" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Egy kis segítség kellene: Nashi körtefám most érleli első gyümölcseit, de nem tudom, elég érettek-e már. Leszedhetem őket? Esetleg valakinek van tippje, milyen fajták lehetnek? Így néznek ki most:
Képletesen úgy tudnám kifejezni magam, hogy a szőlőkordon, vagy szőlőlugas mintájára Hayward kivit művelők abban követik el általában a végzetes hibát, hogy 3 helyett 2 dimenzióban gondolkodnak. Ezért a termés java részét adó szálvesszőket vagy függőleges növekedésre kényszerítve teszik terméketlenné, vagy a jó pozíciójúakat (vízszinteseket) valamelyik évszakban egyszerűen nagyrészt eltávolítják a növényről.
Hogy lásd, hogy én is bármit megteszek az érdekedben, az imént fölszaladtam a letenyei szőlőhegyre, hogy fotókat készítsek egy olyan példáról, amin keresztül el tudom magyarázni, hogy mire gondolok. Ennek a "kivikordonnak" az átalakítását én javasoltam, miután a gazdájának nem lévén tapasztalata a kiviművelésben, egy pontosan olyan kordonos művelést akart vele megvalósítani, mint a mellette lévő szőlőjével. Szerencsére az első kordon mellett nem volt se gyümölcsfa, se szőlő, így megvalósíthatóvá vált az általam javasolt "kiterjesztés". A dolog lényege, hogy a Hayward nevű kivifajta csak hosszú szálvesszőkön hoz megfelelő mennyiségű termést. Ezért, amint láthatod, a tavalyi, idén termő vesszők rá vannak terelve a kordonnal párhuzamosan kialakított támasztóhuzalra. Látható az is, hogy a vesszőkön milyen bőséges termés van. A másik sor a szőlő és egy őszibarackos közé van beszorítva. Itt soha nem lehet olyan termést elérni, mint a másikon, mert hiányzik a "harmadik dimenzió", így a termés csupán azon a szűk részen képződik, amelyik egy kis oldal irányú terjeszkedést biztosít a kordon tetején. A Te alagutad akkor válna olyan jól termő lugassá, mint az itteni első példa, ha a nyáron fejlődő szép hosszú vesszőket fölterelnéd az alagút tetejére mindkét oldalról. A sűrű levélzet egyben árnyékolásról is gondoskodna, hogy a gyümölcsök meg ne égjenek. Télen (kora tavasszal) az összes most termő vessző le lesz metszve és lecserélve azokkal amelyek az idén fejlődtek és jelenleg horgászbotokként merednek a termő emelet fölött. Ennyire egyszerű.
Ez most nagyon kapóra jött! Éppen az idén tavasszal segítettem átalakítani egy ugyanilyet a gazdájának. Eddig évtizedeken keresztül évi két-három rekesz kivivel "dicsekedett". Most a legelső átalakítási beavatkozás után, az ilyenkor még sok kényszerű veszteség ellenére is mázsá(k)ban kifejezhető termést várunk. A kedvedért (lévén, hogy valószínűleg teljesen analóg helyzettel van dolgunk) a továbbiakban részletes képes és rajzos magyarázatokkal fogok szolgálni.
Én egy kicsit másképp értettem a korrekciót. Lehet, hogy "át kéne szabni" metszéssel, a mostanitól eltérő szisztémává. Egyre inkább az az érzésem, hogy a kutya ott IS lehet elásva, az évjárat jellegén, csapadékellátáson, mesterséges öntözésen stb.-n túl.
Bizonyára igazad van.Az már most is látszik,hogy ez az év/jó kezdés után-a kivilugasom életében nem a csucs.Nincsmás amit lehet megtenni/viztárolás bövitése,fokozottabb odafigyelés/és addig a szép képeket és más eredményeinek örülni.Üdv.:Jóska
Jó lenne, ha tennél fel képet a kivilugasodról. Hátha lehetne módosítani rajta úgy, hogy jobb vízháztartása legyen és akár talán nagyobb termés is legyen rajta. Szöget ütött a fejembe a "kétoldali" kifejezés. Ha szőlő módjára, két falszerűen kialakított lugasról van szó, akkor lehet, hogy már meg is csíptük a bibit.
