" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A rekeszek "fügetelítettsége" jó példa arra, hogy maximum milyen sűrűségben szabad rakni őket. Még jobb, ha egyáltalán nem érnek egymáshoz, mert amennyiben egy penészedni, vagy rothadni kezd, könnyen átadhatja a többinek és elindul a láncreakció. Nagyon kényes áru!
Kár, hogy nem mutattad be a teljes mennyiséget. Most van az, amire azt szoktam mondani, hogy a madarak fogyasztási kapacitását messze meghaladó mennyiség érik időegység alatt. Így aztán jut is, marad is. De különösen marad! Akár leszedhetetlen mennyiségben is. Ezért a bőség zavarában olyan zavarodottak vagyunk, hogy csak hebegünk-habogunk, a füge meg csak érik-érik a fejünk tetejére, a lábunk alá, mindenhova.
De hogy valamelyest közeledjünk a topic témájához is, bár továbbra is nyelvészkedve, van egy gyümölcsöt jelentő jövevényszavunk is, amivel valami hasonló történt, mint az 'udvarral'. A 'narancs' a magyarban 'n'-nel kezdődik, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan az olasz 'arancia'-ból (ejtsd: áráncsá) származik. Ha viszont az olaszban határozatlan névelővel áll, ami gyakran előfordul 'un'arancia' (ejtsd: unáráncsá) lesz. Elég rajta felejteni az 'un'-nak az 'n'-jét és máris 'narancs' lesz belőle. Magyar narancs.... :))))) Az olaszban egyébként a legtöbb gyümölcs neve azonos a gyümölcsfa nevével, csupán a végződése és ezáltal a neme változik. Így például a 'mela' almát, a 'melo' almafát, a 'pera' körtét, a 'pero' körtefát, a 'pesca' őszibarackot, a 'pesco' őszibarackfát jelent. Csupán néhány kivétel van, amelyek közül a legfontosabb tudni, hogy a füge esetében csak a 'fico' alak létezik, amelyik egyaránt jelenti a gyümölcsöt és a növényt is. Aki ebben az esetben nőneműsíteni próbálná a gyümölcsöt, egészen máshol kötne ki. Egyébként nagyon egyszerűen képezhető a gyümölcsfajok nevéből a belőlük álló állomány, ültetvény neve is. Így például 'meleto' az almaültetvény, 'pereto', a körteültetvény, stb., vagy 'actinidieto' a kiviültetvény. A képzés rokonságot mutat a magyarban elterjedt, latin eredetű 'arborétum' szó képzésével, ami faj megjelölése nélkül, általánosságban faültetvényt jelöl az 'arbor' tőből származtatva.
De lehet, hogy nem is udvaroltatok, csak udvaroztatok. Az 'udvar' szó természetesen most már magyarnak számít, de szláv eredetű jövevényszó. A legtöbb szláv nyelvben 'dvor' alakban jelenik meg. Vajon miért kellett nekünk azt a kezdő 'u'-t elé biggyesztenünk. Azért talán, mert gyakran előfordult 'u' elöljáróval? Az 'u dvor' egyes délszláv nyelvekben, vagy dialektusokban ma is értelmezhető 'udvarBA' (be) jelentéssel.
Tulajdonképpen úgy kifogásolható a film, hogy a kísérő szövege teljesen korrekt. Látszólag ellentmondásos módon, világosabb és egyértelműbb lenne képi anyag nélkül. Létezik ilyen is!
Igen, ez nagyon félreérthető, vagy helytelenül értelmezhető volt annak is, aki érti a kísérő szöveget. Abban egyszerre beszélnek a nyugalmi állapotban történő metszésről meg az esetleges nyári ritkító jellegű metszésről (hozzátéve, hogy az ágrendszer kissé szellősebbé tételéhez), miközben a vesszőkön téli jellegű kurtítást mutatnak nyár közepén. A lemetszés pillanatában azonban nem tisztázzák, hogy ezt most úgy képzeljük el, mintha tél lenne, illetve nem adnak magyarázatot, hogy a metszés miért éppen annál a hosszúságnál és vastagságnál történik. Ez így pedig "nesze, semmi, fogd meg jól" a kezdők számára!
Sarebbe stato meglio se le immagini in cui si dimostra la potatura fossero state riprese nella stagione in cui si fa realmente e non mescolando gli eventuali interventi di potatura verde con quella invernale. Cosí si creano equivoci per chi non ha la pallida idea di come gestire una pianta di kiwi, ossia la maggioranza degli amatori. Andava sottolineato che l'Hayward cioé il cultivar piú diffuso, per fruttificare richiede tralci sufficientemente lunghi, quindi va studiato a che lunghezza e spessore tagliarli nell intervento invernale(!). A metszés "bemutatásával" az a probléma, amit a 'Commenti' alá írtam olaszul. Azaz, hogy jobb lett volna, ha a metszést bemutató képeket akkor vették volna fel, amikor az ténylegesen történik. (Ezen azt értem, hogy levél nélküli növénynél.) Ne keverték volna össze az esetleges(!) zöldmetszési beavatkozásokat a téli metszéssel. Így azonban félreértelmezhetővé vált azok számára, akiknek halvány fogalmuk sincs, hogy mit kell csinálni egy kivinövénnyel, azaz az amatőrök többsége számára. (Nyáron kell metszeni? - merül föl a fejükben a kérdés.) Ki kellett volna hangsúlyozni, hogy a Haywardnak, ami a legelterjedtebb fajta, megfelelően hosszú vesszőkre van szüksége, ahhoz, hogy termést hozzon, ezért mérlegelni kell, hogy milyen hosszban és vastagságnál vágjuk el a téli(!) (későőszi, vagy koratavaszi) metszéskor. (Nem nyáron, mint ahogy a film bemutatja).
Íme egy kis film a kivi műveléséről az olasz "Giardinaggio" mellékleteként. Nem sokat mutat, de szerencsére semmiben nem mond ellent annak, amit itt írogatni szoktam:
