Egy kilohertzes nagyságrendű négyszögjellel meghajtva egy ledet már a fénypor utánvilágítása is kisímítaná a négyszögjelet. Meglepne, ha a jobb lámpákat valóban négyszögjellel hajtanák, nem tűnik csillagháborús fejlesztésnek egy egyenirányító végfok. De ha úgy is van, azt a fényt, ami kijön egy ilyen lámpából, nem nevezném vivőhullámnak, soha nem jutna eszembe demodulálni róla a jelet, és a fény karakterisztikáját e modulációjával jellemezni.
Szerencse, hogy bárki bármit akárminek nevezhet, és mindenki szabadon dönthet mindaddig, amíg a kifejezések értelmezésén nem életek buknak.
Pedig amit nem színtiszta egyenáramról hajtasz, az mindenképp villogni fog valamennyire.
Beleértve mindazt, ami hálózatról megy, és beleértve mindent, ami kapcsolóüzemről megy.
Tegyél egy ellenállást a 18650 és a led közé, az nem fog villogni. De azok a lámpák, amikről itt ezen a topikon szó van, mind villognak. Igen, az 1000 dollárosak is.
Amennyiben a villogás alatt azt értjük, hogy a fénykibocsátás időben gyorsan változik.
Amennyiben azt hívjuk a villogásnak, amit észre veszel, ami hosszú távon zavaró, fárasztja a szemet, úgy megnyugodhatsz. Egy jól megcsinált másodlagos PWM nem ( -sem ) villog. :)
Nem az a kérdés, észreveszi-e. Egy ember számára lakótér, munkahely megvilágítására használt fény semmilyen körülmények között ne villogjon, semmilyen frekvenciával.
Ha figyelemfelkeltés a cél és rövid ideig látja az ember a fényt, akkor villogjon csak nyugodtan. Például az autó féklámpája. De a helyzetjelzője már ne villogjon, mert amögött akár órákig is ott kell vezetnie egy másik embernek.
Nem tudom, mit értesz RGBW kijelző alatt, ha valami képernyőfélét, akkor arra sajnos nincs jobb megoldásunk, megszívtuk.
Egy elemlámpa, amivel le akarom lőni az ellenséget, hogy dögöljön meg, vagy egy állatot, az legyen csak villogó, az áldozatnak az lesz a legkisebb problémája. De ahol a gyerek a napját tölti, ott semmilyen megfontolásból, semmilyen frekvenciával ne villogjon a világítás, vagy ha mégis, az nem PWM, hanem tervezési hiba.
Ha tippelnem kéne, akkor vagy kombinált szabályozást használnak ( primer + szekunder PWM ), vagy csak szekundert, de azt jó nagy frekvencián, és persze a primer oldal akkor is rendes PWM kör áram-visszacsatolással. A constant current mód csak úgy tud működni.
Még ha fénykép lenne a meghajtóról, sem biztos, hogy ki lehetne deríteni, hogy hogy műxik, mert a komolyabb mikrovezérlők önmagukban, programmal is eljátszanak egy komplett PWM kontrollert, mikrovezérlő meg amúgy is van benne.
A LED, ha kapcsolóüzemben hajtod, mindenképp villogni fog, legfeljebb nem látni.
Mivel az utánvilágítása gyakorlatilag 0, és mivel a kimenetnek mindenképpen van egy hullámzása, a működési módból következően valamennyire villogni fog, mindegy, milyen nagy frekvencián van hajtva, és mindegy, hogy milyen nagy kimeneti kondenzátor van rajta.
Tehát az analóg ( meghajtó ) PWM kör is villog, csak mivel sok 10 vagy 100 kHz-en, ezért nem látni.
A primer és a szekunder PWM közt az a legnagyobb különbség, hogy a primer PWM-nél folyamatos áram folyik a leden ( sosem 0 ), míg a másodlagos PWM-nél ezt a folyamatos áramot szaggatjuk meg, azaz van olyan üzemállapot, amikor nem folyik a leden áram.
A másodlagos PWM - amiről te beszélsz - nem hiba, vagy igénytelenség, hanem egy teljes értékű teljesítményszabályozási módszer. Lehet jól is csinálni, meg sz*rul is. Ha látod, hogy villog, és nem epilepszia mód, akkor az sz*r.
Mert pl. ha számít, hogy ne változzon a meghajtott ledek színhőmérséklete, akkor csak ez a megoldás jöhet szóba. Ugyanis ha folyamatos áram folyik a leden, akkor az áramerősség változásával néhány 10K-t mászkál a színhőmérséklet is.
