" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Mivel angol nyelven a kákit gyakran "sharon fruit"-ként emlegetik fajtapontosítás nélkül, előfordulhat, hogy valamilyen kalóz szaporításból származó, bármilyen fajta csemetére "sharon", vagy sharon fruit" van írva. A fajta pedig valamilyen félvad lotus, vagy a fene tudja mi. Akkor jönnek a kellemetlen meglepetések, amikor termőre fordul, vagy egyáltalán nem fordul termőre.
A találkozón alkalmunk lesz egy, már termő fiatal Sharon ültetvényt megnézni. A szaporítóanyag Olaszországból származik, hivatalos dokumentációval ellátva, Sharon néven, de ez nem keményen is édes fajta. Ez is vagy széndioxidos csersavlebontó kezelést, vagy természetes utóérlelést igényel, mint a Rojo brillante, Tipo, vagy Costata fajták.
Igen. Most akarok kakiszilvát rendelni, de megláttam ezt a sharont, és nem tudom melyiket válasszam, mert mind a kettőnek nincs helyem sajnos. Mennyivel jellegtelenebb az íze a sharonnak? Nagyon? Valamikor 20-23 éve ettem kakiszilvát, és csak arra emlékszem, hogy nagyon finom volt. ???????
Igen, Olaszországban régóta úgy emlegetik, mint a betegeknek, lábadozóknak, vérszegényeknek, stb. ajánlott természetes roborálószert. Most, hogy a találkozón levetítendő filmem megtekintése előtt vagyunk, nem akarom lelőni az erre vonatkozó poént azok számára, akik még nem látták, mindenesetre figyelemreméltó tapasztalati megerősítés van benne a kákigyümölcs hihetetlenül kedvező élettani hatásaira vonatkozóan.
Szeptember 12-én, válaszolva Silvio érdeklődésére leírtam a "Giardinaggio-ban a kivi metszését. Szeptember 14-én jelentkezett egy Marcello nevű új hozzászóló, aki megköszönte. Jelenleg itt tartunk a kisfilm utóéletével.
Gondolom a Sharon gyümölcse néven futó Izraelben nemesitett fajtára gondolsz/a sharon nevü ember nemesitette/.Kérdésedre valóban még keményen lehet szedni,enni nem kell megvárni,hogy megpuhuljon és a csersav lebomoljon.Az ize viszont kissé jellegtelenebb,viszont nem folyik a könyöködön a leve.Valamit-valamiért.Aki nem evett a másik fajtákból annak fel sem tünik.Finom elkél a többi mellett egy ilyen.Habitusa alacsonabb bokrosodásra hajlamos.Dél-Afrikában nagy ültetvények vannak belölle.nekem 1db.van egyenlőre dézsában tavasszal ültetem a helyére végleg.2008-ban vettem ettem rólla idén 3hullámban/most a 3.-ik/virágzott.
Ezt a fajta kakit kóstolta már valaki? A bakker oldalán olvasom, hogy ez a kakiszilva egy nemesitett változata csersav és magok nélkül. Az érdekelne, hogy a nagy csersav nélküli nemesítésben, nem szenvedett e kárt a gyümölcs íze, zamata??
Megtiszteltek és örültem volna ha elöbb ér el az informácio.Egyet azért még kérdeznék hogy mivel sem Nagykanizsát sem Letenyét nem ismerem Fityeházát meg a térképen sem találtam:ha autóval mennék esetleg hol csatlakozhatnák be valamikonvojba és hány órakor?Itthonról/Szigetvár/kellene indulnom mert Balatonon a ház már hideg igy ezt tudnom kellene,hogy össze tudom e hozni mert azért már hajnali autozáshoz már öreg vagyok bele a vak ismeretlenbe.Jóska
Szia ! Írtam emailt, köszönöm de tárgytalan lett, mert megfeledkeztem egy szombat esti meghívásunkról. Ezt két hete fixaltuk le, így nem mondható le ,sajnos!
Köszönöm a meghívást , de sajnos nem tudok elmenni! (pedig inkább veletek lennék) Arról nem is beszélve , most nem lesz nekem kicsi sárga kivim se! :-((((((((((((
Ennek a forumnak a tagjai (tag =az aki már írt ide egyszer),(Már te is tag vagy József !!) és bár ki aki érdeklődik a forum/topikban tárgyalt növények felöl találkoznak élőben is egy térben és időben.Ennek helye immár második alkalommal FITYEHÁZ (Fityehát Letenye közelében helyezkedik el ), ideje 2009.09.19-20 lesz . Találkozó Fityeházon 2009.09.19-én reggel 09 órakor a fityeházi kertészetben.
Szóval téged is szeretettel elvárunk A részletes programot már írtam a 7818-as hozzászólásban.
Gondolom ,mindenki örül majd ha személyesen is megismerheti azokat akivel naponta levelezik ,mivel hasonló az érdeklődésünk ,öröm lesz tapasztalatot cserélni a topiktársakkal ,részemről legalább is.
Aliol velem le tudsz jönni és Karina is a részleteket telefonon vagy emailban
Jozsef Béla biztos válaszol majd de röviden 19 én találkozunk Ngykanizsán az érdeklődő topiktársakkal hogy élőben megnézhessük a kisérleti kaki és kivi ültetvényt amiről Ninótól már sokat hallottál ,a személyes kommentálása kiséretében amit előre is köszönünk.A többi programot Béla leirta és erre a programra kaptál Bélától egy kicsit suta de szeretettteljes meghivást ,várunk szeretettel.
Én sajnálom.De mint irtam csak annyit szürtem ki az olvasásból,hogy van valamilyen találkozó,valahol,valamikor.De,hogy ez konkrétice mi,hol és mikor arró nincs infom vagy nagyon ügyetlen vagyok vagy ami nektek természetes énnekem még nem.Bocs.:Jóska
Kérdésekről jut eszembe: én igazán kíváncsi vagyok a sikeres technológiákra, de erről elméletben beszélgetni tapasztalat nélkül elég parttalan időtöltés. Sok hasznos információ összegyűlt itt is, ami az elméleti indítást segíti, sokat olvastam külfödi forrásokban is a technikákról, de pont azért várom a találkozót, hogy végre élőben lássam is, amiről tudnék kérdezni. Szerintem.
Ha már ott zöldülnek a növények a földön, már biztosan lesz miről beszélni :-)
A várható tali program. Ninovargával megbeszélve azt a programot igyekszünk megcsinálni ami a tavasszal volt.
-Szpmbat reggel 19-én kb 9-kor tali a fityeházi kertészetnél, elméleti és gyakorlati órák káki és kivi művelésből, a tavasszal ültetett emlékfa megtekintése,
-Délben ebéd Letenyén úgy olaszosan egy pizzásnál majd filmvetítés, közben kérdések-válaszok, Ha lesz több új tag akkor Ninovarga megszervezi a filmvetíatést igény esetén
-kb 4-kor indulás Letenyéről Csörnye-hegy irányában egy csodálatos arborétumon keresztül,
-6-kor Csörnye-hegy lábánál Nino hegyének megmászása ,pózolás és fényképezés a nagy babér és füge előtt,füge evő verseny !!
-7-8 óra magasságában Dr. Bussay borászatának látogatása, borkóstoló a borász vezetésével,Igény esetén !!
-Vasárnap látogatás Tenke-hegyen egy a tavasszal települt káki ültetvényen, egyéb.
Kösz.Azt gondoltam,hogy macerás valami.A hidegről is tudtam.Đe igy kompletten ne olvastam.Kösz,majd jövöre figyelek és ha kell besegitek.De a gyümölcse finom volt.Jóska
