Tanácsot szeretnék kérni Tőletek. Nemrégen vettem egy Akai gx-215d-t. Nagyon jól szól, szépen vesz fel, de a főmotor picit zakatol. Egy ismerősöm szerint kopott a perselye. Javítható ez, vagy esetleg van valakinek jó állapotú eladó motorja? Másik gondom az, hogy lejátszáskor eléggé melegszik : egy 540 m-es szalag lejátszása után már a főtengelyen is érezni hogy az emberi ujjnál melegebb ! Azt már olvastam valahol hogy a főmotor a konstrukciójánál fogva hajlamos a melegedésre , de a főtengely mitől melegszik? Ennyire súrlódna? A motortól a szíjjal nem hiszem hogy át tud venni ennyi hőt. Üdv, ihagee
Az még jobb! Akkor Baja vagy Földvár felé fogsz jönni, Földvár abszolút tuti lenne. Bezzeg a hétvégén voltam Szelevényben, mégiscsak közel lett volna :-) . Sárbogárdon lakok, szóval Földvár bármikor jó, Baját azért egyeztetni kell, de mégiscsak közelebb van :-) . Nagyon nem akarom próbálgatni (az egy hooossszúúú kör lenne), csak kíváncsi vagyok, milyen kaliberű a gép, nem ezen fog múlni a bolt, "régi" magnós ismerős vagy itt az Indexen, biztos, hogy jót árulsz. :-)
Azt én sem, Istenőrizz (e-öbölről hogy jött meg?). Milyen állapotban van hangügyileg, mennyire szereti a 90-es évek szalagjait? Az összeg is jól hangzik. Merre van a gép?
Szép, hibátlan. :-) Ezért is válnék meg nehéz szívvel tőle. Nekem 33e Ftban van. Németországból került be. Kb. 2 éve vettem bayen. Ennyit azért szeretnék érte kapni. Postát nem szívesen vállalnám be. Mmint a posta által jelentkező, nem kis sérülési kockázatot.
...Szerintem is! :-) Mesélj róla akkor, lehetőleg akkor, amikor már ittam egy sört, hogy az ára láttán ne kapjak szívbajt :-D . Az R sorozat nekem annyira nem jön be, nem szeretem az odavissza játszást, bár kétségkívül az a gép egy művészi alkatrésztemető. Ha jó hangja lesz az F71-nek és jól kezeli a maibb szalagokat, akkor a Sony eladásra fog kerülni, a CS-M02 lekerül a padlásról a CD710-es fülöppel és a Videoton tunert maga alá csapva, ez lesz a régi tornyom a másik szobába, az F71 pedig elfoglalja méltó helyét két társa felett és a CD850-nel karöltve.
Hát fested az ördögöt a falra. Jön haza beáll után a GX-95 MKII és nem tudom hová tenni mert közben lett véve egy CA Azur CD pléjjjer. Vmitől meg kell váljak, lehet. De sajnálom baromira. Az egyik nagy kedvencem. De ha minden áron el kell adjak egyet akkor inkább ez min a GX-R99.
Természetesen én is úgy gondoltam, hogy a quartz oszcillátor csak referencia jelet szolgáltat. volt rádiós órám ami a hálózati 50 Hz-et próbálta használni, naponta kb 5 percet késett. :-)
A kvarc nem vezérli, hanem időalapját és esetleg a szinkron hálózatok frekvencia-alapját (vagy üzemi frekvenciáját) adja, nagy varázslás nincs benne, a pontos órához egyszerűen kívánatos ez a megoldás. A 8 programban igazad lett, utánajártam. Az érvelésed viszont a tuner 10 programhelyes és a Videoton RT7300S 9 programhelyes memóriáját figyelembe véve kissé varázslatos :-) . A kijelzője valóban gyenge pontjuk, vagy azért, mert a toronyban ez a készülék állandóan üzemel, vagy azért, mert ezek a csövek kicsit gyengébb minőségűre sikerültek. Van itthon pár vadiúj VFD csövem, és rémlik, hogy van köztük ilyen több szegmenscsoportos, időzítős valami is, hátha lesz köztük ilyen.
Ez gondolom quartz vezérlésű ugye? Szerintem nyolc programos lehet, mert minden timer vagy 1 vagy 8 programos szokott lenni. ( a 8 varázs szám a számítástechnikában, a 7 meg a népmesékben, de a 9 az nem varászszám...)
Egy időben én is nagyon akartam venni ilyen timert. Röhelyes, de arra akartam használni, hogy ha nem vagyok otthon, akkor a lakás világítását ki- be tudjam kapcsolgatni. Aztán a végén nem lett belőle semmi, mert kevés volt az eladó gép, és azoknak mindnek volt valami baja. Legtöbbször a kijelző fényereje ment el.
