De építkezésen olyan is előfordult, hogy a villanyszerelő mindenáron ragaszkodik ahhoz, hogy mind a három fázis eljusson a kalocsai szekrénybe, miközben kizárólag egyfázisú fogyasztók mennek onnan :) Ebben az esetben a négy eres kábeled: fázis+fázis+nulla+föld.
Ha az első szekrénybe nem szétválasztott nulla és föld, hanem PEN vezető jön be, akkor a négy eres kábelen ezt a PEN-t szabványosan tovább vihetet a második szekrénybe is. Ezután mindkét szekrénynél külön-külön csinálhatsz szabványos nulla-föld szétválasztást.
Deviszontha az első szekrénybe nem PEN vezető jön be, hanem szétválasztott nulla és föld, akkor az onnan továbbmenő kábel negyedik erét már nem lehet szabványosan PEN vezetőként használni.
"Tudom nem szabványos,"
Nem szabványosan akármit lehet, tied a felelősség :)
Meg van egy másik főelosztó FI relével ahová a betáp jön földszondával.
De egy baj van: 4 eres a földkábel a kettő között.
Nos a terv az hogy az első doboz fi relé elé bekötve a 3 fázist + nullát elvinném a második fenti képen szereplő dobozba, ott a nullát a föld sínre és onnan a fi relé nulla bemenetére kötném. Ez így ok?
Tudom nem szabványos, de esetleg még egy második földelőszonda még a második dobozhoz helyettesítheti az 5 eres földkábelt?
Nem olyan rég csatlakoztam ehez a topikhoz, de folyamatosan olvasom.
Van egy másik tapasztalatom A Fi-relévell kapcsolatban!
Van egy szalagfűrészem 3KW 400V -os villanymotorral szerelve, viszont nekem csak 1 Fázis van egyenlőre!
Vásároltam hozzá egy 3KW SIEMENS frekvenciaváltót, nagyon szépen működik, de bekapcsolásnál (amikor a készüléket rákapcsolom a hálózatra) a Fi-relét lekapcsolja véletlenszerűen. pl 10 alkalaomból 7x lekapcsolódott.
Aztán felvettem a gyártóval a kapcsolatot, és ott kaptam infót!
Hogy az elektronika miatt kapcsolódik le a FI-relé, valami olyan volt hogy nagy a veszteség különbség a vezetékek között)
Próbalámpa helyett egysarkú feszültségkémlelőt szabad alkalmazni az 1000 V-nál kisebb névleges feszültségű villamos berendezéseken végzett munkák olyan munkahelyein, ahol csak egyetlen fázisvezető férhető hozzá (a másik fázisvezető vagy a nullavezető nem, pl. egysarkú világítási kapcsolók) és nincs a közelben hozzáférhető, földpotenciálú fémszerkezet, továbbá e berendezések azon helyein is, ahol a csupasz vezetők egymáshoz közeli elhelyezése miatt a kétsarkú ellenőrzés zárlat veszélye nélkül nem volna megvalósítható.
Ezt már ebben a topikban kb. negyvenhétszer tárgyaltuk meg. :D
A 2012-es kiadást felváltotta a 2016-os.
Kisfeszültségen a szabvány szerint nem kötelező földelés és rövidrezárás, kivéve, ha...
Továbbá máshol is eltérés van az ötparancsolattól, ezek csak (megfelelő) leválasztás után végezhetőek:
Száraz és időszakosan nedves helyiségben lévő épületvillamossági berendezéseken kikapcsolás után csak megfelelően szakképzett és kioktatott személy (IV. vagy V. csoport) végezhet vezetékkötést, vezetékfeltárást és ellenőrzést.
Nagyon is jól működik. A Fí-relén bejövő fázis áramával azonos áramnak kell a nulla vezetőn is visszamennie a Fí relén keresztül. Ha a nullát megfogod kézzel, már arra is leoldhat, mivel az áram egy része a testeden keresztül megy a földre. Itt meg a nullát összezártad a fogóval direktben a földre.
Persze ez csak akkor működik, ha van valamennyi áramfogyasztás.
Hogyan szokták a villanyszerelők le ellenőrizni hogy rendben működik a relé?
Fázishoz hozzányúlnak?
Egyik tapasztalatom az volt ,
Szivattyúnak van külön kismegszakítója, és egyik cserénél lekapcsoltam a kismegszakítót, oldalcsípő fogóval elvágtam a kábelt (3eres) a szivattyúnál mert túl hosszú volt.
Gondoltam elegendő a fázist lekapcsolni róla, de amint elcsíptem a kábelt a Fi-relé lekapcsolt,
Csak a mérnöki háromszámjegyes pontosság kedvéért, az érintésvédelem az a meghibásodott készülék testének megérintése esetén kapható áramütés elleni védelem.
