosztátot a füstcsőre, és ha x fok alatt van, akkor megszakítja a keringető szivattyú tápját. Egyébként nem is kell feltétlenül napkoli vezérlő, meg lehet oldani egyszerűbben is.
De ha kell vezérlő, akkor nekem van egy olyan, ami tud a napkolin kívül vegyestüzelésű kazánt is kezelni (ami itt a füstgáz hőhasznosító), és éppen eladó :)
Szerintem egy motoros váltószeleppel, egykét visszacsapószeleppel + egy hőérzékelővel egyszerűen megoldható, annyit kell még megoldani,hogy melyiknek legyen prioritása, mert ha mondjuk megy a kandalló felé a cirkuláció és közben a napkoli is eléri az üzemi hőfokot, tehát tudna termelni, akkor ki legyen a főnök, a kandallónál lévő hőcserélő vagy a napkoli.
A füstgáz túlhűtésére a gyári napkolirendszered nem tud reagálni, egyszerűen nem veszi figyelembe, ezt a problémát is meg kellene oldani, a többit szépen lekezeli (forrás)
Először olyan furcsa színű lángja volt. Lehet csak azért, mert frissen volt begyújtva, és nem volt bemelegedve a kandalló. Most határozottan szépen izzik és gázosodik is. Szép lilás-kékes lánggal. Hát látványnak nem egy gusztusos. Mintha egy elefánt bele végezte volna a dolgát a kandallómba. 4 db.-ot tettem rá, az volt 1,3 kg. Most jobban megrakom, és kíváncsi leszek, meddig tudom gázosítani.
Fűrészpor állagban a nagy felülete miatt baromi gyorsan megszáradhat akár 5-6%os nedvességtartalomra. Míg a fa hogy 15% nedvességtartalomra száradjon ahhoz 2 év kell. A legtöbbünk itt 20% os nedvességtartalmú fával tüzelgethet szerintem. Én speciel tavasszal vágott Bükkel.
Említettem pár hozzászólással ezelőtt, hogy most vettem szalma brikettet. Nem néztem még utána, miket írnak róla itt neten, de mintha ütné a Bükkfámat. Több idő kell hozzá hogy megtudjam.
Szerintem ha az olajos magvakkal dúsított fabrikett szintén 8%-os nedvességtartalom mellett tudja a 17,8 MJ-t az imént belinkelt mérési jegyzőkönyv szerint, akkor a szimpla fabrikett amibe nem tesznek olajosmag hulladékot, ettől természetesen kevesebbet tudhat.
A légszáraz fa jól ég, 15%-os víztartalommal.
Szerintem túl nagy fűtőérték különbözetet tulajdonítanak a brikettes honlapokon a 8%-ra szárított brikettnek a légszáraz fához képest. Valójában jóindulattal 1,5 MJ/kg-al tudhat többet a rendesen tárolt légszáraztól a 8%-ra szárított brikett, de nem csak szerintem, hanem a biomasszás táblázatok szerint is, mint pl. ez: http://gyorijegyzet.uw.hu/JEGYZ4_3.DOC
Az szintén megérne egy misét, hogy az alapanyagok légszárazról milyen kezelés hatására lesznek 8%-osra szárítva, és valóban sikerül-e 8%-os briketet vásárolni.
A dúsítatlan fabrikettek mindezek alapján számolva 17 MJ/kg-ban igencsak megállnak.
Nem így van. Persze hogy 1 kg brikettben csak 1 kiló fa van :-) Nem ez a titka. Hanem a nedvességtartalma. A 8% az már a max ami van általában a brikettben. A normálisabban az alatt van.
Persze az ócskább fabrikettek is szeretnek a prémium kategóriás adatlappal hivalkodni, ez tény és való
Van itt valakinek még Lei... kéménye? Az építési utasítás azt írja hogy a füstcsőbekötésnél a samott bekötőelem és a füstcső között lennie kell körben 0,5cm dilatációs hézagnak. Ez nálatok megvolt? Én a 2milis acél könyököt a jelenlegi helyzetben csak kb. 2cm-re tudom betolni de még ezen a 2 centin is szorul egy kicsit. Meg kellene csiszolni a samottot? (ha egyáltalán lehet azt csiszolgatni... nem próbáltam)
"Ennek: Alapanyag: vegyes tisztított, szárított fa fűrészpor Hossz: 25-26,5 cm Vastagság: 9 cm, lyukkal a közepén Fűtőérték: 18,7 MJ/kg Súly: 2 kg/db Csomagolás: 10 kg/csomag fóliában - 1 t/raklap pántolva "
Nem érdemes elhinni ezt a 18,7 MJ-t, mikor a német brikett 19,8 MJ/kg.
