Ezek tényleg meghibbantak, hogy nem tettek egy 1000lm-es módot bele, ha már úgyis az a "sztenderd" módja a visszalépéssel, ráadásul az a 2500lm mód lócitromot sem ér, alig látszik különbség a 3800-hoz képest, 1 perccel megy tovább, nyugodtan kihagyhatták volna.
Köszönöm szépen. Így most már a jelenleg használt Li-Ion -os lámpáim mindegyikét lecserélhetem.
Az Acebeam EC60 -at a L16 -ra, a Klarus XT11GT -t az Acebeam L30 -ra, az Acebeam EC35 -öt nagy valószínűséggel a Fenix UC30 -ra esetleg a Nitecore MH12GT -re (ezt még nem sikerült eldöntenem). És tényleges cserére számítok az eladónál, esetleg csekély ráfizetéssel. Viszont így már meglesz minden amit szerettem volna.
Jövőre a Zebralight SC600 MKIV -es sorozata még érdekel, ill. közeljövőben a SC5W MKII típusa, és remélem pár évre letudtam a lámpa vásárlást. ;-)
A Zebralight esetében nem tudok cserélni, sajnos. :-/ De lehet, hogy jobb lesz így. Azok a csere dolgok, kicsit hosszadalmasak, de pénzt lehet vele megspórolni. Így tehát kivárom, bármeddig is fog tartani. ;-)
Ujabb taktikai lampa erkezett az Acebeam-tol, L30 neven. Par ujdonsagot tartalmaz tobbek kozott: Cree XHP70.2 led, 20700-as gyari aksi, 2Ah-s toltes mikro-USB csatlakozon keresztul. 4000 lument tud a lampa, valoszinu egyik legerosebb 1 aksis vilagitoeszkoz ami valaha is piacra kerult. 2 kapcsolo talalhato a lampan, amely teljesen fuggetlenul dolgozik. Hatso gomb csak 4000 lument tud, a fejen levo tobb fokozatot es stroboszkopot is. Sima reflektor parosult az XHP70.2 leddel, igy a fenycsova annyira nem szurofenyu mint az L16-nal, sokkal jobban terit; 100m-ren a fenycsova atmeroje kb 20-22m. A lampa kidolgozasa tokeletes, az utobbi idoben az Acebeam lampai nagyon magas minoseget kepviselnek. 18650-es aksival is tud mukodni a lampa ehhez egy muanyag toldo is talalhato a dobozba. Ami a mukodesi idot illeti, 2 tipusu aksival teszteltem: 20700 Acebeam es 20700 Sanyo:
A héten az Imalent egy újabb modelljét, a DN70 zsebrakétát vettem górcső alá. A "megszokott" kiváló minőség mellett a "megszokott" hibát, egy fokozat hiányát is megkapjuk. Sajnos. Mert ezt leszámítva brutális egy szerkezetet ismertem meg személyében.
Ahogy váltogatom a lámpáimat, kicsit furcsának tartottam, hogy ahogy használom, a Li-Ion -os lámpáim hamarabb merülnek mint az egyes AA -s lámpáim. Ezért tesztet készítettem. Lemértem, mire mennyi idő kell, mennyi ideig tart, milyen fényerőt, fényáramot használok az egyes helyzetekben. Ezután azonos feltételekkel, stopperóra segítségével, kb. 1 hónap alatt sikerült lemérnem a lámpákat. Érdekes eredmények jöttek ki.
Általános használat 1 napra meghatározva: 20 perc holdfény / MIN (éjjeli szükségletek), 5 perc 10 - 50 lm (különböző mérőműszerek, órák leolvasása, kulcskeresés), 10 perc 1000 - 2000 LUX (park, nem eléggé kivilágított utca), 5 perc 2000 - 4000 LUX (füves, matt részen való áthaladás), 5 perc MAX (este a kert átvilágítása az ablakból)
A munka és túra feltételeket ennyire nem magyarázom, csak az időt, fényerőt, fényáramot tüntetem fel.
Túra használat 1 napra meghatározva: 20 perc holdfény (MIN), 30 perc (10 - 50 lm), 2 óra (1000 - 2000 LUX), 30 perc (2000 - 4000 LUX), 10 perc (MAX)
Munka használat 1 napra meghatározva: 10 perc (10 - 50 lm), 90 perc (1000 - 2000 LUX), 10 perc (2000 - 4000 LUX), 10 perc (4000+ LUX)
Mindenki maga vonja le a következtetést. Létezik pl a Nitecore MT20C is, alacsonyabb fokozatokon kicsit gyengébb mint a MT20A, de üzemidőben majdnem a 2x -esét hozza. Persze nem a 2AA -sok a legfényesebbek, de ezekkel is ellátok a kertem kapujáig (főleg a MT20A -val). Egyébként az EA45S világít a legmesszebb, legfényesebben a MT20A és a EC35 között a nagyobb távon alig van különbség (9000 vs 12000 LUX).
A lényeg minden DC-DC átalakítónál ugyanaz: a tápot egy kapcsolóelemmel ki-be kapcsolgatjuk úgy, hogy közben az áramot egy induktív elemen is átengedjük. Ez, az áram hatására létrejövő mágneses mező segítségével egyfajta tárolóként működik, és topológiától függően lehetővé teszi, hogy a bemenőnél kisebb, vagy nagyobb feszültséget állítsunk elő.
