" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Igen, a Crocus néven árult tavaszi hagymás dísznövények mind rokonai a C. sativusnak, de sajnos fűszerként nem használhatóak:-((( Én Miskolcon, a Búza téren lévő Kertész Áruházban vettem, ez nem egy multi, hanem egy szakbolt, de a hagyma Holland Parkos volt, amit sok multi is árul, ezek között keresgélj, az van a csomagolásra is írva, hogy Crocus sativus.
Szeretettel üdvözlöm az ujjonnan csatlakozott topiktársakat ,külön öröm számomra a sok Sárospataki és környékéről bejelentkezettek ,mert én is ott születtem ,amiben tudok segitek ,számithattok rám.
Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani a szives vendéglátásért,a szeretetteljes fogadtatásért a szakszerü tájékoztatásért , hogy ennyi gyönyörüséget láthattunk, kostolhattunk,nagy élmény volt amit a képek is bizonyitanak,jó volt hasonló érdeklődésü társainkkal beszélgetni,igazán köszönjük
Naköszi. Annyi helyen voltunk az egy nap alatt, hogy már keveredik, mondjuk azt, hogy Lendvadedes és Fityeház között bárhol lehetne :-) Remélem a többi passzol. Melyik falu is a banántermelő?
Köszönet Lócsi úrnak a vendéglátásért és mindenkinek a hasznos tanácsokért, kis növényekért, magokért. Teljesen meggyőződtem, hogy mindazon növények sikeresen termeszthetők kis és nagyüzemi körülmények között is, amelyek a kedvenc témák a topicon, Mo. területe optimális termőterület a ridegtartásos új fajtáknak, ezért tavaszra már rendelem a csemetéket a Lócsi kertészetből. Pár kép a találkozóról. 3 éves kakiültetvény termése, nomád körülmények között. Érdekes, hogy lelkiélete megjósolhatatlan, ugyanazon telepítésből hozhat az egyikfa gallytörő termést és ugyanazon időben a másikon egyetlen gyümölcs sem mutatkozik. Szomorú látvány, cserebogárpajorral fertőzőtt földben a kivi. Növekedése visszamaradt, levelei sérültek, hajtások halottak, néhány apró termést még hoz, de meg fog halni. Ennél fiatalabb kivi optimális körülmények között a Zalai dombságon. Ridegtartás ez is, de a jégverés ellenére gyönyörű termést hoz, erős hajtások törnek az ég felé. Fügeerdő a letenyei dombon. Sokadik termés, mindegyik fa más fajta és mindegyik teli még mindig. Voltunk a pálmaligetet oldalon felbukkanó idős kiviültetőknél is. Ezek a növények a kivimaffia áldásos működésének köszönhetően mindenhol hihetetlen változáson esnek keresztül, egyik példa alant. A linken látható a két évvel ezelőtti állapot, a képen a mostani lugas egyharmada. Aranyos volt Linka néni, megjegyezte, hogy tavaly volt egyetlen egy szép nagy kivije, dupla akkora mint a mostaniak. Igaz, most vagy 30 kiló van rajta, de ezek nem érnek fel azzal az egy szép naggyal :-) Kovács Istvánné Linka néni, Muraszemenye Végül a képtelen mennyiségű termés, a muraszemenyei kivi, Vastaghéknál. A bácsi láncfűrésszel ment volna már pár éve a szőlőre metszett, ezért sosem termő kivinek, mikor jött nino és a most már a lugas bővítését tervezi a kert felé, az egy tőnek szinte végtelennek tűnő potenciálja van. A savanyú talajon kívül a mellette fekvő csirkeól állandó trágyája is hatással lehet a fejlődésre, több mint 14 négyzetmétert fed le ez az egyetlen példány és nemhogy hiánybetegsége nincs, megszámlálhatatlan új és erős hajtással terjeszkedik. Az első képen a néni a lugas egyötödével. A csücsök a listásokkal. Szőlőfürtként lógnak a nagy termések. Számos növényt nem is fényképeztem le, szaguaró batátáját, atlasz cédrusát és több száz mindenféle egzotikus növényét, szállásunkon a kistolmácsi tónál, a Nefelejcs apartman északnyugati tornácán tobzódó kiviket, papa új földjén a sok kákit és a toronymagas szelídgesztenyét. Volt pillanat, mikor azt hittem álmodom, mikor az út menti falukban több méter magas banánfák állnak az udvarokon, mindez a hírhedten hideg Zalai vidéken...Aha..Persze... Jó kirándulás volt, legyen több ilyen szakmai összejövetel az amatőröknek.