Viszont másodlagos PWM-nél mindig ugyanakkora teljesítmény megy át a leden, csak ki-be kapcsolgatják. Ledes RGBW megjelenítőknél pl. baromi fontos szempont. Oszt' mégse mondja senki, hogy sz*r, mer' villog. :)
Az analóg PWM oldali szabályozást én is jobban szeretem, de van, amikor nem lehet, vagy nem érdemes csak azzal dolgozni.
Pl. ha nagyon nagy teljesítményátfogást szeretnék ( nagy teljesítmény led, de firefly módot is akarok ), akkor csak meghajtás oldalon szabályozva lehet, hogy nem is tudok annyira lemenni teljesítményben ( "elfogy" a feszültségesés az áramérzékelő ellenálláson ), vagy ha mégis, akkor a kapcsolási veszteségek dominánssá válnak, és durván rossz lesz az áramkör összhatásfoka.
De ha magasabb teljesítményen primer oldalon szabályozok, kis teljesítményen pedig ennek valamilyen még jó hatásfokú szintjét szaggatom tovább, akkor akár a teljes működési tartományban fenn tudok tartani ~90% fölötti hatásfokot, és van avarperzselő- meg van szentjánosbogár módom is.
A Zebralight SC600 MKIV az XHP35 és XHP50.2 LED -et használ, ezzel érik el az akár 2440 lm -t, 10 cm hosszból. A SC5W MKII XP-L2 LED -et használ, akár 550 lm -t, 8 cm hoszból, 1AA -ból hoznak ki. A kezelőfelületük azonos. Az előző típusú SC600 MKIII is 0,01 lm -től, 1300 lm -ig szabályozott, a SC5 OP pedig 0,1 lm -tól 535 lm -ig. Készenléti áramfelvételük 2,4 uA, ami szerintem elég tisztességes. Az újabb típusok, állítólag jobb hatásfokkal is fognak rendelkezni, ugyanolyan fényáramnál tovább fogják bírni (pl. 40 óráról 48 órára javul az üzemidő, tehát akár 15 - 20 % -os hatásfok javulás), vagy megengedhetik a magasabb fényáramok használatát, köztes fokozatokon. Az XP-L2 talán nem melegszik annyira mint a XM-L2 LED, ez is segíthet, és mivel az XP-L2 kisebb, talán kicsit messzebb is fog vele világítani a lámpa.
Amúgy, amit a SC5 OP mutat, nekem elég lesz a SC5W MKII is. ;-)
Viszont akinek ez kevés, annak ott lesz a SC600 MKIV, akár 2400 lm -nal, és akinek ez is kevés, a C3 9000 lm -jával vigasztalódhat, annak 11 cm -es hosszával, 7,6 cm -es átmérőjével, és XHP70 LED -del.
Az írásaid csak megerősítettek a tudatban, amit a márkával kapcsolatban gondoltam. És az eddigi tapasztalatom ezzel a márkával, is ezt tükrözi. Nem kopik, nem foglya az idő vasfoga, kicsi mérete ellenére, elég sok mindenre képes. ;-)
Amit a szabályozóról írsz, abban tökéletesen igazad van. Igen, a kapcsolóüzemű tápegységek sok paraméterükben jobbak a teljes teljesítmény transzformátoros átalakításánál, ráadásul egy csomó lámpa funkciót nem is lehetne megvalósítani kapcsolóüzemű megoldások nélkül. Az 1AA-s lámpák esetében például az elem feszültségével nem is lehetne meghajtani a ledet, nem is működhetne a lámpa dc-dc átalakító nélkül. Ma már egy csomó lámpánál lefelé és felfelé is át kell alakítani a feszültséget, több szempontnak is megfelelve szabályozni kell a led áramát, és ezekben a szabályozó áramkörökben pwm-et alkalmaznak.
Csakhogy az írásom nem ezekről a belső technológiákról szól. Abban a pillanatban, amikor egy lámpa kimenő fénye villog, és azt a villogást nem információátvitelre használják, akkor az a villogás ott már nem pwm, hanem a világítás minőségi problémája.
Alapból minden led meghajtónak konstans áramúnak kellene lennie. Más kérdés, hogy a gagyi kínai meghajtók nem azok.
Fizikailag nem szedtem szét ilyet, csak tippelni tudok.
Háromféleképp lehet elvileg lekezelni.
1. Nincs szekunder PWM, a primer PWM analóg szabályozási tartományát terjesztik ki. A primer PWM kör néhány 10kHz ÷ néhány MHz tartományban üzemel, ezt nem látni. És a kimeneti kondik hatékonyan simítják is.