A 20 mA jobb, mert eléri a FI relé kivágódási szintjét, ha mégis volt volt, és a lámpa egy pillanatra megpislant, a csipogó meg megcsippan amit a segéderőnek is hallania kell. (egyedül ugye nem szerelünk, mindig kell valaki aki tudja hívni a mentőt, ha leesel a létráról)
Oké, de ezt ki tartja be egy otthoni kapcslócserénél? Pláne, hogy a fázisceruzát többnyire fáziskeresésre használjuk, azt meg kikapcsolt készüléknél nehéz.
Én meg szeretek első körben azzal az érintés nélküli csipogós kínaival megközelíteni tetthelyeket. Ha lenyomtam ha nem a kismegszakítót, akkor is. Minden más tisztességes müszi utána következik a glimmestől a lakatfogóig.
Azért nem csak glimes őskori fázisceruzák léteznek ma már.
De egyébként, mert a fázisceruza nem világít-nem látod-szar avval indokolod meg, miért ésszerű saját testéhez, és nem a nullához, (armatúráoz, védőföldhöz, akármihez) mérni, olyan esetben, mikor csak a kikapcsolás tényét akarja ellenőrizni valaki?
Vannak gondok.
Pláne, mert biztonságos körülmények között ezt a szerelést balesetvesély nélkül el lehet végezni feszültség alatt, megfelelő cipő, mint írtad gumitalpú létra, kesztyű, szigetelt szerszám. Egyik sem egy luxus, hanem inkább alap manapság.
Igen, meghibásodhat a barkácsáruházas minősítés nélküli 1000V csavarhúzó, a létra lába nem teljesít semmit, a kesztyű kilukadhat, tehát akkor jó, hogy direkt köti magát valaki áramköbe, mert egyébként is sok-sok hba összesen kiadhat egy ilyen szitációt. Taps.
Próbálj meg tűző napfényben fázist keresni. Én is szoktam ezt a módszert használni, ha épp műszerrel dolgozok.
Létrán meg megbízhatatlan a fázisceruza. Csúszásgátló gumitalp, és már nincs is közöd a földhöz. kollégám neont javított. Fázisceruzával ellenőrizte, nincs áram. Kicserélte a két foglalatot, a trafót, gyújtót, majd amint berakta a neoncsövet, már világított is.
Miért jó fázisceruza helyett multimétert használni a fázis megkeresésére?
Nem látom előnyét annak, hogy multiméterrel keresem a fázist, a létra tetején állva örülök, hogy a fázisceruzát tudom rendesen tartani, nemhogy egy multiméter két vezetékét fogjam két kézzel, egy harmadik kézzel meg kapaszkodjak.
Nem, az érintésvédelem nem "garantált", életteddel játszol.
Pl ellenállásmérésen felejtve, (mégcsak árammérés sem kell, mint a kollega írja), vagy diódamérés, akármi, nem minden műszer belsőellenállása elég nagy ehhez a hülye játékhoz.
én fázisceruzát sohasem használok, mert nincs olyan nekem. Viszont találtam egy nagyon érdekes megoldást a problémára.
Az automata skálaváltós digitális multimétereknek nagyon nagy a bemeneti ellenállásuk, váltóáramú módban is. Így nálam a fázismérés abból áll, hogy jól odafigyelek, hogy a mérőműszert V~ pozícióba tegyem, majd kézzel megfogom az egyik mérőszondát, és a másikat a mérendő ponthoz illesztem.
Fázis esetén kb. 60…130 V közötti feszültség kell hogy megjelenjen, null esetén millivoltok, legrosszabb esetben is csak pár volt.
Az ellenállás nagy, tehát az érintésvédelem legalább annyira garantált, mint egy fázisceruza esetén.
Érdekes viszont, hogy a módszert nem láttam működni a kézi skálaváltós műszerek esetén, vajon miért? 😀
"kintről bejön a 3x6mm2-es vezeték és egy 25A-es sima kismegszakító van a végén (mármint a fi relé után), és ehhez kapcsolódnak a C16-osok, a különböző áramkörökhöz"
Tehát neked három főbiztosítékod van, miközben egy is elég lenne :)
Ebben az estben valóban nem tudod kihasználni azt a 7 ampert.
Én a 25 amperest kiiktatnám (elküldeném postán az öreg villanyszerelőnek, használati utasítással, hogy hova dugja) és a 6-os vezetéken érkező mind a 32 ampert rákötném a 25-ös után lévő kisebb kismegszakítók bemeneti pontjait összekötő sínre.
