Nem viszem át a Ruzsin-kérdést a helyneves topikba, talán itt elfér. A szláv Ružin megnevezés helynévnek egyébként tipikusabb is mint családnévnek. A példa a volt Pozsony vármegyei Ružindol település, amely németül Rosenthal, és a XIX sz. legvégén a nevét magyarra is lefordították: Rózsavölgy.
A ružin szlovákul közszói alak, szófajilag melléknév, és annyit tesz: ’a rózsának a(z) …, rózsa-’, amely után valamiféle hímnemű szó áll, esetünkben a régi szlovák nyelvi dol ’völgy, mélyedés; verem; bánya’, (ma ’hullámvölgy’ jelentésű szakszó).
Nőnemű alapszavakhoz a ružina forma jár, innen jó a szlovák Ružiná településnév, amely a *Ružina lehota kifejezésből rövidült. Eredeti magyar neve ennek megfelelően Rózsa-Lehota volt, a XX. sz. fordulóján Rózsaszállás-ra magyarosították. — Hogy on-topic is legyek, erre a településre utalhat a szlovák Ružinský családnév, amely a magyarba is bekerült Ruzsinszky (Ruzsinszki) formában.
Bár az előbbi Ružinánál is van víztározó, az említetted víztározó egy másik. A falut, amelyet a II. szakasza elnyelt, szlovákul Ružín-nak nevezték. Ennek neve is egy szlovák ružin ’rózsa-’ előtagú jelzős szerkezetből univerbalizálódott. — Említése Vályinál (1796): „RUZSIN. Ó Russin, vagy Ruczin. Sáros Várm. földes Ura Kassa Városa, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Nagy-Ladnának szomszédságában, mellynek filiája; határjában azon kivûl, hogy legelõje, és mind a’ kétféle fája van, földgye nem igen termékeny.” — Fényes Eleknél (1851): „Ruzsin (Ó), tót falu, Sáros vgyében, a Hernád mellett: 448 kath. lak. Nagy erdõvel, fürészmalommal.”
Miskolc környékére a XVIII. sz.-ban telepítettek üveg- és vasműves szlovákokat, így lehetséges, hogy a környéken helynevek maradtak utánuk. – Persze az is meglehet, hogy a miskolci Ruzsin- helynév családnévi eredetű.
Vraskó: A jelenkori nógrádi elterjedése miatt szlováknak lehet tekinteni, de lehetne még cseh és délszláv is. Mindezen területről a jelenkorban egyetlen szlovákiai adata van (Vraško) és egyetlen szerbiai (Vraško).
(1) A név leginkább úgy elemezhető, mint a Vra- kezdetű szláv nevek, elsősorban a Vratislav (< ősszláv *vortiti ’forgat, fordít; megfordul, visszajön; visszaad’ + *slava ’dicsőség, hírnév’), Vrach rövidülésének bővülése –ko kicsinyítő képzővel.
(2) Alternatív etimológia lehet a szlovák vrah ’gyilkos’, szerb-horvát vrag ’ördög; ellenség; dévaj ember’, orosz враг (vrag) ’ellenség; ördög, sátán’ stb. szó + –ko kicsinyítő képzővel alakult *Vražko név, amely kiejtés szerint (a zöngésségi hasonulást tükrözve) leírva Vraško alakban is megjelenhet.
Az (1) esetben kizárható a lengyel és a keleti szláv eredet, mert ott az alapnévben –a helyett –o található a névben, vö. lengyel Wrocisław, orosz Воротислав (Vorotyiszlav). Bár a névdivat az –a-s alakot éppen átvihette ezekbe a nyelvekbe is, ui. a cseh Přemysl-dinasztiában több ilyen nevű uralkodó is volt. A (2) etimológia minden szláv nyelvben kifejlődhetett, de ezt a megoldást a köztes *Vražko alak gyakorlati adatol hatatlansága kevéssé valószínűvé teszi.
A szerbiai Vraško előfordulás lehet, hogy a délre települt szlovákságtól való.