A gumi keménységi foka nagyon fontos, hogy ne tudjon benyomódni a tengely szorító ereje hatására. Meg ne repedjen, ne öregedjen. A képen lévő felújítás szerintem teljesen új vulkanizálású gumit mutat, köszörülve, az eredeti szinter bronz csapágyon. Régit köszörülni csak egy-két tizeden belül érdemes, mert valóban elmegy a szorító erő, és a kisebb átmérő a szalagoknak sem használ.
Nagy gumi hengereket javítanak többfelé, ilyen kicsiket ki tud felújítani?
Ez fokozatmentes :-D . És nem adom el, mert mindig a kisebb bolygó megy a nagyobboz, azaz az egyszem dekked akar jönni a két egységemhez :-D . Amúgy hihetetlen logikus jó dolog a dimmer. Furcsa, hogy manapság egy ilyen tökegyszerűen kivitelezhető dolgot nem építenek be sok, középtől felfelé kategóriás dologba, maximum annyit, hogy kikapcsolva halványabb (amit a hajamra kenhetek nappal). A gumit nem tudom, gyanús, mert a képeken, amiket láttam, azok mintha mind vékonyabbak lettek volna. De a kitört gumisnál nem hiszem, hogy lereszelte. Mindenesetre jó tudni a létezéséről, nagy kincs.
Folytatva a DT320-at, mert talán nem ismerik sokan: A készüléket két gombkombinációval lehet életre hívni, az alul világító zöld gombok a beállító szervei, és csak azokat világítja meg, melyek használhatóak az adott funkcióban, óra beállításakor példul csak a helyiértéknek érvényesen adható számjegyek gombjai világítanak! A pontos funkciót (nap, szám, tuner csatorna/kimenet) a gombok melletti három, narancsszínű LED jelzi. A jobb oldali navigációs gombok is a logika szerint világítanak, a cancel piros, a memorize (mint fontos utolsó lépés), illetve a forward gomb villog is, amikor logika szerint szükséges. Az autodimmert már említettem, ezen kívül van elalvás funkció, a TV-knél ismert, egyszerű módon, fix idővel altathatóak a kimenetek, a készülék egyébként 1, 1, 1+1 felállásban három csatornát kezel, ezeket adott időpontokban ki-, illetve bekapcsolni képes, tetszőleges kombinációjú napokon. A memória összesen nem tudom, hány bejegyzést jegyez meg (9 talán). A 230-as aljzatokon egy varisztort is tartalmaz, a belseje nagyon igényes, szép tervezés. A kijelzőn minden lényeges dolgot mindig kiír, de ez az óra kivételével ki is iktatható.
...Amúgy fura, mintha nem is tartoznának össze: A kijelző fényereje és tónusa eltér, egyedül a DT320 valagán lévő dugalj jelzi, hogy bizony egy toronyba valók. A DT320 egy szinte luxuskivitelű, fenékkinyalós masina (az autodimmert meglátva lefordultam a székről), az AT-S61 kissé puritán hozzá képest (főleg a kijelzőt tekintve, a térerőmérő LED-es és nem a VFD-ben van kialakítva, bezzeg a vidiben.. :-D ), persze belül a kisebb tesójának harmadekkora panele van..
Nna. Íme a két "vintázs" és a tuner belseje. 4 hangolt körös, az érzékenysége mégsem közelíti meg a Videoton RT7300S-t, vagy feleannyi adót talál meg ugyanazon az antennán. A hangja viszont mintha kicsivel szebb lenne, a magasak jobban szétválnak, a Vidi kicsit kásás legfelül, mélyben kb. egyformának hallom őket. Az időzítő bele szintén telipaneles, rengeteg szalagkábellel. A DT320-at "karácsonyfa" üzemmódban tálalom, a tuner épp lelkesen keres az éterben :-) . Amúgy valaki tud műszaki adatokkal szolgálni az ST-A61-ről? Kb. a nagy semmi, amit találok róla (kivéve fizetős dolgok), a DT320-hoz is csak "eredeti" nyelvezeten érhető el kezelési könyv (de legalább az ábrák olvashatóak.. :-D )
...És nem találom azt a képet. Lefotózom majd az én két szerzeményemet, aztán majd feléfotosopolod a GX71-et, meg az UM6-ot. Ja és az EQ-t :-) . Az egész torony szerintem nem lesz meg. Tuner, időzítő, magnó. EQ soe kellett, erősítőt magamnak építeni szeretek. Lemezjátszó meg van egy AP-Q300.
Akartam is írni, hogy ja, de ha vékonyabb lesz a gumi, nem biztos, hogy az eredeti rugókészlettel a megfelelő nyomást tudja biztosítani. Bár az talán a kisebbik rossz a keményedett, repedezett gumi mellett.
Deee, szerintem már azon gondolkodsz, hogy az én két árva toronydarabom karmája egyesüljön vele azáltal, hogy nekem eladod :-D . Egy Esprit K890ES a Sony. Képet pedig találtam, mikor az egyik darabot kerestem, most negyed órája túrom utána a netet, de nem találom, pedig jó és teljes kép volt...
