Mennyen a p...ba az ilyen kőműves. Persze neki egyszerűbb, neked viszont drágább és rosszabb megoldás. Ha megvan a sávalap, minden szükséges és nem szükséges csövet, közművet, kábelt érdemes behúzni, lefektetni. Még olyat is, amire egyenlőre nincs szükség. Pl nekem most át kéne vinnem egy madzagot a ház alatt, ehelyett ásnom kell körbe nem keveset. A kpe cső filléres dolog ilyenkor, érdems többet is behúzni akár feleslegesen is.
Beszéltem egy kőművessel aki valószínűleg az új házunkat fogja építeni. Megemlítettem neki, hogy szeretnék kandallót, külső levegő bevezetéssel, így az alapozásnál szükséges lesz egy cső behelyezésére. Erre Ő azt mondta, hogy így is lehet, de szerinte sokkal egyszerűbb, ha olyan kéményt veszek amiben van hőszigetelt levegőkürtő. Van valakinek ilyen kéménnyel tapasztalata? Nekem nagyon furcsa, hogy a kilépő füsttől 5 centire szívja be a levegőt a kazán. Illetve nem tudom mennyire könnyen utazik a levegő lefelé 6 métert? Bár elvileg működnie kell a rendszernek, mert ahogy látom a Schiedelnek is van ilyen rendszere, biztos kipróbálták mielőtt gyártásba került...
Fatároló híján kinn átnedvesedik az egyébként száraz méterfám kérge, úgyhogy hasogatás után legutóbb behordtam egy nagyobb adagot egy még nem használt helyiségbe. 2-3 napig erős illata volt, az ablakon alul kisebb páracsík...aztán szépen megszáradt.
Könnyebben gyullad, tisztábban ég.
Padlófűtést nem is nagyon vettem igénybe hozzá, csak egybe van nyitva a lakással a hely.
Korábban a garázssal próbálkoztam, de az nem jött be a magas páratartalom miatt (nedves autó). Itt bepenészedett a kéreg.
Nemtom...nekem falazott kémény van, 8 kW kályha, 150-es cső 1,25 m hosszon, 45 fokos bekötés a kéménybe...
A cső 17 cm távolságra megy a faltól, vagyis a kémény falától...semmi gond nincs, tapinthatóan meleg. Hagyományos vakolat, glett, diszperziós festék van rajta.
Nem is hittem volna, hogy mennyivel gyorsabban, melegebben és tisztábban ég az egy hétig a lakás melegében tárolt fa. Most egy hétig nem kandallóztam, mert a viszonylag egyenletes külső hőmérséklet kedvező lehetőséget teremtett a központi rendszerrel való méréseknek. Ma gyújtottam be az egy hétig padlófűtésen szárított fával...
"Nedvességmérő nélkül milyen jelekből lehet következtetni arra,hogy nem száraz a fa?"------- hát ha pl. még lábon áll és lomb van rajta :-)) Amúgy igaza van előttem szólónak, jó repedezett legyen az a lényeg.
Már ezerszer elhangzott: A száraz fa repedezett, mert ki van száradva! nem kell nedvességmérő, miegymás. Kimész a piacra és látod. Ha repedezett, száraz, ha nem akkor nem száraz. Ennyi.
Műanyag, de a kandalló előtti utolsó 1m flexi alucső, nincs rajta pára, bár a bútorok mögött jön be, ezért ha volna sem látszana. Persze ehhez az is hozzájön hogy a belső páratartalom is 45-50% közötti csak, mivel a kéményen alul van farslevegő lyuk ami kiszívja a lakásból a párása használt levegőt. Szerintem felesleges műanyag csövet szigetelni, ha vizes, akkor túl párás a lakás (lásd ablakok alján páracsík). Az elmúlt két szezonban, amióta kandallóm van még nem volt se pára se penész a cső elején sem.
Nedvességmérő nélkül milyen jelekből lehet következtetni arra,hogy nem száraz a fa?(azt érzem ha vizes:) ) Jól gondolom,hogy a száraz fának a színe sokkal fakóbb?Amit hoztak 1-2 éve vágott fát,azon ott a zöld moha.Gondolom elég frissen vágott fa..Ez a tanulószezon..
Meg tudná-e mondani valaki, hogy kandallókályha füstcsöve mögé milyen anyagot lehetne tenni, hogy a hőtől védjem a falat, ugyanakkor dekoratív is ?? (a glettelés nem bírja a hőingadozást)
Én a kéménybekötéshez keresek valami ilyesmit. Nem akarom azt a kikeményedő "taknyot" használni, hátha szét kell szedni valamikor a füstcsövet.... A füstcső elemeket nem kell külön szigetelni az illesztéseknél ugye?
Nálam is a padló felett van kivezetve, azon kívül van egy fém rács. A lyuk a rács keretén belül 60mm*120mm. A kéményem viszont hiába 200*200-as csak 6 m magas, így ha kint 5-10 fok van, jó 20-30 percig kell vékony száraz fával résnyire nyitott ajtó mellett kifűteni, hogy legyen huzat és be lehessen csukni az ajtót. Érdekes, mert nincs a füstcsőbe egy kanyar sem, kb. 2 m magasan rögtön becsatlakozik a kéménybe. Lehet, hogy a lyuk kicsit kicsi.
Tehát egy 6x3x6-os kályhát szeretnél. Az üveges ajtó jó ötlet, mert pluszban még majdnem 3 légm3-t fűt be. Az ajtó mérete kémény-átmérő függő. Hagyományos 14cm átmérőjű kéménybe erősen ajánlott az egycsempés ajtó. Nem mernék bele nagyot rakni. Régebben építettem be négytéglás kéményhez nagy ajtót, de szezon elején mindig gondok voltak vele.
Hát, a hozzászólásokat és egyéb szakemberek véleményét figyelembe véve és megrágva a dolgot arra jutottam, hogy a kéményhatástól tartva nem a padlásról levegőztetem a Temporist, hanem a padló fölött mégiscsak egyenesen kivezetem a külső falra. Ehhez kicsit át kell majd rendeznem a HT helyiséget, de hát valamit valamiért... Kérdése lenne hogy kívül a falon a cső végére milyen alkalmatosságot szoktak feltenni? Jó-e a páraelszívokhoz használatos rovarhálós légbevezető? nem vesz az le túl sokat a légáramlásból? Van-e esetleg olyan ami lamellás és zár ha nincs nyomáskülönbség? Nálunk páraelszívónál olyan van kívül a falon, de ugyebár az fordítva működik, azaz akkor nyit ha kifelé áramlik a levegő.
Egy kis infora lenne szükségem. Egy 6magas+6széles+3mély kályhát akarunk rakatni. A kérdésem az lenne, hogy mekkora ajtó lenne ajánlot? Üveg ajtot szeretnénk az első meret: Belső méret:42*42 külső 50*50 a második: beépítési méret 30*30külső 35*35