Pigler ~ Piegler ~ Bigler: Ezek vélhetők azonos neveknek. Az i ~ ie kettősséget a történeti, ill. kialakulatlan helyesírás lehetővé tette változatok indokolják. A mai helyesírásban ezt nagyjából nyelvtörténeti alapon standardizálták (pl. –ie ha az abszolút szótő nyílt, de –i, ha zárt szótagot tartalmazott), azaz a különbség némileg hasonló a magyar j ~ ly megkülönböztetéshez, bár nincs olyan kulturális súlya (csak annyi, mint a magyar tz ~ cz ~ c különbségnek).
A szó eleji p ~ b váltakozás már nem ennek a számlájára írható, hanem a délnémet zöngétlenedésnek. A ’kádár’ az irodalmi németben Fassbinder (tulajdonképpen ’hordókötő’), vagy csak röviden Binder, de a délnémet, így a bajor-osztrák nyelvjárásokban ennek zöngétlen hangzós változata járja, így a megfelelő foglalkozásnevet a magyar pintér és nem *bindér alakban vette át.
A magyarországi sváb falvakban keveredhettek a német népcsoportok, de igen gyakran a keveredésből a „sváb”, értsd délnémet dialektus került ki győztesen. Így ha ez közép- vagy északnémet Biegler beköltözött ilyen helyre, akkor néhány generáció után a neve Peigler alakúra változgatott. Hasonló eredményre jutunk akkor is, ha a Biegler-t a német irodalmi (bibliai) nyelv diktálta írásformának tekintjük, miközben az ejtés /pigler/ volt: és csak idővel győzte le a kiejtés az íráshagyományt.
Biegler: Adatot nem találtam rá, de (1) tarthatjuk a német Biegel név –er képzős származékának, és ez utóbbiról már van infóm. A német Biegel nevet képzőtlen lakóhelyi névnek tartja a Duden, amely arra utal, hogy az elsőnek elnevezett a középfelnémet biegel ’zug, sarok, szöglet’ szóval jellemezhető környéken lakott. Így az –er végződés csak jelölt lakosnevet alkotott az alapszóból, mint a magyar –i végződés, pl. ’sarok’ :> ’sarki’.
(2) Ugyanakkor esetleg lehet a német Biggel név származéka is: ez esetben persze az etimologikus írásmód a Bigler vagy *Biggler lenne. A Biggel-t az irodalom a Burg- (< ógermán *burgz ’ vár, erődítmény; erődített város’) előtagú nevek, legfőképpen a Burkhard rövidülésének tartja az –el kicsinyítő képzővel megtoldva. Ebben az esetben a további –er apanévképzői szerepű lenne.
A fenti alakváltozatok lehetséges volta mellett a g > ch változás a szó közepén ismeretlen a németben, így a Pichler-t nem lehet a Pigler-ből levezetni.
Pichler: Jelenkori elterjedéséhez vö. Au., No. (1) Délnémet területen a köznémet Bichel ~ Bichl(e)ler név helyi változata. Ez utóbbiak (a) jelölhetik azt, hogy az elsőnek elnevezett ’domb’ (középfelnémet bühel) melletti vagy azon lakott. (b) Vagy lehetnek a Dél-Németországban és Ausztriában gyakori Bichel, Bichl, Büch(e)l, Pichl településekre utaló lakosnevek.
(2) Északnémet eredet esetén az alnémet nyelvjárási picheln ’iszik, iszákoskodik’ igéből képzett ragadványnév is lehet.
Huli: Kázmér Miklós (Régi magyar családnevek szótára) szerint hellyel való kapcsolatra utaló magyar családnév, és magam sem találtam más opciót. E szerint a kérdezett név a régi Bars vármegyei Hull (ma Hul, Szlovákia) településről történt elszármazásra, az oda való kapcsolatokra, esetleg az ottani birtokra utaló –i melléknévképzős lakosnév.
Hull falu nevét, amely írásban először 1290-ben jelenik meg Hul alakban, Kiss Lajos magyar eredetűnek véli, azon belül is a legősibb rétegbe tartozónak, ahol a település neve minden toldalék nélkül megegyezik az alapító (vagy egyéb okból névadó) személy nevével. A szóba jöhető személynevet a magyar(országi) forrásokban először 1234-ben lehetett fellelni Houl írásformában. A személynév etimológiájára nem találtam utalást.