A teljes toronyról nem tudsz vmi képet? Biztos nagyon szép. Egyébként nekem van egy GX-F71 -em. De nem nagyon akarnám eladni, mert nagyon szeretem. Arra az időre emlékeztet mikor itthon csak a kistesók, CS-F21, -12, stb... volt kapható. Egyébként egész tűrhető a hangja is. Az AKAI mániádat pedig 100%-ban megértem. :-)
Két hete, mikor egy kisebb időzítőt vettem észre valahol, rájöttem, hogy az jó dolog, így keresgéltem és hamar leltem is egy igen szép DT320-at. Mivel említették az AT-S61-es tunert alá, hát mit ad Isten, azt is találtam. Semmi kétség, a régen szunnyadó Akai-mániám felszínre tört újra, így most keresek melléjük egy GX-F71-et is és ha tetszeni fog a hangja, akkor megválok a jelenlegi Sony Esprit-től. Tehát az "üveges" beszerzésében szeretnék segítséget kérni, hátha van köztünk valaki, aki éppen megválna egy ilyen szépségtől (tudom, hogy ez nem valószínű :-) ).
Nem is oly rég 172 dolcsinál állt meg az ára, ahoz képest.... persze hogy nem ér annyit, úgy 2 hónapja volt fenn egy sony ilyesmi, de elég megviselt állapotban. Ha majd kell, összedobok egyet, de az reedrelés szerkentyű lesz.
Tudod mutatni soha senki nem fog néked olyat, mert nincs. Ezek az anyagok kármentésre valók, mármint mondjuk a Kontakt 60-61. A rendszeres karbantartás hiányát utólag nem lehet semmivel se pótolni. Az Isostat kapcsoló - kiviteléből adódóan - különösen érzékeny jószág, könnyen koszolódik, de könnyen tisztitható is, meg kenhető is. Van 1967-ben gyártot receiverem, amiben már ilyen Isostat kapcsolósor van, mind a mai napig működik, bár kapcsolásnál reccsen, de kapcsolt állapotban üzembiztosan ad kontaktust.
A WD40 azért nem jó, mert pár héttel a befújást követően már nem ad kenést a mozgó alkatrészeknek, mert elmászik. A Kontakt 60-ben zsír van feloldva, ami a transmitter elpárolgása után odatapad a kontaktusok felületére, és esze ágába nincs elmászni. Na persze egy iután eltolja a mozgó, surlódó érintkezőpár, de akkor jött el az ideje a következő kelelésnek.
De pár ilyen kezelés után azért az a korrekt megoldás, hogy kicseréli az ember, mert semmi sem örök.
Még mielőtt azt hiszitek, hogy telefújtam WD vel az egész magnót, :-) megnyugtatok mindenkit, hogy ez a következő képpen történt anno. Van injekciós tűm, vékony tűvel, így szinte pemetezve lehet bejuttatni a cuccot. Körberaktam Pézsével az isostat-ot, hogy ami a nyákra jut azonnal felszíja. Az Isostat kapcsoló tetején a benyomás rögzítő automatika felett van egy kb 1.5 mm-es furat, azon lehet bejuttatni az anyagot. Nos itt kapott pár csepp WD-t. Az alap állapot úgy nézett ki, hogy 1-2 nap állás után egyáltalán nem volt a monitor kimeneten hang. 15-20 nyomkodásra recsegve elindultak a csatornák.WD után 10-20 nyomkodásra kitűnő lett. És mondom mindezt 2002-3 környékén. Higgyétek el, én a tapasztalatról beszélek nem az elméletről. Az elmélettel én is tisztában vagyok. De ezt az oxidációs cuccot nem tudtam mással normálisan szétszedés nélkül eltávolítani.
A tranyók még jók. Ellenben néhány kondi a jobb oldalon kezd halványulni feltehetőleg. A mélyhang átvitel csökken. Igaz még hallható változást nem nagyon okozott. Inkább műszeres méréssel. A WD 40 kérdésben pedig: Ha valaki megmutatja nekem azt a terméket amit 8 évvel ezelőtt befújt bármilyen más sprével és mai napig jó, akkor megkövetem. Számtalan spré végigment a kezeim közt az idők folyamán. Egy sem vált be. A legrosszabb élményem néhány méreg drága német kontakt sprével volt. 1-2 hónap és mintha nyom nélkül elpárolgott volna. Szét kéne szedni az Isostat kapcsit és becsiszolni tudom... de nagyon nem fűllik rá a fogam :-) Egyébként a zsanér fújáson kívül másra nem is nagyon használom a WD-t.
Ezekben a régi Akaikban nem mentek trópára a tranyók? Nekem egy késöbbi 635D-m van, és abban az összes felvevő-lejátszó erősítőben lévő tranyót cserélni kellett. Más Akai tulajdonosoktól is hallottam már ezt. Szerencsére ezek tökéletesen helyettesíthetők más típusokkal, sőt az újak még csendesebbek is pár dB-vel!