Valójában a primer kör önmagában is képes ~0÷100% közt szabályozni ( na jó, mondjuk néhány tized százalék és 99 egész valahány % közt ), a gond a feedback oldalon van, mivel ledes lámpánál az áramerősségre kell(-lene) szabályozni, és nem kimeneti feszültségre. Erre áramérzékelő ellenállást használnak, ami ugye veszteség. Egyik oldalról, nem lehet túl nagy értékű ellenállást betenni, mert pont nagyobb teljesítménynél nagy lesz a veszteség. Másfelől viszont, ha kicsi az ellenállás értéke, akkor nagyon alacsony lesz a feszültségesés, amivel nem könnyű dolgozni a PWM szabályozó oldalon. Emiatt általában a 10÷100mV közti tartományt szoktak belőni, az áramra szabályozni tudó PWM kontrollerek ilyesmit szoktak kérni.
De megoldható azonban az is, hogy az áramerősség jelet felerősítsük ( akár változtatható erősítést is használhatunk ), vagy akár a kontroller maga is tartalmazhat külön erősítőt. Ezzel ki lehet terjeszteni a primer PWM áramszabályozási tartományát.
Mondok példát.
Ha nem 0÷100mV közt fogad bemenő jelet a konverter szabályozóköre, hanem 0÷1200 mV közt, akkor ( feltéve, hogy 10mV alá nem megyünk a zaj miatt miatt ) 1:10-ről 1:120-ra növeltük a teljesítmény átfogást. Igen ám, de a veszteség I2R, 12x akkora áramnál 144x akkora a veszteség. Viszont, ha hagyjuk azt az ellenállást, amin max. teljesítményen 100mV esik, és rárakunk egy műveleti erősítőt 12x-es erősítéssel, akkor összehoztuk a kellemest a hasznossal. Sőt, ha van egy mikrovezérlőnk az áramkörben ( márpedig van ), akkor azzal még az erősítést is variálni tudjuk!
2. Van szekunder PWM, de nem látszik.
A szekunder PWM-nél két megkötés mindenképp van. Az egyik, hogy néhány ciklust mindenképp üzemelnie kell a primer PWM szabályozónak a stabil működéshez. A szekunder PWM frekvenciája tehát nem lehet bármilyen magas. A másik, hogy amikor off állásban van a szekunder PWM, akkor le kell választani a ledeket, mert ha nem történik meg, akkor az ugyan csökkenti a villogást ( mert a kimeneti kondenzátorról még egy dararabig világítanak a ledek ), de emiatt csökken a fényerő átfogás is, mivel tovább világítanak a ledek. Visszakapcsoláskor pedig mindig 0-ról kell felfutnia a konverternek, ami a stabilitásnak nem tesz jót.
Szóval itt azzal lehet játszani, hogy ha a primer PWM kör saját frekvenciája elég magas, akkor a szekunder PWM frekvenciáját is lehet emelni.
Mondok példát erre is.
Ha 50kHz-en megy a konverter, én 1:100 átfogást akarok, és minimum 2 ciklust kell mennie bekapcsolt állapotban a konverternek, hogy stabil legyen, akkor 4ms lesz a minimális ciklusidő, ami 250Hz. Ezt még igencsak észre lehet venni.
Ha viszont 2Mhz-en megy, akkor hasonló feltételek mellett, 10kHz adódik a szekunder PWM-re, amit ember legyen a talpán, aki meglát.
3. Analóg szabályozás + szekunder PWM
Nem ragozom, pl. ha az analóg oldal tud magától 1:10-et trükközés nélkül, a másodlagos PWM szintén 1:10, a natív frekvencia 50kHz, és 2 ciklust mennie kell a konverternek ( mint fenn ) akkor van 1:100 átfogásom, és a szekunder PWM 2.5kHz-en megy, amit vájtszeműek sem hiszem, hogy meglátnak.
Ez a legegyszerűbb, egy fél dolláros mikrovezérlővel ( ami egyébként is van a lámpában ), egyéb alkatrészek beépítése nélkül megvalósítható.
Ami nagyon lényeges, hogy ezek mind konstans áramú meghajtások, még a szekunder PWM-es is az, mert egy fix áramú hajtást szaggatok valamekkora fix kitöltési tényezővel.
Az óccsó gagyi meghajtókban nincs szabályozás, csak vezérlés. Nincs visszajelzés a meghajtó felé a LED áramfelvételéről. Valamilyen logika alapján szaggatja a bemenetet, de nem tudja, hogy valójában mi az, ami a kimenetre megy.