A község nevének végén a hosszú –ll másodlagos nyúlás eredménye lehet (bár ez a szó belsejére jellemző, vö. szalag ~ szallag), amely a Huli családnévalak kialakulásakor még nem ment végbe (vagy nem teljes körűen). Kázmér egyébként a Huli vezetéknevet először 1544-ből adatolja.
A magam részéről köszönöm a nekem szóló válaszrészt.
A név a~á -s változatai között igazából én sem feltételeztem érdemi eltérést.
Az általam sváb gyökerűnek gondolt , ( de mélyebben nem vizsgált) magyarországi anyakönyvi nevek egy része akár horvát eredetű is lehet, ha náluk is feltételezhető egy ilyen név önálló létezése, - mint ahogy írtad.
Ruzsin: a magyar névkincs részévé is vált, amiben persze semmi meglepő nincs azok
alapján, amit írtál. Zsidó családoknál is előfordult.
Off : Nem ide való, de talán valamennyire mégis. Miskolc hegyén, az Avason található
egy földrajzi egység neveként a Ruzsinszőlő. (Ruzsini városrész, Ruzsini utca később.)
A magam részérél mindig azt hittem, hogy a ruszin népnévvel függ össze a neve, mert városban, és a környező településeken is néhányban jelen volt ez a népcsoport.
Amit a családneveknél írtál, abból az következik, hogy tévedtem a névadás kapcsán.
Nincs konkrét helytörténeti ismeretem a a földrajzi név eredetére. Lehetne akár
egy családnév is az alapja, vagy esetleg a vadrózsás hegytetőnek, vagy vörös szőlőnek lehet köze a névadáshoz? 1589-ben egy dézsmajegyzékben Rwsinth alakban jegyezték le a dűlő nevét, ennyit tudok róla.
Ruzsin földrajzi név volt máshol is , így a mai Kassabéla területének része a Ruzsini víztározó a Hernádon, - Szlovákiában- ami "elnyelte" Ruzsin falut a létrehozásakor.
(Ó-ruzsin ?)
Természetesen nem várok tőled mély helytörténeti kutatást Ruzsin ügyben, csak egy
nyelvi alapokon nyugvó véleményt.
Ha úgy ítéltetik, - akkor a válaszodat a másik topikban is megtalálom.
ON
Hul : Egész biztosan eleged lesz a helynevekből, de a Huli családneves válaszodban, - ha van róla információd - írnál a helynévről is valamit? Még ha ez nem is tartozik szervesen a név etimológiájához, " de szokta érdekelni a kérdezőket ".
A Pigler, Piegler, Bigler nevek érdekelnének. Nem tudom eldönteni, hogy ez egy és ugyanazon név, vagy eltérő nevek-e? Mind Móron fordul elő. Az egyik ősöm az 1800-as évek elején Bigler volt, és ez a Bigler név fordul elő kizárólag az 1800-as évek anyakönyveiben, később azonban, az újabb 1900-as évekbeli anyakönyvekben főleg a Piegler név fordul már elő. A temetőben Pigler nevű sírokat találtam. De van pl. egy Pichler család is Móron.
Hudi: Vö. lengyel Chudy, szlovák Chudý, cseh-morva Chudý, esetleg ukrán Худий (Hudij) családnév. Ezek külalakra, esetleg a vagyoni helyzetre utaló ragadványnevek az adott szláv nyelv azonos alakú, ’sovány, vézna’, ill. ’szegény, nincstelen; ócska, rossz’ jelentésű melléknevével egyezően.
Ui. Formailag lehetne egy *Hud vagy *Huda alakú településnévből képzett magyar lakosnév is, de ilyen települést nem sikerült azonosítanom.
Rusin: Itt ugyanúgy felmerül a sziszegő /sz/ (/z/) vs. susogó /s/ (/zs/) olvasat kérdése, mint a Rosán esetén. Sőt, ha a Rosán-nal van párban, akkor talán a rá vonatkozó helyesírási konvenció is azonos, így meglehet alapból susogó hanggal kellene kiolvasni:
Rušin [ruʃin]: 1. Vö. szlovák Rušin ~ Rušín családnév. Ez elviekben lehetne egy *Ruša vagy *Rucha névhez alkotott –in birtokos képzős apanév (anyanév): az alapnév eredhet a Ru-val kezdődő személynevek rövidüléséből, esetleg a szlovák rucho ~ régi rucha ’ruhazat, öltözet; köntös; kendő’ közszóból.