Nos ami a mod-ot illeti. Amikor felleltem ismét a bazárban a gépet, simán átsiklottam felette. Észre sem vettem a két kicsi fekete gombot. Később kiderült, hogy félbevágott sima műanyag gomb két 6mm es tengelyű piher potméteren. A rendkívül leleményes 'technikus' - nevezzük így, mindössze annyit csinált, hogy letekerte az eredeti csavarhúzós bemeneti szintállító poti-k anyáit, majd azokat visszacsavarva kihúzta helyükről zsinórostól együtt a potmétereket és elküldte a vezetékek mentén hosszában és hozzályuk drótozta. A MOD létrehozásában segítette, hogy a gyári potik is 6 mm -esek. Így azok helyére simán bementek a műanyag tengelyes Piher-ek. Majd ezek végeit levágta/egyiket majdnem rövidre/ és rájuk húzta a két levágott gombot. Az elektronikába sem buzizott bele, mert a két vezetéket /Potinként/ nemes egyszerűséggel rápöttyölte az előmágnesezés állító trimmer potik felálló lábaira/záró irányba/. Tehát innentől kezdve semmi más dolga nem volt mint alá szabályozni a trimmereket és az előlapi potikkal máris hozzá adható a plussz előmárnesezés. Még egy kis tartalékra is gondolt. Egyébként szépen behangolta a két csatornát. Védelmére legyen mondva, hogy amikor ezt bele fabrikálhatta, még lényegesen bőségesebb kazetta piac volt. Talán nagyobb szükség is volt rá. Ami a görgőket illeti... Nekem anno még sikerült hozzávaló tengelyű görgőket találni /vagy talán rendelni? -már nem emlékszem/ A gond az átmérővel volt. Éppen hogy bele ment az új. ! darabot sikerült szerezni, sajnos az egyiket már cseréltem. Kezdett repedezni. Pályakopás nem nagyon volt a gépben. Sokkal inkább kontakt hibák. Ezeknek a magnóknak még a por és a nedvesség volt a legnagyobb ellenségük. A monitor átkapcsolóban a mai napig is csak a WD 40 tartja a lelket. Lehetne cserélni, de borzalmas munka. Nagyjából ennyi. RS! Természetesen van palást világító. 2 gyönyörű szép cső izzó..:-)
Szerintem is, legfőképp a felvételnél követik el a legtöbb hibát, (bár a továbbiak sem elhanyagolhatóak) mert a CD-nél ugyebár nincs a laklemezes mizéria, mégis szarul szól...
Valószinűleg nem bit szám és a mintavételi frekvencia a lényeges. Egészen más dolgok miatt szól jól vagy rosszúl egy-egy berendezés. Mint az analóg LP-nél: enm igazán számít hogy a master Studeren, Nagrán vagy Otarin készült, és hogy milyen magnószalagra. A lényeg a lakklemez kidogozás minősége és gondossága.
Nem az a cél hogy mindenkinek jobb legyen, hanem, hogy egyeseknek,mégtöbb! A mohóságnak, a profit éhségnek nincs határa. olyan gazdag nincs, aki aztmondaná,hogy elég ,televagyok!
Azért az meg kell jegyeznem, hogy az analóg rendszerek felbontása sem végtelen, miért kellene a digitálisnak végtelennek lennie? (mondja ezt egy analóg hívő...)
"Drukkolok az új dolgoknak, remélem idővel lesznek olyan jók, jól hangzóak, mint amit analógosnak nevezünk. Egyszer az is eljön."
Sajnos ez kizárt dolog azon egyszerű oknál fogva, h a hang ANALÓG!!! Mindenféle átalakítás következtében veszít az informácótartalmából. Ennek elkerülése érdekében végtelen nagy mintavételi gyakoriság, valamint úgyszintén végtelen bit felbontás lenne szükséges, de sajna mindkettő lehetetlen.
A helyzet azonban közel sem tragikus, mert az emberállat alkalmazkodóképessége szinte határtalan, így hozzászokik ahhoz, amit kap, és elvan vele, mint a befőtt, sőt horribile dictu, még élvezi is! Persze jó, ha megóvjuk az igazi analóg hangzástól, hogy zavartalanul állandósuljon az elégedettség őkelmében.
A régi cuccokat a fiatal, digitiszen nevelkedett egyedek közül azok kezdik gyűjteni, akiket fertőzés ért, vagyis hallottak valahol egy jobbféle old school láncot.
