" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Elnézést, nem tudtam a történetet, azt hittem, hogy nem hajtott ki és azért vetted (húztad?) ki csemete korában. Nem lehet, hogy valamilyen rágcsáló kártevő rágta körbe a kérgét, vagy magát a törzset? Mert ha ki is hajtott, a földben maradt része pedig élve maradt, akkor ilyesmire is lehet gyanakodni. Most egy oltásra váró alanyod van.
Köszönöm a válaszokat. A káki igazából rövid nyári kizöldellés után őszre elszáradt, tavasszal hiába vártam feltámadását. A szára középen barna volt. Mint egy földbe szúrt pálca, olyan könnyen jött ki a földből, semmi ellenállás, gyökér sem jött vele, ezért gondolom, hogy már korábban tövig elpusztult. Mindenesetre bíztató, hogy gyökérről ki tudott hajtani, pedig egyéb, a helyére telepített egynyári növények is árnyékolták. Örülök, hogy lotus az alany, az olyan előkelően hangzik, ha vendégek kérdezik majd, nem kell azt mondanom, "visszapusztult káki", azt mondhatom, "ez egy lotus..." Az olajfa teletetésére elméletben edzek, nem lesz egyszerű végleges megoldást találni, nem tudok köréje sem meleg- sem hidegházat építeni. Talán, ha a növekedését kontrolálni tudnám, bebugyoláláshoz alkalmas keretek között tarthatnám. Mi lenne pl., ha egy függőleges husángot hagynék meg belőle, az oldalvesszőket minden ősszel lenyesném, így egy hosszában feltekert polifoam matrac védhetné a fagyoktól?... Termővesszőt meg hozhatna minden évben újakat. Valahol olvastam, hogy helyenként a vesszőkkel együtt vágják le a termést, így könnyebb lehozni a sziklás hegyoldalról... Persze, lehet hogy butaság az egész, mert mi van, ha csak másodéves vesszőkön terem? Aki jobban tudja, igazítson helyes irányba, megköszönöm! A nashi és a csupasz kivi érési idejére még várom a választ, tisztelt fórumtársak! Csak azt ne írjátok, hogy amikor beleharapok, és ízlik! Ha két szem japán körte az egész termés, ez ugye nem célravezető...
Hát ha csak alma meg körte van a területen akkor a "nem nagyon fagyott itt még ki semmi" nem sokat ér ebben a vonatkozásban, a pár száz méterre lévő füge is lehet becsapós. Tudsz valami koordinátát mondani, vagy utca vagy bármi irányadó (földút, kereszt, épület, erdő stb.), aminek segítségével megnézhetem a térképen, hol fekszik a területed?
A sárga kivik természetesen megvannak, egy konyhakertben egy gladióluszsor tövében "nyaraltattam át" őket. Így, a nagyra nőtt virágok segítségével, láthatóan sikerült megoldanom az árnyékolást is. Épek és egészségesek.
Az általunk legtöbbet tárgyalt mindhárom növényfaj esetében könnyen elkövethetjük a tetszhalott eltemetésének végzetes hibáját. A kákinál gyakran előfordul, hogy nagyon későn hajt ki, ezért ültetés után türelmesnek kell vele lenni és minél inkább nem hajt, annál inkább gondoskodni a vízellátásáról, rendszeres öntözéssel. Tavasszal erről volt is szó és többen számoltak be róla, hogy az élettelennek hitt példányok egyszer csak kihajtottak és meglepően rövid idő alatt szép hajtást fejlesztettek. Saját példaként megemlítem, hogy az itthon a kertben lévő, jelenleg három és fél méter magas, több éve termő példányom az ültetés évében június végén hajtott ki. A hegyen egy gyökérrel alig-alig rendelkező kis Hana fuyu csemete az idén júLius közepén levelesedett ki. A Nálad bennszakadt gyökérmaradványokból kihajtott lotus természetesen beoltható lesz, de azt ajánlom, hogy ha minden hajtást be is oltasz és meg is ered, csak egyet hagyj meg belőle, mert különben egy kezelhetetlen növényed lesz. Hasonló hibát követ el a türelmetlen kertész a tavasszal csekély életjelet mutató, részleges fagykárt szenvedett fügével, ha levagdalja a száraznak ítélt ágait, vagy egyenesen tőből letarolja. Létezik olyan mértékű fagykárosodás, ami csupán a növény későbbi indulását okozza, úgy, hogy alig van rajta elhalt rügy. Ezért a fügével is a végletekig ki kell várni! A megelőző éven ültetett és agyonöntözött, agyonnitrogénezett kivi esetében előfordulhat, hogy a kérgén fagyrepedés keletkezik. Ezt sem kell kihúzni, kivágni, megsemmisíteni, mivel gyökérről ki fog hajtani és ugyanolyan fejlődést fog produkálni, mintha egy alsó rügyre visszametszettük volna. Miután újra kihajtott, csupán arra kell ügyelni, hogy az előző évben elkövetett hibát ne ismételjük meg vele.