Mivel azonban a szlovákiai elterjedése a lemk nyelvjárási régió peremére esik, lehet, hogy a nevünk mögöttes alakja valójában Ruśin, azaz lágy [ɕ], lágy /szʲ/ hangzik, mert a kelet-szlovák nyelvjárások ezt ismerik. De az irodalmi nyelv nem, így esetleg felléphet a ś [ɕ] /szʲ/ > š [ʃ] /s/ hanghelyettesítés. Ez esetben a később említett Rusin név nyelvjárási változatáról lehet szó.
2. Vö. horvát Rušin családnév. Az etimológiájáról nincs információm. Talán összefügg a szlovén ruša ’pázsit; aljnövényzet’, rušje ’alacsonyra megnővő magashegyi fenyő(erdő)’ szavakkal, mint az abból lett személynevekhez alkotott –in birtokos képzős apanév.
Ružin [ruʒin]: Ritka szlovák és horvát családnév. A Ruža ’Rózsa’ női névhez alkotott –in birtokos képzős anyanév.
Sziszegő hanggal:
Rusin [rusin]: 1. Közszláv (Lo., Szlk., Cso., Ukr., Or., Hv., Szb.) és román (Ro.) vezetéknév, amely az ’orosz férfi, ruszbeli férfi’ értelmű szláv rusinъ közszó folytatása, így eredetileg minden keleti szlávot jelölt. Ebben az időben az –inъ végződés még nem a szótő része volt, hanem a férfi egyedet jelölő toldalék. A szláv népnevek XV. sz. körüli átalakulása során a halics-volhíniai fejedelemség szláv lakói esetén ez a toldalék a tő részévé lett, a többi keleti szlávnál viszont elmaradt. Azóta jelent a név mai értelemben vett ’ruszin, rutén’-t, bár a történeti jelentés tágabb a mainál, amelyet végső soron a Lengyelország felosztásával kialakuló határok szabtak meg. Ugyanakkor a románban még tovább megmaradt a keleti szláv összefoglaló értelem.
2. A Rusin anyakönyvezhető horvát férfi személynév, amely a rus ’szőke, vörösesszőke, rőt’ színnév származéka. Esetleg ilyen alapon is lehetett belőle külalakra utaló vezetéknév.
3. Van németországi Rusin családnév is. Ennek német etimológiájára nem bukkantam, de lehet, hogy a [jelenkorben nem adatolható] német *Russing alakváltozatáról van szó, amely a létező Russ ~ Ruß név –ing apanévképzős származéka is lehet. A Russ ~ Ruß névvel egyező német közszó jelentése ’korom’, és így kovácsra vagy szénegetőre utaló foglalkozásnévnek tartják. Ugyanakkor lehet, hogy a németben is a fenti szláv vagy újlatin nevekkel egyezőről van szó.
Roussin [ru'sɛ̃]: A francia Roussin név a Roux név kicsinyítő képzős alakja. Ez utóbbi vörös hajszínre utaló ragadványnév. Az olaszban ismert ennek Russino változata, és tekintve, hogy az irodalmi –ino végződésnek van nyelvjárási –in változata (vö. Gaudino ~ Gaudin), az olasz *Russin is elképzelhető, bár adatolni nem tudtam.
OFF: > A román és a török helysírásban létező ş betűt
Újabban a románok háklisak arra, hogy nekik más a betűjük: nem cedilla van az <s> betű alatt, hanem 9 alakú vessző: <ș>, Ugyanígy nem <ţ>, hanem <ț>. [Windows alatt] Ezek pedig nem vihetők be egyszerűen, csak Alt-0 [kóddal].
A betűcserét ugyanúgy tekintik, mint a magyarok az <ő> helyetti <õ>-t, illetve az <ű> helyetti <û>-t. Mondjuk én is gátlástalanul élek ezeknél a román karaktereknél a betűhelyettesítéssel.