A "digitisz" megjelenésével az analóg technika igen nagy utóvéd harcra kényszerül. A CD technika 82-es megjelenése lassú, de biztos háttérbe szorításra ítélte a száz éves "hagyományos" hangrögzítési eljárásokat. Még élnek egymás mellett, de a végeredmény nem kérdéses. Ennek pedig nem hangminőségbeli oldalai, hanem egyszerűen praktikussági okai vannak. Ha bele gondolok milyen utat járt be a fonográf száz év alatt, /és ma is szeretünk LP-t hallgatni/, és hol tart a digitális technika pár évtized után, elképesztő a tempó. A hetvenes években még ferrit gyűrűket fűzögettek szorgalmasan a Videotonban, hogy néhány bájt tároló kapacitást csináljanak az akkori számítógépekhez, most meg atomokat rendeznek egymás mellé, iszonyú mennyiségben, hogy az így előállított tárolón a zsebemben elférjen a teljes zenei gyűjteményem, ami most szinte kiszorít a lakásomból, egyszerűen elképesztő. Egyik szemem sír, a másik meg nevet. Drukkolok az új dolgoknak, remélem idővel lesznek olyan jók, jól hangzóak, mint amit analógosnak nevezünk. Egyszer az is eljön. A magnó technika meg a kihalás tudatában kényszerült olyan fejlesztésekre, melyek már nem biztos, hogy a hosszú élettartamot szolgálták, mert egyszerűen nincs rá tömeg igény. Szépen kihal a szalag gyártás, a műsoros kazetta. Mi még nosztalgiázunk vele, a gyerekeink meg nem értik, mi az a mágneses hangrögzítés. Ma azért megmutattam nekik, mert a Közlekedési Múzeumban van egy pici technika történeti bemutató, és ott van három magnó, a fél őskorból. Többek közt egy Bang & Olufsen hibrid. Az egyik orsóra hanglemezt lehetett feltenni és lejátszani! A magnó része meg drót huzalos. Több kiló fért el egyetlen tekercsen. Ott hidaltam meg. Ha van időtök, nézzétek meg! Katartikus élmény.
Szép látvány. Nekem különösen az ajtók feliratozása tetszik, azt nagyon eltalálták. Így duóban igen sokáig élvezhetőek lesznek a felvételeid. Itt már nem kézi erővel kell mozgatni a mechanikát, ez egyrészt kényelmi megoldás, másrészt a tartósságra való törekvés része.
Szia! Olvastam korábban is az AKAI GXC-740-edről, jó képeket is tettél fel. Több dolog is tetszik benne. Az egyik, hogy egy harcos múltú készüléket mentettél meg. A másik, a benne lévő mod. Esetleg közkincsé tehetnéd a megoldást, írhatnál bővebben az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról is. Jó a fotó a görgőkről is, hogy vált be a műanyag perselyes megoldás a fém helyett? Hogyan oldottad meg az eltérő tengelyátmérő illesztését? Mik a tapasztalataid?
Nekem több fa kávájú AKAI-m van, ennél már csak a fém házasak vannak többen. Jó viszonyban vagyok azokkal is, korszerű, jól megcsinált darabok, szépen zenélnek. Viszont anyagtakarékosak. Szerintem ez azért van, mert a hangrögzítés új útjai kerültek kifejlesztésre, érezhetően csökkentek a magnetofonok élettartama iránti igények. A GX fej adva volt, a modern gyártástechnológia pedig kevesebb anyagból is képes volt jó színvonalú, tartós AKAI gépeket gyártani. Sok fejlesztés történt a magnók konstrukciójában, nem kézi erővel, hanem motorosan, elektro mágnesekkel oldották meg a szalag továbbítást. Sokat finomodtak ezek a rendszerek, lehetett súlyt csökkenteni, a hangminőség javítása mellett is.
Azért továbbra is ezek a "nehézsúlyú" kazettások a kedvenceim, a csillogó alu előlapjukkal és a mutatós műszereikkel, fa dobozukkal. Vigyázok is rájuk, nem hagyom "elmacskásodni" őket. Rendszeres használat mellett nem recsegnek, sercegnek, szépen muzsikálnak.
Mind Istvan2000r, mind Kaziking kollégának gratulálok a fadobozos Akai-khoz, és mielöbbi továbblépést kívánok a GXC-760D-re!
Egyszer majdnem vettem egy 760D-t, 26 ezerért mérték, nagyon szép állapotban volt, de az egyik csatorna lejátszáskor recsegett, így azután végül is nem vettem meg. De talán kár volt elengedni.