Ezt a részét értem. De hogyan oldják meg, hogy mai lámpáknál már nem látni a PWM hatását? Konstans áramú kimenetnek hívják, de hogyan működik, erre még nem találtam rá. Ez valami lineáris, visszacsatolt erősítős dolog lesz?
Az a hőfok által szabályozott kimeneti teljesítmény már érthető (egyre több helyről szerzik az infót, mérik az akkumulátor feszültségét, áramleadási képességét, hőmérsékletét, a meghajtó, LED hőmérsékletét, stb). Az egyenletes teljesítményű kimenet (mármint, hogy az elektronika ellen dolgozik az akkumulátor feszültség csökkenésének) is világos, már értem, hogyan oldják meg.
A korszerű villamos teljesítményátalakítók mind PWM üzemmódúak; ezért nevezik őket kapcsolóüzeműnek. A bemeneti oldalt ki-be kapcsolgatják, és a kimeneti szabályozást a kitöltési tényező változtatásával oldják meg. Ez a primer PWM.
A szekunder PWM az, amikor egy kapcsolóüzemű átalakítónál a primer PWM szabályozás egy fix kimenetet tart ( általában a maximálisat ), és a további szabályozás a teljes átalakító ki-be kapcsolgatásával valósul meg.
Van tehát vivőhullám, mégpedig az áramkör saját, natív frekvenciája. Csak itt nem jel átvitele a cél, hanem effektív teljesítményé. A fizikai akadály pedig, ami miatt a moduláció szükséges, az, hogy szabályozástechnikai okokból áram üzemmódú PWM átalakítónál primer PWM-mel ~1÷2 nagyságrendnyi teljesítményátfogást lehet elérni, míg szekunder PWM-mel ( modulációval ) 3÷4 nagyságrendnyit.
Még annyit, hogy angol nyelvterületen sok hülye kifejezés terjedt el, de nekünk nem kötelező azt átvenni, ha a mi nyelvüünkben van rá korrekt kifejezés is.
Arra, hogy egy lámpa villódzik, nem egyenletes a fénye, szaggatottan világít, sok magyar kifejezésünk van, nem kötelező átvenni a félrevezető PWM-et az angol nyelvterületről.
A fényképezésben az angolok azt mondják, "fast lens", és azt értik ez alatt, hogy nagy az objektív fényereje. A magyar kifejezés szép, tükrözi a valóságot, szakszerű. A lencsének nincs sebessége, csak a fókusztávolságához képest nagy az átmérője, ezért adott fénymennyiség gyorsabban, vagyis rövidebb idő alatt halad át rajta. Erre is azt mondjuk helyesen, hogy rövidebb az expozíciós idő.
Amiben semmi jel, semmi jelátvitel, moduláció majd demoduláció nincs, azt ne nevezzük magyarul PWM-nek.
Egyre jobban zavar, hogy lámpás körökben a villódzó, az időben nem folytonosan, csak bizonyos periodicitás szerint felvillanó lámpákat PWM-esnek nevezik. A jelátvitelben használnak vivőhullámot, amikor az eredeti jel továbbítása valamilyen fizikai akadályokba ütközik. Például a rádióműsor továbbítása esetén senki nem kíváncsi a nagyfrekvenciás vivőhullámra, csak a zenét szeretné hallgatni, amit egy hangfrekvenciás elektromos rezgés képvisel. Utóbbit azonban nem lehet nagy távolságra sugározni, ezért a hangfrekvenciát ráültetik a jól sugározható nagyfrekvenciás vivőhullámra. A vivőhullámot modulálják a jellel. A rádióadásnál egyébként kétféle modulációt használnak: frekvencia-modulációt (FM), vagy amplitúdó-modulációt (AM). Az előbbi szól ma az autóból, az utóbbin hallgatta az ország a Kossuthot ötven éve.
A pulzusszélesség modulációt főleg a vezérléstechnikában használják. 0 és 1 közötti értékeket lehet továbbítani vele, többnyire a vivő négyszögjel, a moduláció pedig úgy történik, hogy a négyszögjel formájú vivő egyes hullámaiban az 1 érték a teljes hullámhossz 0 és 100% közti mértékben tölti ki a hullámhosszat.
Egy villódzó lámpánál semmi ilyenről nem beszélhetünk. Nincs jel, nincs vivő, nincs az, hogy egy értékes információt a jelnek a vivőre való rámodulálása útján továbbítunk. A kifejezés ilyen használata erodálja a szakkifejezést, ha ez elterjed a köznyelvben, félrevezeti a feleket. A villódzás önmagában még nem PWM, vagyis pulzusszélesség moduláció.