A Rosán vs. Rosan névben az á ~ a minőségének nincs szerepe, mert a térségben viszonylag kevés nyelvben van jelentősége a magánhangzók hosszának (így a felmerült román és német nyelvben sincs). Illetve, ha egy név a magyarba kerül, akkor ennek során még az eredeti rövid –an végződés is hajlamos –án alakúvá nyúlni. Vö. szerb-horvát Rogan ['rǒgan] > magyar Rogán. — A probléma az <s> betűvel jelölt hang minősége: susogó /s/ (/zs/) vagy sziszegő /sz/ (/z/)?
Rosán: Itt az hosszú á a magyaros helyesírás lehetőségét veti fel, miáltal az <s> betű /s/-nek, esetleg /zs/-nek olvasható. Így az alábbiak merülnek fel:
Roşan: 1. Román vezetéknév, amely vélhetően a személy- (majd család-) névként is adatolt román roşu ’vörös’ színnév –an nagyító-pejoratív képzős származékaként elemezhető. 2. Újperzsa férfi személynévként ’ragyogó, sugárzó, világos’ jelentésű. A kurd nyelvben is ilyen alakú a szó, és itt vezetéknév is lett belőle, amely törökországi közvetítéssel Európában is felbukkanhat. Ez a Sz. Filip találta indiai férfinév párja, de az errefelé nem nagyon bukkan fel; igaz, a kurd eredetnek is sokkal kisebb a valószínűsége a környékünkön a románnal szemben.
Rošan: 1. A horvát Rošanić név mutat arra, hogy önálló szerb-horvát Rošan is létezhetett. Ez az önálló horvát-szerb vezetéknévként is létező Roša név szláv –an képzős származéka lehet. Ennek alapjához vö. horvát rošav ’himlőhelyes, ragyás’ melléknév tövét, illetve lehet a szerb-horvát Uroš ~ Juroš személynév csonkolását. 2. Ilyen helyesírással, szlávosodva is jelentkezhet a fent említett Roşan nevek bármelyike.
Rožan, Rożan: Szláv nevekként /zs/-s alakok is jelentkezhetnek, vö. horvát Rožan, lengyel Rożan. Ezek is –an kicsinyítő képzővel alakultak személynévi alapról, amely vagy a szláv ruža ~ ruża ’rózsa’ közszó, ill. női név alakváltozata, vagy az latin Erasmus személynév honosodása csonkolással.
Léteznek azonban névalakok sziszegő hangzóval is:
Rosan, Росан: 1. Ez a név szórványosan kimutatható az egész szláv nyelvterületről. Vélhetően –an kicsinyítő képzővel alakult személynévi alapról, amely vagy a szláv rosa ’harmat’ közszóval azonos, vagy az (új)latin Rosa ~ Rosalia ’Rozália’ női név rövidülése. 2. Német területen is adatolható a Rosan ~ Rosann vezetéknév. Ennek nem látom a német etimológiáját, lehet, hogy ott szláv eredetű. Mégis felvetődhet esetleg a Rose és Anne női nevek egybeforrása, és ebből anyanév keletkezése.
A román és a török helysírásban létező ş betűt a magyar klaviaturás gépeken két gombnyomással létre lehet hozni. (Előbb az ó betű alatt levő mellékjelet leütni, majd utána a normál s-t.)
> Engem a Kucsiki Rukia név jelentése és eredete érdekelne...
Nem tudom, hogy ez felülírja-e az előző kérdést? [*]
Mindenesetre én itt arra vagyok beállva, hogy a kérdezőnek vagy a felmenőinek a vezetéknevéről mondjak valamit: tehát közép-európai valós nevekről.
Ehhez képest, ha mást kérdeznek, akkor legalábbis el kellene egy kis segítség, mert én pl. ismerek Mijazaki filmjei közül néhányat, de egyebekben nagyon távol esik tőlem az anime és a manga, így az innen vett nevek nem mondanak nekem semmit.
Mindenesetre ebben az esetben a Google a barátom volt, ahogy neked is a barátod lehetett volna, mert van magyar nyelvű Wikipedia-cikke (http://hu.wikipedia.org/wiki/Kucsiki_Rukia), amelyben leírják, hogy a japán Kucsiki (朽木) vezetéknév jelentése ’korhadt fa’, a katakanával, tehát nnem japán szavaknak fenntartott szótagírással leírt Rukia (ルキア) utónév pedig egy latin rendszertani név japánosított formája. Igaz ott már téved a Wikipedia-cikk szerzője, hogy nem a pillangóvirág nevéről van szó, mert az Cosmos, hanem a boglárkalepkék családjának csücsköslepkék alcsaládjába tartozó Lucia nemzetségé (pl. Lucia limbaria).