István! Én is gratulálok a géphez. Döbbenten tapasztaltam én is jó pár éve meg az igazi AKAI cuccok minőségét. Nekem régen ezek a gépek az elérhetetlen vágyálmaim voltak. Bár Kaziking barátunk remekül leírta a lényeget, én ugyan nem írnám le teljesen az újabb cuccokat sem, javítottam is párat közülük. Az AKAI gépeknek megvan a maga korabeli feelingje. Mindegyiket el lehet helyezni valahová. Szerintem ez nem minden gyártó dolgairól mondható el. Az enyém sajnos nem karcmentes teljesen mert az első 20 évét nem megfelelő helyen töltötte. Nem lakták le, de nem is takarították sajnos. Idős úr németből hazatérve hozta magával a gépet is. Majd amikor már látta, hogy számára teljesen értelmetlen tovább tartogatni, elkótyavetyélte egy ismerősöm használt bizományijába. Mondanom sem kell örjöngtem mikor megtudtam : lemaradtam róla.:-( Évekre rá újra felbukkant ugyanott, akkor lecsaptam rá. E remek új tulaj-szerelő lévén- átalakította kicsit. Szerelt bele előmágnesezés szabályozót. Döbbenten álltam ez előtt. Nekem biztos nem jutott volna eszembe belenyúlni. Előnyére legyen mondva, ezt úgy tette, hogy maradéktalanul vissza alakítható gyári állapotra. Első gondolatom nekem is ez volt, de használat közben rájöttem, hogy nem is rossz ez így, úgyhogy egyenlőre marad. Ha hiszed ha nem, a mai napokban is használom. Retro Disco-s barátomnak készítek régi válogatásokat-egyvelegeket. Már vagy a huszadik kazinál tartok. F. ZII vel igen jó hangja van. Én persze már megpróbálok vigyázni rá, de az alapok már sajnos nem tökéletesek - / A DVD alatt karton is van..! :-) / - de hogy szétnyűhetetlen gépek ezek, az biztos. Úgyhogy további jó magnózást vele. És vigyázz rá...:-)
Szia! Gratulálok az AKAI GXC-740D-hez. Vigyázz is rá, a későbbi darabokon már érződik az anyagtakarékosság. Ebben az időben még a GX fejek várható élettartamához méretezték a mechanikákat is, nem kell félni a korai tönkremeneteltől. Apropó! Kinek van képe, vagy tapasztalata elkopott GX fejről? Nem kitöredezett, hanem elkopott fejről! A jó hangminőség szerintem több összetevős. Az egyik a jól megkonstruált készülék. Az itt adva van. Minden porcikájában minőségi alkatrészekből van összerakva, nem véletlenül működnek még közel a negyedik X-hez is kifogástalanul. Remek koncepciónak tartom ennek a korszaknak a fa dobozos burkolatát is. Még nem tiszta fém, vagy műanyag a ház. Az akusztikus hangszerek is rengeteg fát tartalmaznak, nem véletlenül. Ezek a magnók végül is analóg hangszerek. Rengeteg figyelmet fordított az AKAI a rezgésmentes szalagtovábbításra, ennek a része a fa készülék doboz is, ami itt nagyon jó rezgés csillapító, még van a burkolatnak jelentős vastagsága. Sok hangfalnak nem volt ilyen vastag a doboza, a műanyag házakról meg ne is beszéljünk. Igaz, az elmúlt évtizedekben az elektronikai alkatrészgyártás hihetetlen fejlődésen ment keresztül. Ez különösen az alapzaj csökkenésben jelentkezett, sok-sok decibellel. Mai részegységekkel jelentősen javítani lehetne az alapzajt. Írod, hogy AKAI szalagra csináltad a felvételt. Ez nagyon jó dolog, mert általában a saját márkanév alatt forgalmazott szalagokhoz optimalizálták a magnók beállítását, itt teljesítettek a legjobban. A szalagok is sokat fejlődtek az idők folyamán, az újabb szalagok közül elég macerás kiválasztani egy-egy alkalmas típust a retró készülékekhez. Az újabb magnókon meg van kalibrációs lehetőség is, könnyebb jó felvételt készíteni velük.
Tetszik ez a fadobozos megoldás, jórészt a korabeli rádiós erősítőktől örökölték. A konkurencia, a technikai "fejlődés", a tömeggyártás, no meg az alapanyag drágulása kiszorította a termék palettáról a fa burkolatos megoldásokat. Már abban az időben sem sok készüléket gyártottak így, ezért is megy "kincs" számba ez a megoldás. Szép a fóliázás is, érdemes vigyázni rá.
Kinyitva egy AKAI GXC-710D burkolatát, láthatóvá válik az oldallapok rögzítése, merevítése. A GXC-570D még teljesen zárt, körbefutó fa doboz, itt már csak U betűt formáz. Igaz, a fenék lemez itt dupla vas, ami szintén merevítette a kontstrukciót, meg növelte a kilók számát. Nagy méretű a transzformátor is, jól árnyékolva. Szépen, külön építették a tápellátást és a magnó erősítőt, nem bíztak semmit a véletlenre. Még árnyékoló lemezt is építettek a részegységek közé!
Megadták a módját a mechanikának is, időtálló szerkezeti felépítéssel. Robosztus motor, nagy indító kondival. Ma már ez a negyede, ötöde lenne. A gumi alkatrészek is jól bírják a használatot, kis ápolási segédlettel valószínűleg nagyon sokáig. A görgőkről más a véleményem, azok lehetnek a gyenge pontok, ott igen nagy az igénybevétel.
Szóval rendszeres használat mellett még sokáig üzemképes marad ez a kis csoda, nem véletlenül kerültek akkoriban annyiba, amennyiért árusították őket.