Mérési jegyzőkönyvet persze nem látni az oldalon, de:
Pár fafajta 8-10% nedvesség mellett:
Bükk: 15,12 MJ/kg
Tölgy: 15,12 MJ/kg
Akác: 14,76 MJ/kg
Gyertyán: 15,12 MJ/kg
Nyár: 15,12 MJ/kg
Lucfenyő: 15,84 MJ/kg
Namost a fabrikett préselt fűrészpor, 1 kg-ban ugyanúgy 1 kg fa van.
szerencse, hogy a szenek adatlapja is elérhető, mert ha nem lenne referencia adat, talán már elérték volna a 30 MJ-t egynémely fabrikettes honlapok a vevők csalogatásában.
Egy böcsületes honlapot találtam eddig, ahol mérési jegyzőkönyv szerepel, dúsított fabrikett ami fűrészporból áll plusz napraforgó és repce mag hulladékkal (olajos magvakkal) dúsítva éri el a 17,8 MJ/kg-ot
Nem rossz az ötlet. Ha a legnagyobb gondod a plussz hőcserélő a HMV tárolóba, akkor esetleg lehet próbálkozni az egyik hőcserélő be- és kimeneti ágát elágaztatni. A bemeneti ágba, illetve ekkor már ágakba, kell 1-1 visszacsapó szelep, hogy ne tudjanak egymásra termelni. És ha lehetőség van rá, akkor azt a hőcserélőt kellene használni, amelyiknek a legkisebb az esélye, hogy egyszerre működjön a Kandallóval. De lehet hogy megoldható, a meglevő Drain-back tartályra dolgoztatni a kandallót is.
Én ma vettem Ermann szalmabrikettet próbára egy zsákkal. Ennek is nagyon furcsa színű a lángja. Szürke :-o Szinte olyan mint a füst, de mégsem az. Megnyúlt, befeketedett, és Én is úgy érzem, hogy nagyon adja a hőt. Hát a hétvégén még kisérletezek vele. Kíváncsi leszek rá, hogy megéri e a pénzét. :-)
A napkolis vezérlők ezt is tudják, mert ha tulmelegszik a kollektor akkor nagyon kis adagokban nyomják a vizet. De ilyen nem fordulna elő, mert amint a hőcserélő eléri a termelés hőlépcsőjét (kb 5-7°C) indítja a vizet.. és olyan tömegáramot tart fent, hogy folyamatos legyen a termelés. Forráskor meg leállítja a keringést, kifolyik a víz a hőcserélőből, és leáll minden. De eddigre a HMV tartály már fel lett melegítve.
Nem biztos, hogy lapátolnod kell. Az Idro50-nél beépített tároló van, ami ha kihűlt akkor mint egy vödröt ki tudod venni. Nálam ez olyan átlag 4-5 nap, de csak délután 5-6 körül gyújtunk be, és kb éjfélig megy. Mondjuk nagyrészt még az építkezésből megmaradt faanyaggal, a szomszédoktól kapott lábon elszáradt fával, meg brikettel fűtök. A brikett egy lukas ceruzára hasonlít eléggé keményre összenyomott fahulladék. Próbáltam máshonnan pogácsásat is, de az olyan volt mint a lentebb bemutatott, és inkább csak hamuja volt, nem parazsa. A legjobban még mindig a tavaly az Obiban vett brikett vált be, ami miközben furcsán lángolt, nagyon meleg parazsat adott, és közben megnyúlt....
Az ötlet nem rossz, bár lehet,hogy ha a csövek 100 fok felé melegednek és azután indul a szivattyú akkor egy kicsit megrottyan, de lehet,hogy ez nem is probléma. Sőt ha a füstgáz hőmérsékletét is tudod figyelni, és esetleg túlhűtené a hőcserélő, akkor egyszerűen leállhat a hmv termelés, ha újra felmelegedett akkor ismét indul, így nem tudod lekátrányosítani a kéményed a túlhűtött füstgázzal.
Ma gondoltam valamire, amiről itt még nem láttam eszmecserét.
Adott egy SUPRA TERTIO tűztér, 200-as LEIER kéménnyel, bekötéssel. Van a pincében egy 300l-es HMV tárolóm, alsó spirál szolárra, felső spirál kazánra kötve. A solar ún drain-back rendszerben működik. Arra gondoltam, hogy csinálnék a kandallóm füstcsövére egy hőcserélő réz spirált és bekergetném a meleget a HMV-be. Mivel a hmv tároló a pincében van, hasonlóan a solar-hoz, drain-back rendeszerrel üzemeltetném. A vezérlés sima napkolis vezérléssel menne, és a legbiztonságosabb, mert áramszünet esetén nem is lenne víz a hőcserélőben. Víz csak akkor kerülne oda, ha termel a rendszer, és az ilyen vezérlők tudják a szivattyúk folyamatos szabályzását is. Kell egy DB tartály, még egy hőcserélő a HMV tárolóba (ez a legnagyobb gond egyenlőre) és ennyi.
Olcsó, biztonságos, egyszerű.
Vélemények?
Aki nem tudja, hogy mi is a drain-back: http://www.napmester.hu/drain-back.htm
én ilyesmit veszek fabrikett néven, kőkemény tölgyfabrikett.