Kicsit árnyalódott a terület adottsága. Tegnap beszéltem a szomszéddal, elmesélte, hogy nem nagyon fagyott itt még ki semmi, bár a telepítésnél füstöltek néhány fagyosabb éjszakán és felhívta a figyelmem az érett fügékre tőlem pár száz méterre. Lesz ebből valami :-)
Nyáron csak próbáltam követni a fórumot, de időhiány és a sok hozzászólás miatt sokszor lemaradtam. Most pár kérdésem lenne, mivel történt egy s más a kertben, ami szakértő véleményt kíván. Érik a nashi körte (mindösszesen 2 db), már öklömnyiek, szeretném tudni, mikor szedjem le? Ugyanez a helyzet a (valószínűleg) issay- kivi esetében is, lehet, lesz egy maréknyi termése, csak nem tudom mikor? Akinek van ilyen fajtája, kérem segítsen, mikor számít érettnek ez a csupasz kivi? Most ujjbegynyiek, haragos zöld a színük és kemények, a madaraktól hálóval védem. A fityeházi olajbogyók még tartják magukat, egyiken (talán a Leccino fajtán?) egy szem termés mutatja magát, most kb. borsnyi, beérik ez még, vagy csak a jövő év termésének ígéretét lássam benne? Az egyik káki csemete tavasszal elköszönt, nem hajtott ki, kihúztam. Helyén, most vettem észre, talán gyökérről kihajtott a vad alany pár egy-két araszos vesszőt. Mit tegyek velük? Lelkesít az életre valóságuk, de termést várhatok tőlük? Olasz import, Fityeházán keresztül érkezett, nem tudom mi lehetett az alany? A nemes részt szerintem kihúztam amikor elszáradt. Lehet, hogy felnevelem és majd áganként oltok rá különböző fajtákat... igazi "Frankenstein-káki' lesz... A topik találkozó szombatján valószínűleg ott tudok lenni, kérem, fogadjátok feltételes jelentkezésemet! Kedves Nino, megvannak még a sárga kivik, amiket tavasszal kértem, de őszig nevelőbe tettél? Nem lakom olyan messze, ha topik találkozó mégsem jönne nekem össze, le tudok értük ugrani valamelyik másik hétvégén is. Majdnem elfelejtettem, az egyetlen igazi sikertörténet (már nekem) a perui földicseresznye. Embernyi bokrokká nőttek és sok kis lampion igyekszik megérni rajtuk a fagyokig. Erről spec. tudom, hogy csak akkor ajánlatos megenni, ha már a külseje száraz... Köszönet a magokért CBNora-nak!
A szövegben a következő hangzik el: "...torba e stallatico e anche una piccola quantitá di sabbia che migliora il drenaggio..." azaz: tőzeg és istállótrágya meg egy kis mennyiségű homok is, ami javítja a vízelvezetést... Nem tudom megállni nyelvészkedés nélkül: A 'stallatico' az istállótrágya, ami a 'stalla' (istálló) szóból származik. Gondolom, mindenkinek feltűnik a hasonlóság. Ennek az a magyarázata, hogy szinte minden európai nyelvben a gót eredetű 'stalla' valamelyest adaptált változata jelenti az állatok tartására szolgáló épületet. Latinizáló kifejezéssel, olasz mintára mi is hívhatnánk az istállótrágyát akár "istallátikum"-nak is. Még egy nyelvi érdekesség: az 'istálló' szó ugyanabba a tipológiába tartozik, amelyikbe az 'iskola' és a régi alakjában 'iskátula' (skatulya) szavak. A kölcsönző nyelvekben szókezdő 'i' nélkül állnak, de a magyarban kapnak egy ejtéskönnyítő indító magánhangzót, ami furcsa módon az olaszból származik. Az olaszban az 'in' (-ba -be -ban -ben) prepozíció után fakultatív módon betoldható az az i hang az ilyen típusú szavak elejére pl. 'in iscatola', ami aztán a magyar istállón és iskolán végérvényesen rajtafelejtődött.