Kedves Valila A Zsodi név úgy keletkezett,hogy egy 3 éves kisfiú a Zsolti helyett Zsodit mondott és ezért gondoltam erre a nick névre.Ezek után úgy döntöttem ezt a nick nevet lecserélem.Köszönöm hogy említetted,hogy ez lány becenév.
Kedves Valila A Zsodi név úgy keletkezett,hogy egy 3 éves kisfiú a Zsolti helyett Zsodit mondott és ezért gondoltam erre a nick névre.Ezek után úgy döntöttem ezt a nick nevet lecserélem.Köszönöm hogy említetted,hogy ez lány becenév.
Hát igen, igazad van, a köznyelv sokszor gazdagabb, kifejezőbb. A "kéne" jelentésében érezni valami szubjektív, személyes igényt, míg a "kellene" talán inkább objektív szükségszerűséget vagy külső elvárást fejez ki. Mégis bizonytalan vagyok, hogy az írott társalgásban (fórum) a beszélt köznyelvet kéne használni, vagy inkább a tényszerűbb, az irodalmi nyelvhez közelebbi kifejezésmódot kellene-e előnyben részesíteni? :)
Kedves Valila A Zsodi név úgy keletkezett,hogy egy 3 éves kisfiú a Zsolti helyett Zsodit mondott és ezért gondoltam erre a nick névre.Ezek után úgy döntöttem ezt a nick nevet lecserélem.Köszönöm hogy említetted,hogy ez lány becenév.
Kedves valila Ez a zsodi név ugy keletkezett hogy egy 4éves kisfiú a Zsolti helyett azt mondta hogy Zsodi ezért gondoltam erre a nick névre.De azt hiszem ezek után megváltoztatom.köszönöm hogy figyelmeztettél ,hogy lány becenév a zsodi.
Köszi az információt, tehát "Crocus sativus", ezt kell keresni. Van ennek köze a Crocus néven árult dísznövényhez? Légyszi, írd meg, melyik áruházban vetted a megfelelő fajtát! Talán mifelénk is kapható, a nagy áruházláncok mindenhol ugyanazt árulják.
Kedves Nino! Köszönet a szervezésért, hasznos és kellemes is volt a találkozó. Köszönet Lócsi úrnak a szíves vendéglátásért! Elkötelezettsége az új növényfajták nagyüzemi termesztése mellett tiszteletre méltó, ez neki anyagi kockázatot is jelent, nekünk legfeljebb egy kis szabadidőnk megy rá egy-egy kertészeti kudarcra. A sárga kivik egyenlőre konténerbe kerültek további megfigyelés céljából. Az egyik földjében egy drótféreg is érkezett hozzám. Lehet ez az oka, amiért egy szezon alatt aránylag keveset fejlődtek ezek a növények? A pajorok jelentette fenyegetés miatt mindenképp gondolnom kell valamilyen megelőző vegyszeres kezelésre, ezért új növénykéim beiszapolását a konténerben Actara- oldattal végeztem, némi tápsóval kiegészítve. Félárnyékos helyen folytatom megfigyelésüket, ha pár hétig megmaradnak, mennek a helyükre. A konténeres teleltetéssel rosszak a tapasztalataim, no nem a módszerrel, velem van a baj ( vagy túl locsolom, vagy hetekig megfeledkezem a locsolásról ). A hozott füge ágakat pille palackos módszerrel gyökereztetem, tavasszal a meglévő fügékbe oltanám. Még egyszer köszönöm, hogy Veletek lehettem! Mindenkinek további jó kertészkedést!
No akkor "közkincsé" teszem, nálunk mindenki nagyon szereti:
INYENC CSICSÓKA
-1kg csicsóka
-1dl olaj
-só
- 2-3gerezd fokhagyma
- 2 dl tejszin
- 15kg füstölt sajt
- 1 40dkgos löncshús
- 1 pohár tejföl
A csicsókát megtisztitjuk, nagyon vékony hosszanti csíkokra vágjuk ( én nagyon nagy méretű sajt reszelőn szoktam megoldani). Kizsírozott, vajazott tepsibe tesszük, rászórjuk a fokhagymát, ráöntjük a tejszint, aztán a löncshúst, majd a tejfölt. Sütjük előmelegített sütőben kb jó 40 percig míg a csicsóka majdnem teljesen puula (én villával szoktam ellenőrizni, hogy, hogy puhul), ekkor ráreszeljük a sajtot, ezt most kisjuku sajtreszelővel, és aranysárgára pirítjuk. ISTENI.
Csak az a baj nincs több csicsókám, itt meg nem lehet kapni :(, nincs miből elkészítenem mégegyszer és mégegyszer és mégegyszer és még........
A virágkiállitásról pár kép
A kivik hihetetlen mennyiségben
idill
a kaki