[*] Azért az előző kérdésből átveszem, ami a belátási körömbe esik:
Kucsik: Vö. szlovák Kučík ~ Kučik, morva-cseh Kučík, lengyel Kuczyk, belorusz-ukrán-orosz Кучик (Kucsik). Ezek –ík (–yk, –ик) kicsinyítő képzővel lettek szláv alapszóból. A lehetséges alapszóhoz vö. ólengyel kucza ’kunyhó, viskó, bódé’, ólengyel kuczeć ’guggol, kucorog’, orosz-ukrán куча (kucsa) ’rakás, halom, kupac’, cseh kuče ’u.a.; gabonaasztag’, szlovák kukať ’néz(eget)’ és ’kakukkol’.
Kucski: Szilágyságbeli előfordulását találtam a XVI. sz.-ból: http://www.mek.oszk.hu/04700/04750/html/341.html, de mást nem nagyon. Ehhez alkalmas lenne feltételezni egy *Kucsk, *Kucsok vagy *Kucska nevű települést, amelyről való elszármazást jelentene, de egyrészt ilyet nem találtam, másrészt a vele együtt felsorolt jobbágynevek közt nincs más lakosnév. Itt tehát passzolok.
Ui. Szláv alapról vannak hasonló hangzású szavak, pl. az orosz кучки (kucski) és a lengyel kuczki, amelyek a zsidó ’sátoros ünnep’-et jelentik. De ebből így nem lesz név. Névnek alkalmasabb lenne a szerb-horvát kučki ['kû:tʃki:] melléknév, amely ’Kuče (Horvátország), Kuči (Montenegró) stb. településre való, onnan származó’ jelentésű. De ilyen melléknévi formából délszláv területen jellemzően nem lesz családnév (hanem a főnévi Kučan alakból), így ezt is ki lehet zárni.
A Rosán egy indiai férfinév, jelentése fény, csillag. Rokonságban áll a női alak Roshanak-kal, ami a görög Roxána eredetije. Roshanak ugyanis baktriai hercegné volt.
Két újabb (látszólag?) összecsengő névre bukkantam a napokban:
Rosán és Rusin
Az előbbit román eredetűnek vélem, a Google keresésen az s kis alsó farkincával jelent meg az egyik magyar nyelvű romániai oldalon, míg a másik talán összefüggésben lehet a ruszin népnévvel, de nem magyar fejleményként.
Kurilla: Vö. szlovák Kurila, Kurilla, esetleg szerb Kurila vezetéknevek. Ez vélhetően apanév azonos szláv személynévből, amely a keleti szláv Чурила (Csurila) és Кирило (Kirilo) személynevek kontaminációjaként keletkezhetett. Ugyanígy a szerb-horvát Ćirilo névnek is van Čurila és Kurilj változata is (és ezek családnévként is előfordulhatnak).
Mindezek végső soron egyházi személynevek, és a görög Κύριλλος (Kürillosz) névre megy vissza, amelynek használata a szláv irodalmat megteremtő IX. sz.-i Konstantin filozófus szerzetesi nevére emlékezve lett elterjedt a szlávságban, de előtte és utána is voltak ilyen névvel más szentek is.
A jelenlegi szlovákiai elterjedés ezt nem látszik megerősíteni, de a név végső soron keleti szláv (ruszin?) népességhez köthető, de talán hamar beolvadtak a törzsszlovákságba.
Lopota: Vö. igen ritka szlovák Lopota ~ Ľopota, cseh Lopota családnév. Ez végső soron közszó, vö. cseh-szlovák lopota ’vesződség, gürcölés, fáradozás, nehéz munka, robot’, ill. régi szlovák lopot ’bánat, ínség’. Nehéz helyzetben lévő, jelentős robotra kötelezett paraszt ragadványneve lehetett.
Esetleg lehet még a gyakoribb szlovák Lopata, cseh Lopata, lengyel Łopata, ukrán Лопата (Lopata) családnév alkalmi (magyar hatásra történt?) elváltozása. Ez utóbbi név az azonos hangalakú ’lapát’ értelmű közszóból lett ragadványnév.