Ennek a fügének a dugványát a Budapesti Füvészkertből hoztam, tehát nem arról a növényről származik. Szeretném megkérdezni, ha mentek esetleg Olaszországba és ha elmehetnék veletek légy szives szolj majd. Legközelebb a topiktalálkozon megbeszéljük.
Az olasz filmecskében a kivi ültetésekor a helyi "Bálinto-gazda" milyen anyagokat szór az eredeti talaj helyére ? Az egyik összetevőként trágyát saccolok, de a legelső perlites-tőzegre hasonlító és az utolsó fehéres por szerű anyagokra lennék kíváncsi.... Erről ejtenek szót a filmben ?
... aztán éjfélig tartó, kisebb disznóöléssel felérő halpucolás és elhelyezés annak a hűtőládájában, akinél még volt némi hely. Minden héten háromszor hal az étrendben két család részére...
Hogyne, az elfelejthetetlen. Amikor mi szoktunk bemenni csónakkal 8 után, akkor a legtöbb horgász már kifelé jött, és mind sóhajtozva mondogatták, hogy nem megy a hal, nem fogtak semmit. Mi együttérzően bólogattunk, nyugtáztuk, majd bementünk a helyünkre (a sziget vagy a hátsó hely), bedobtunk fél 9-kor, és 3/4-ed 9-kor kapás volt. Ha meglett, mentünk haza, ha nem, megvártuk a fél 10-es kört. Általában időjárástól függően mindig 3-5-8 kilós ponttyal mentünk haza, miközben a kifelé menő horgászok panaszkodtak, hogy nem fognak semmit.
nem tudjátok hol lehet megbízható kivit kapni?ma voltam egy kertészetben,volt kivi csak azzal ámítottak,hogy ehhez nem kell másik mert ez egyben porzó és termő is.ebbe az volt az érdekes,hogy némelyiken volt a nőstény némelyiken meg a hím ivar jele,de a legtöbben nem volt felcimkézve.az már más kérdés hogy 6500 ft-t kértek 1 db-ért,és eu import volt.
szóval ha esetleg tudja valaki hogy hol lehet venni kérem írja meg az emailomra :
Hát igen, gyerekkorodban volt az az esti pontyozós időszak a szigeten, amikor olyan pontosan érkeztek, hogy az úszó figyelése nélkül, egy pontos óra alapján is sikeresen vághattunk volna be az "időpontjukban". Emlékszel még a 3/4 9-es kapásra?
A "pontyemelés" értelmezése nem-horgászok részére: Amikor a pontyok már megjelennek az etetésre a horgászhelyen, de még van bőségesen etetőanyag a környéken, az úszó néhány lassú, óvatos felemelkedése jelzi, hogy a horgon lévő csalit is kóstolgatják, de a könnyen felhörpinthető etetőanyaggal szemben kissé gyanúsnak tűnő falatot még kiköpik, vagy visszaejtik a szájukból. Ezek a pillanatok nagyon izgalmasak, mert a halak jelenléte egyértelmű, csupán percek kérdése, hogy mikor hörpinti fel a csalit egy kapitális példány és az akasztás után úgy indul el, mintha a horgot a gyorsvonat utolsó kocsijába akasztották volna.
Lehet, hogy a film készítői monitorozzák a véleményeket és ők tesznek majd valamilyen korrekciós kiegészítést. Egyelőre várjunk türelemmel a "kapásra" jó horgász módjára. Az első próbálkozó "pontyemelés" már megvolt.
Az edényes fügém másodtermése is beérett, jövöre szeretném a szabadba kiültetni. Jozso48-tól kapott télálló narancs, és mandarin ágakat Poncirus Trifoliatára szemeztem és oltottam. Nagyon jól sikerültek, néhány év múlva kiültetem, talán egy újabb termő mediterrán növény a szabadba kiültetve is teremhet. Kinek esetleg van tapasztalata ezzel kapcsolatban kérem írja meg.
Közben megjelent a második hozzászólás az olasz kivis film alatt. Egy Silvio nevű hozzászóló egyetért a hozzászólásommal és szeretné megtudni, hogyan is kell a kivit metszeni.