Ennek a fényi inkább meleg szín talán sárgás szerintem.Úgy vettem észre messzebbre visz mint a convoys2 mivel kisebb a kör, engem szinte zavar a fény e a convoy után, meg a convoyt mikor bekapcsolom már szinte a lábamtól látok mindent ami előttem van!De a kapcsolási módok azok nagyon rendbe vannak a másiknál, az tetszik!Most meg kell valami komolyabb fényerővel rendelkező lámpát lépnem, csak még nem tudom milyen legyen
Találtam még kettőt, ami a számok alapján megfelelhet.
Energizer Fusion 2in1, 10 lumennel 100 órát megy, sajnos ez is 4AA. (data.energizer.com/pdfs/638161.pdf) Arról fogalmam nincs, hol lehet ilyet venni....
Vagy egy klasszikusabb kempinglámpás, (14 cm magas, 7 cm átmérő), max. 90 lumen, max 200 órán át, lument utóbbira ne tudok, a fényerő fokozatmentesen állítható, a kezelési 10%-ot említ. Van valami éjszakai funkció is, gőzöm nincs az mi lehet. Ez 3AA (amit én nem nagyon szeretek). A márkát nem is merem leírni. :-) Árban kb. 15 USD.
A Nitecore LA10-ban nagyobb bejön a kinézete, az 1AA. És utóbbihoz képest a 23h teljesen jó. (Ez ugye kb. 25 USD. Meglepjem magam én is karácsonyra vele? ;-))
A Lidl -ben vásárolt a 100 %, 50 %, villogás végett esne ki. Ezt írtad az előző írásodban, hogy ez neked nem felel meg.
A L10 meg tényleg használható, picike darab. Bár a gazdaságosság tekintetében a Zebralight a nyerő. Ráadásul nálam ez kis kedvenc. 3,50 € -ért / darabját, vettem hozzá diffúzort, így ez végett, akár lámpásnak is tudom használni kinti környezetben.
Viszont az LA10 szimpatikusabb, mint az LR30, ellentmondva a számoknak. Nem kell plusz töltő, akku, és tökjó pici. A 10 lumennel elmegy 3-4 éjszakát, és egy AA elem bárhol akad.
Nekem több fajta is van. Lidl -ben vettem a Li-Ion -osat, USB töltéssel (ez neked nem felel meg), a világ legkisebb darabja, a Nitecore LA10 (ez 1AA -val, 10 lm mellet, 23 órát bír). Ezenkívül 25,4 mm -es diffúzorom van lámpákra és főleg az 1AA -s Zebralight SC5 OP -vel használom (8 lm -nel 42 órát bír). Az újabb Zebralight SC5W MKII pedig még jobb (8,6 lm -nal 48 óra). Karácsonyra meglepem magam vele.
Neked viszont a Nitecore LR30 -at ajánlom. Nitecore F1 töltővel, meg 1 db akkumulátor hozzá, és már meg is van. Később majd másra is használhatod.
Kempinglámpát (lantern) keresnék, hosszabb üzemidő (40-50h+), kis fényerő (10-15 lumen) párosítással. Amolyan éjjeli fénynek gyerek mellé, aminél azért látni is lehet.
Amit most használunk, az egy 4AA-s, ami 12 lumen, de bő 2 éjjelt bír csak, és kontaktosodik valahol, elemcserénél nem akar működni, vacakol, többször le-fel tekerés, mire ráveszem, hogy működjön.
Meg van egy másik, régebbi Energizer, ami sokáig bírná, de az nem éjjeli fény, inkább csak tájékozódási pont a lámpa megtalálásához. A lámpás fele meg túl fényes (40 lumen). (data.energizer.com/pdfs/636636.pdf).
Tud valaki ilyesmit? USB-n tölthetőség előny volna, de ha sima AA-kkal megy, az sem gond. Túl nagy azért ne legyen. (Sok kempinglámpa 100%, 50%, villogó üzemmódja miatt esik ki.)
Igen, olyan, ahogy írtad. Abból a színhőmérsékletből volt akció. Engem sem nyűgözött le, de nem is mondom, hogy rossz. Az S2+ meg ár/teljesítmény bajnok.
Van egy Mag Lite 2D PRO lámpám. Majdnem tiszta újnak néz ki. Ha elküldöd az e-mail címedet, tudok róla fotókat is küldeni. Ha érdekel okosban megoldhatjuk. ;-)