Szia, nekem is van egy ilyen GXC-740 D deckem kitűnő karcmentes és tökéletes műszaki állapotban.Megerősítem,hogy fantasztikusan megépített gépről van szó és nagyon jó felvétel-lejátszásról.Pont tegnap próbáltam egy nem túl drága Akai ferro kazettára készíteni Cd-ről felvételt,és leesett a szám a csodálkozástól,mivel nem gondoltam volna,hogy ennyire jó a felvétel,szinte megkülönböztethetetlen a felvétel az eredetitől,pedig High-End berendezésen teszteltem.Állíthatom,hogy a későbbi újabb Akai magnók nem igazán érték el ezt a minőséget.Nekem volt GX 75MKII es de emlékeim szerint annak nem volt ennyire jó hangja.
LOL. Ennyit megért sztem. Ahogy nézem ez már egy fajta elmozdulás a a music-centerek felé. Minden esetre nekem tetszik. :-) Egyébként volt már fent ilyen erősítő magában. Vagy legalább is ilyesmi.
Igénytelen egy pacák, legalább leporolta volna és normális fotót tenne fel... Komolyan mondom én sem vagyok nagy fotós, de ha valamit el akarok adni legalább látható képet teszek fel a cuccról...szánalom komolyan mondom.
Amúgy elég xar ügy, ha pont a rossz fényképek, vagy a nemlétező fényképek miatt hiúsul meg egy üzlet. Ezért nincs pl. nekem sem Revoxom még mindig... :(
Ha tényleg karcmentes zsír állapotú, akkor hülye lenne 35 ért elpasszolni. Bár ahogy a képeket elnézem érdekes, mert szar homályos a fotó és vastagon poros a cucca, így aztán én megkérdőjelezem azt a karcmentes gyári állapotot. Mert ugye mindenkinek más a fogalma a karcmentességről....Nekem az amit a szó valóban takar, na most életem során nem túl sok karcmentes cuccal találkoztam, ha csak a szobámban lévő Teac Ref 500 as toronyra ra rá nem pillantok.
Tényleg egész jó állapotban van ez a végtelenített kazettás gép! A CR-80D volt deck, ez erősítős, elég ritka. A deck változat nem annyira ritka. Sajna sokat kér érte az eladó, csak gyűjteménybe érdemes megvenni, használni már nem érdemes.
Jól írja spacc WoW. Jómagam igen addict módon toltam a WoW-ot. Két és fél évet vett el az életemből. Hosszan tudnék mesélni a negatív hatásairól. Igazából arra jó volt, hogy meg tudjam mit nem fogok majd engedni a fiamnak. Egyébként másra sem...
Ez az orsó -az Akai logó ellenére - szerintem nem gyári, hanem valami fusi. Ahhoz képest, rohadt drága! Igaz Brepa1 mester nem egy Olcsó János... (Philips 7300-as 100 ezerért stb)
Nekem beszélhetsz mosmá'! :-D Persze tudom én, de nem mondanám azt ennyire egyértelműen, hogy nem időtálló a cucc. Sec-perc és 30 évesek lesznek! Egyébként meg igen, nagyon jól eladható gépek. Close-nak a kinti árakhoz képest bagóért szereztem. :-) Ezt azért csak beszúrom. :-)
A 740D még egy motoros bár brutál a motor... Egy kép a belsejéről. Tényleg egy tanulmány. Főleg ha belegondolunk, hogy a 76-os kondik még mindig bírják benne...:-)
Külön tanulmányt érdemel az AKAI GXC-710D ajtó mechanikája. A retró hangulat kedvéért ff fotó.
Jópfa, ahogy a kazettafészek hátlapja együtt mozog az ajtó kazettafészkével. A kazettát több kar, rugó stabilizálja, hogy pontosan a helyére kerüljön, és ott rezgésmentesen meg is maradjon. A kazettát becsukáskor nagyon precízen helyezi fel a csévélő orsókra. Nem az orsók tartják a kazettát, hanem a stabil ajtó. A kazetta nem lötyög, nem rezeg, a tengely benn van az orsóban, és csévéli, vagy fékezi a szalagot. Persze ez az egész csak precíz, csillapított rezgésű kazetta test kialakításnál érvényes, lötyögős gagyi szalagoknál nem.
A fehér karocskák pozicionálják a kazetta testet. Ez a kép leszerelt ajtó borításnál és a kazetta fészek első részének kiszerelése mellett készült.
Vissza szerelt elülső kazettafészek fedél mellett jól látszik a stabilizáló laprugó, és a külső fém borítás rögzítésére szolgáló réz lemezkék.
Ez a szíve. Akkora, hogy a szalagos magnók is megirigyelhetik. Hatalmas. Nagy tömegű lendkereket hajt, nem is nyávog. A hajtó tengely csapágya sem semmi, minden a hosszú élettartamú GX fejekhez lett méretezve, nehogy már a mechanika előbb purcanjon ki, mint a fej.
A szemléltetés kedvéért betettem egy korabeli ábrát is, jól tükrözi a masszív, stabil konstrukciót. Látható az úthenger kerékhez hasonló tömegű és kialakítású lendkerék, a filigrán szalag csévélő tengely hajtás. Külön kuplunggal állítható be a csévélés feszessége, ehhez kell a kazettás topikban bemutatott erőmérő kazetta.