A ( primer ) PWM egy szabályozási módszer. Ennek a kapcsolóelemnek a ciklusonkénti nyitva tartási idejével változtatjuk az induktivitásban tárolt energia mennyiségét, ami egyúttal a kimeneten megjelenő teljesítményt is meghatározza. A kimeneti kondenzátor azért kell, hogy a tekercsről lejövő lüktető egyenáramot, illetve a tekercs négyszögjeles hajtása miatti feszültségcsúcsokat kisimítsa.
Azt a L-C PWM, esetleg DC-DC átalakítót, feszültségemelést, kicsit érthetőbben el tudnád magyarázni.
Többek között a Zebralight is ezt használja. A SC5 1AA, 1,5 V -ból emel feszültséget, mivel a XM-L2 / XP-L2 magasabb feszültségen dolgozik, a SC600 peddig a Li-Ion akkumulátorának feszültségét (3 - 4 V) emeli az XHP ledek 6 / 12 V feszültségére.
Viszont ezek a lámpák elég kis méretűek, az akkumulátor is elvisz valamennyi helyet (65 mm a Li-Ion, 50 mm meg az AA), az optika is foglal valamennyi helyet. Az SC600 10 cm hosszú, a SC5 pedig 8 cm hosszú.
Például egy áramgenerátor, ami egy DC-DC átalakító mögött szabályozza a led áramát.
De minek?! A DC-DC átalakítók nem szabadon futnak. Van visszacsatolásuk a kimenetről. Feszültség, áram, vagy mindkettő. A LED meghajtók pont kimeneti áramra szabályoznak.
Nem néztem utána, nem nézegettem eddig kapcsolási rajzokat, majd nekiállok, és ha azt látom, hogy az elemlámpák >85%-ában a led ki- bekapcsolgatásával szabályozzák a led áramát
Olvasd vissza, amit írtam ( vagy guglizz rá, ha nem hiszel nekem ).
Az egyik szabályozási módszer a meghajtó kimeneti áram visszacsatolásával operál ( primer pwm ), a másik pedig a fix kimeneti áramot szaggatja ( szekunder pwm vagy pwm dimmelés ). A harmadik e kettő kombinációja.
A pwm dimmelés azért népszerű a gyártók körében, mert nagyon egyszerűen és olcsón lehet nagy fényerő-átfogást elérni vele.
És - ahogy korábban is mondtam - nem a led áramát szabályozzák vele ( azt a vezérlő intézi ), hanem az effektív fényerejét. Olyan, mint a fázishasításos dimmer, csak egyenáramra.
[ 85%-ot pedig nem mondtam ]
és ez a villogás a lámpa fényéből egy fotódiódán is detektálható
Korábban azt írtad, hogy az a lényeg, hogy a szemed ne báncsa'.
akkor nagyon sietek majd, hogy megkövesselek.
Nem tartok igényt semmiféle bocsánatkérésre, nem lenyomni akarlak, pusztán műszaki kérdésekről cserélünk eszmét.
Megfelelően alátámasztott érvekkel én is meggyőzhető vagyok, csak még nem hangzott el ilyen. :D
Például egy áramgenerátor, ami egy DC-DC átalakító mögött szabályozza a led áramát. Nem néztem utána, nem nézegettem eddig kapcsolási rajzokat, majd nekiállok, és ha azt látom, hogy az elemlámpák >85%-ában a led ki- bekapcsolgatásával szabályozzák a led áramát, és ez a villogás a lámpa fényéből egy fotódiódán is detektálható, akkor nagyon sietek majd, hogy megkövesselek.
Volt itt az az egy gombnyomásra a SZTROBOSZKÓP funkció elérése. Azoknál a lámpáknál, ahol van hátsó kapcsoló, és oldalsó módváltó, ha ezzel a funkcióval kapcsoljuk ki, bekapcsoláskor ezzel indul. Tehát azonnali hozzáférés. Ezt Fenix PD35, Nitecore P12, MT20A lámpákon teszteltem, és működik.
Igaz, véletlen jöttem rá, amikor az egyiket így kapcsoltam ki. ;-)
A ledekben használt fénypor pont nem a hosszú utánvilágításáról híres. :)
De még ha figyelembe is vesszük, van egy kék led szinte 0 reakcióidővel, meg egy por körülötte, ami pirosat és zöldet ad a fényhez. Tehát legjobb esetben is felváltva villog kéken és sárgán a fényforrás. Az jobb...? :D
[ Ha lenne számottevő utánvilágítása a pornak, akkor változnia kellene a színhőmérsékletnek a fény szaggatásakor. De pont akkor nem változik. ]
Minden kapcsolóüzemű meghajtó négyszögjellel hajt. Ez a működésük lényege. Legfeljebb a kimenet simul az induktív tag és a kimeneti kondi miatt.
[ Ezt az egyenirányító végfok dolgot nem értem. DC kimenetre minek? Illetve, mit értesz alatta? ]
A másodlagos PWM egy moduláció. Szerintem ( győzz meg ).
A demodulációt a szem végzi, azzal, hogy a nagyobb teljesítményű, sűrű impulzusokból kisebb intenzitású, folyamatos fényt csinál.