Román: Hajdú Mihály apanévi eredetű magyar családnévnek mondja a ’római (polgár)’ értelmű latin Romanus egyházi személynév magyar Román átvételéből. Ilyen névvel több szent, egy pápa és több bizánci császár is ismert. A román népnévhez nincs köze, mert az csak a családnevek kialakulásának kora után jelent meg a magyarban, és váltotta fel a korábbi (és vezetéknevet adó) oláh megnevezést.
A Duden ismeri német családnévként. Ott is a latin Romanus egyházi névből lett apanév az egyik etimológia. De lehet az ugyanilyen motivációjú spanyol Román, illetve olasz Roman személy- és vezetéknév átvétele is. Továbbá lehet képzőtlen lakosnév is a kelet-porosz Rohmanen (ma Romany, Lengyelország), illetve pomerániai Roman (ma Rymań, Lengyelország) településnevekből.
A fentiek mintájára a Roman szláv apanév is lehet, bár ezekben a nyelvekben a Ryman ~ Riman ~ Риман nevek is idevonhatók.
Gribó: Vö. orosz Грибов (Gribov), esetleg Грибо (Gribo) családnév. Ezek az írásképek ukrán és belorusz területen is előfordulnak, de ott a /g/ helyett /h/-t ejtenek. Mindenesetre nagyorosz és egyházi szláv hatásra még ezekben a nyelvekben is megjelenhet a /g/ ejtés. Ezek mögött a keleti szláv гриб (grib, hrib) ’gomba’ szó személynévi használata áll az –ov-os változatban apanévképzővel.
Szlazsánszky: Vö. szlovák Slažanský ['slaʒanski:] családnév, amely a Sľažany (magyarul: Szelezsény, volt Bars vármegye) nevű településről történt elszármazásra, az oda való kapcsolatokra, esetleg az ottani birtokra utaló szlovák lakosnév.
A településnévben lévő lágy ľ [ʎ] és a családnévben lévő kemény l [l] eltérést az okozza, hogy a családnév a helyi nyugat-szlovák nyelvjárás szerinti alak, a településnévnek pedig az irodalmi nyelvi alakja hivatalos. — A családnév etimológiájához nem tartozik hozzá, de érdekességképpen megemlíthető, hogy a település neve szlovákul azt jelenti, hogy ’sziléziaiak’. Mivel a településnév már a XII. sz. közepéről adatolható mint Scelemsam, a névadó sziléziai betelepülés ez előtt történt. A településnév akkori hangalakja *Slęžane [sʲlʲẽʒanʲe] lehetett, és az ilyen pozíciójú *ę helyetti a sajátos szlovák fejlemény, ezért a névnek ez a hangalakja az itteni folytonos szlovák lakosságra utal. (NB. A mai szlovák nyelv Slezan ’sziléziai’ szava cseh átvétel: újabb kori migráció esetén ennek megfelelő *Slezany településnév lenne várható.)
Filip: A magyar Fülöp egyházi személynév új, párhuzamos alakja a német-francia-angol Philip, ill. szláv Filip / Филип névváltozatok átvételeként. Ezzel együtt a Filip (de még inkább a Filep) egyben régi magyar névforma is, de a mai Filip személynév nem ennek a folytatása, mert az kiavult.
Ezt a személynevet a keresztyénségben Fülöp apostol tiszteletére adják. A Jézus korabeli Izrael már jelentősen hellenizálódott, emiatt van az apostolnak zsidó volta mellett görög neve: Φίλιππος (Philipposz) ’lókedvelő’. A korban pedig ezt a nevet a makedón királyok, többek közt Nagy Sándor apja emléke miatt volt népszerű.
Leflér: Nyilvánvalóan a német Leffler vezetéknév [meglehetősen] magyarosodott formája. Ez utóbbi pedig a Löffler név nyelvjárási alakváltozata, azaz ’kanálkészítő, fakanálfaragó’ értelmű foglalkozásnév a német Löffel ’kanál’ szó –er képzős származékaként. Rokon értelmű magyar családnevekhez vö. Kanál, Kanalas, Kanálos, Kalán, Kalányos.