Így van. Sőt, a mellékelt képekkel együtt még zavarosabbá válik. Ezért tettem meg a "kommentómat". Valószínűleg ezért osztja a véleményemet Silvio is. Kár, hogy egyelőre még mindig csak ketten árválkodunk a hozzászólók "sorában".
Közben lefordítottam az olasz kivis rövidfilm teljes szövegét.
Jó lenne, ha ki-ki fűzne hozzá egyetértő, vagy kritikai megjegyzést.
A kivi kínai eredetű növény, amely jól alkalmazkodik az Olaszország középső és északi részén folytatott műveléshez. Egy nagyon életerős lombhullató kúszónövényről van szó, amelynek ahhoz, hogy kifejlődhessen, támrendszerre van szüksége, ezért a növényeket fal közelébe(?????), kordonhoz, vagy lugashoz kell ültetni. Mivel buján tenyésző, rendkívül erős növekedésű növény, számára masszív támrendszert alakítsunk ki, elkerülendő, hogy az évek múlásával a súlyos ágak megrongálhassák azt. A kivi a félárnyékos helyet(!) kedveli és miután nem szereti a hosszan tartó szárazságot, tanácsos erős szeleknek nem kitett helyre ültetni, mivel azon túlmenően, hogy azok a talajt kiszárítják, kárt okozhatnak a hajtásokban is. Kétlaki növény, amelynél a női virágok és a hím virágok külön példányokon helyezkednek el, ezért a terméshez néhány nőivarú növényre és legalább egy hímivarú növényre van szükség. A talajnak lehetőleg semleges, vagy savanyú kémhatásúnak kell lennie, a kivi rosszul viseli a talajban a mész jelenlétét. Mielőtt kiültetnénk a növényt, gazdagítsuk a talajt tőzeggel és istállótrágyával meg kisebb mennyiségű homokkal, ami javítja a vízelvezetést. A metszést szüret után, késő ősszel kell végezni, amikor eltávolítjuk a letermett vesszőket. A nagyon fejlett példányok esetében jó lehet a zöld metszés beiktatása is, amikor megrövidítjük azokat a hajtásokat, amelyeken a bimbók, vagy még fejletlen gyümölcsök vannak, azért, hogy a lombozatot szellősebbé tegyük. Miután kiültettük a növényt, a talajt jól öntözzük meg: a továbbiakban csak akkor öntözzük amikor a föld eléggé kiszáradt, hogy elkerüljük a túlöntözést. A nyári hónapokban öntözzünk nagyobb rendszerességgel. A túlhevülés elkerülésére és a növények lombkoronája jobb vízháztartásának érdekében nagyon hasznos árnyékolóháló alkalmazása az év legmelegebb hónapjaiban.
Ami óta nem lottózom azzal a heti egy szelvénnyel, már több pénzt nyertem, mint azelőtt évtizedekig. Ki is számíthatnám, pontosan mennyit, ha az azóta eltelt hetek számát fölszoroznám a mindenkori szelvény árával. Biztos vagyok benne, hogy sokkal többre jönne ki, mint az addigi néhány kettesem összege, még akkor is ha inflációs értékátszámolást tennénk.
Ültetvények megtekintése. Méghozzá a jelenlegi állás szerint a leghaladottabbaké, hogy itthon már az olaszok válláról indulhassunk és ne a béka segge alól.
Amikor évekkel ezelőtt egy valószínűségszámításhoz jól értő matematikusnak elmondtam, hogy hány évtizede játszom meg minden héten ugyanazokat a számokat és mindössze hány kettesem volt és a hármasig soha nem jutottam el, azt mondta, hogy egy figyelemreméltó negatív rekordot értem el. Attól kezdve nem vettem részt semmilyen szerencsejátékban és nem is fogok.
Amint írtam már, lottóban és minden egyéb szerencsejátékban valószínűleg az emberiség leggyengébbike vagyok. A "rám hallgatás" természetesen szigorúan a kivinevelésre vonatkozott. Lottóban úgy lehetsz a révemen sikeres, ha az én számaimtól a lehető legjobban eltérőket teszed meg.
Ez a probléma.Csakhát 16m-es kétoldalu lugas öntözésére sajna nem készültem fel.A lehetőségem annyi,hogy tulélés idén és böviteni jövöre a viztározást.Remélve,hogy akkor is lesz olyan termésre mint idén lehetett volna.Ez van.