Nekem meg ez van. Rendszeres használatban. A retró felvételek kiválóan szólnak rajta. Iszonyúan stabil mechanikai konstrukció, nem sajnálták belőle a vasat. Igaz, csak egy motoros, de hárommal felér. Minden porcikája egy külön tanulmány.
Még minden eredeti benne. Még csak nem is recseg, csak rendszeresen használni kell.
Nem beszélve az Uherekről! Most fogom elcserélni az Akai GX 230 D-t egy Uher 4200 monitorra, a többi megvan a 4000 sorozatból. Volt 600DB 636DB 630, 650, X201D, stb, egyik se volt a magnók csúcsa, viszont szépek.
Robikám, Aranyom! Nem vagyunk Akai gyűlölők, mint azt már többször kifejtettük. Ez a gép is megüt egy bizonyos szintet, szerintem teljesen hasonló minőségű lehet mint az én 635D-m. Arra próbáltalak finoman rávezetni, hogy mivel az Akai-nál elég sok a 3 DD motort tartalmazó gép, illetlenségnek tartom ezt a rakás befőttes gumit a GX-77-ben! Az erényeit elismerjük (szép külső, EE, digit műszer meg számláló) de a stabil időtálló konstrukciót fontosabbnak tartjuk. Egyébként kedvelt, jól eladható készülék a GX-77, tehát Te semmiképpen nem csináltál vele rossz üzletet. Dea kistárcsások közül egy RS-777-est, egy Pio 701/707-est, vagy valami ASC-t vagy TEAC-ot jobb konstrukciónak tartok.
Nyilván nem lehetett szétpakolni mintha egy baszott nagy almás ládába kellett volna. Egyébként az enyém beállítás után nagyon jól teljesített freki menetet teknintve. Nekem a hangja is tetszik. Én már csak ilyen low-profile vagyok. A kevés is elég. Gondolom már mindenki hallot ilyen GX-77 -et beállítva azért is mondatok róla véleményt. De, hogy a beléről is essen szó. Nem vagyok egy nagy műszerész, de pl szíjat, mind a 3at, kellő körültekintéssel abszolút nem volt nehéz kicserélni. Egyébként meg kapjátok be AKAI gyűlölők! :-DDDDD
Innen, egyik kedves fórumtársunktól vettem egy karcmentes AKAI GX4000D-t nemrég. Azon is ilyen orsók voltak, amit külön adott el az elmebajon. 100 angol fontért kelt el a pár. Itt a kép, amikor még kéz, a kézben együtt jártak :)))
Semmi, tökéletes állapotban van, még a fékekhez sem kellett hozzányúlni, pedig kb 40 éves a készülék. De csak egy gyári orsóm van hozzá, és kellett volna egy másik is. De sajna mindig nagyon drágán mennek el.
Egészen elképesztő árakon mennek el a ritka orsók. Egy darabig nézegettem ezt a Sansui-t, tudnillik van ilyen magnóm. Hát már két napja látom, hogy erről is le kell mondanom, főleg a mostani 230ft-os dollár árfolyamnál.
Más kor más dizájn. Viszont azt ellehet mondani sztem, hogy ahogy haladt előre az idő egyre inkább spóroltak -a technika újítása nevében- az anyagokkal.
Igen ez a kulcs szó: valódi 3 motoros, tehát külön moci az előre-hátra csévéléshez nincs idler. Ilyen volt szerintem a TEAC Z sorozat is, meg a TEAC A-860 és C-1 is. Meg persze az összes Tandberg.
Igen az már mintha három-motoros masina lenne. Talán egy kicsit sziszegnek ezek a régi gépek, mert még a nagyon régi szalagokra voltak gyárilag beállítva, és a modern szalagokkal erősen kiemelnek a magastartományban. Szerintem ezek voltak az Akai legszebb kazettásai (570D, 710-730-740-760). Robzee R99-ese is szép a maga módján, még talán jobb is, de ezek a valódi fadobozos gépeknek egészen különleges feelingjük van.
750-esem volt, elajándékoztam mert kaptam egy 3 motoros 3 fejes fekete negyedannyi súlyú modern Technicset és nagyon megbántam mert sokkal gyengébb volt az Akainál.
Nekem is egy 740D van. 76-os és hibátlan. Én nem is gondoltam anno amikor szereztem, hogy ilyen döbbenetesen jó hangja van. Kicsit féltem az öregségétől. Jócskán korát megelőző alkotás volt. Igazi professzionális munka az AKAI-tól..
Ez is egy nagyon szép dizájn, valószinűleg nagyon bejött az Akai-nak, mert sok modell is így nézett ki. A legkisebb 710D, a nagyobbacska 740D, és a csúcs 760D. Meg volt az oda-vissza játszó 730D. Szép állapotú a minta darab.
A retró hangulat kedvéért ff fotó.
