" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Igen ezeket a tényezőket már én is mind tanulmányoztam, írtam is róla, de úgy gondolom, hogy ezekkel még mindig nem oldódnak meg bizonyos talányok és még ezeken túl is vannak meghatározó tényezők. A szagma fagyzugállomásokon begyűjtött adataiból számított hőösszegeit pedig ne kelljen még egyszer minősítenem, mert olyat találok mondani, hogy magam is megbánom!
Nino, nem esett nehezemre válaszolni és fotózkodni,
úgyhogy emiatt ne kérj elnézést.
Provokatívnak sem érzem csak azért, mert valamilyen szándék vezérelt a kérdésfeltevéssel, sőt, örülök, ha
valamilyen felismerésben segíthettem, még ha közvetve
is.
Rivalizálást sem látok abban, hogy nálam a füge később
érik, mint a csörnyeföldi, vagy akárhol máshol, mert ez
tény.
Nyilván az is befolyásolja a fácskám érését, hogy déli oldalról egy hatalmas fenyő takarja. A város más pontjain azért már többen szüreteltek. Lesz majd korábban érő
fügém is és akkor kifejezetten örülni fogok, hogy nemcsak
egy bizonyos hónapra esik a betakarítási időszak.
Szépek a fügefotók, még a darazsak lakmározása is
tetszett, bár ez a tulajdonosoknak kevésbé jelenthet
Ja értem, tehát a mostani év egy héttel ezelőtti, bocsánat. Lehet, hogy sokan olyan értelemben is félreérthették, hogy 2005-ben egy héttel azelőtt, de akkor ez most már tisztázódott.
Talán azért valamennyire hőmérsékleti paraméterekkel is magyarázható ez a jelenség, ha nem is a hőösszeggel, hanem talán a napi hőingással, illetve egész pontosan azzal, hogy meddig tartózkodik a hőmérséklet napi menete egy adott tartományon belül. Az alföldön nagyon magas maximumértékek vannak a nyár folyamán és egy elég meredek napi hőmérsékleti görbe figyelhető meg. A magassággal és fagylefolyással viszont folyamatosan javulnak a napi minimumok és olyan 300 m tszf. magasságig csak kis mértékben csökkennek a maximumok. Újra megnéztem a különböző magasságokban lévő szlovén meteorológiai állomások adatait (főleg a jeruzalemit és a podgradjeit) úgy, hogy nem csak az 50 éves abszolút minimumokra, hanem a különböző éves átlagértékekre is koncentráltam. Azt láttam, hogy 270 és 345 m.-en is a sokéves havi átlagértékek nagyjából azonosak a kontinentális területeken lévő síkvidéki állomásokéval, de ez az átlag úgy jön össze, hogy ezeknek az állomásoknak az abszolút maximumai is csak 36 fok körül vannak a síkvidéki 40-nel szemben, a jeruzalemi állomás 50 éves abszolút minimuma viszont 345 m.-en -18,5 fok, szemben a síkvidéki -24 -34 közötti tartománnyal. Megnéztem a sokévi havonkénti minimumhőmérsékletek havi átlagát és a maximumokét is, és azt láttam, hogy a maximumok csekély mértékben elmaradnak a síkvidékiektől, de ezen a magasságon még közel azonosak, de pl. a júliusi minimumhőmérsékletek havi átlaga (ami nem ugyanaz, mintha júliusi havi átlagos minimumhőmérsékletet mondanék, de akár abból az értékből is ugyanezt szűrhetnénk le) már 4-5 fokkal magasabb a síkvidéki átlagoktól. A havi középhőmérsékletek pedig megegyeznek, sőt, a 275 m-en lévő podgradjei állomás értékei rendre meg is haladják a síkvidéki állomások adatait. Ez azt jelentheti, hogy a növények vegetációjára a hőstressz is negatív hatással van éppúgy, mint a hideg, a "szőlőhegyi klímán" viszont már csekély mértékben ugyan, de kevésbé vannak kitéve a növények a hőstressznek, már ha az az 1-1,5 fok számít, ugyanakkor éjszaka kevésbé süllyed a hőmérséklet és kevesebb ideig is tartózkodik alacsony tartományban, ez már 3-7 fokot jelent átlagban. Valószínűleg a növények szempontjából nem mindegy tehát, hogy egy 20 fokos napi átlag úgy jön ki, hogy 30 és 10 fok közötti a görbe, vagy 15 és 25 fok közötti, persze ezt a példa érthetősége miatt kerek számokkal egyszerűsítettem. Ugyanakkor az is érdekes dolog, hogy kontinentális éghajlaton egyes gyümölcsfajok, mint pl. a káki is előbb érik, mint kisebb napi hőingású, pl. mediterrán éghajlaton, szintén a napi hőingás miatt. Itt azonban nem a hőösszeg és a hőstressz az okok, hanem egyéb biokémiai folyamatok.
Nem, valóban az egy héttel ezelőtti, azaz a szeptember 19-ei érési állapothoz képest. Aki megnézi a 2005-ös vegetációs időszak hőösszegét és az ideiét (hozzávéve 2005-ben a fagykárosodás és a késői tavasz miatti későbbi indulást), azt fogja gondolni, hogy egy illuzionista trükkjeinek az áldozata. Pedig a képek magukért beszélnek. (Mellékesen azt is jelenti konkrét összevetésben, hogy 2005-ben a csörnyei hegyen előbb érett az azonos fajtájú füge, mint 2009-ben Békés megye egy adott pontján egy trópusi nyarat követően.)
Elnézést, hogy én eszközlök javítást, de " (...) az érés elhanyagolható különbséget mutatott az egy héttel ezelőtti érési állapothoz képest." itt gondolom, "(...) egy évvel ezelőtti (...)" akart volna lenni.
Köszönöm a kedvességedet és előzékenységedet, hogy képes voltál még este is lefényképezni. A leírásodból és a nappali képekből pontosan kiderül, hogy milyen érési stádiumban van. Bevallom férfiasan, hogy szándékosan tettem föl ezt a provokatív kérdést és furdal is egy kicsit a lelkiismeret amiatt, hogy egy ilyen szándékú kérdésre válaszoltál ilyen fokú készségességgel. Ezért elnézésedet kérem. A brazil cikkel bevezetett téma folytatásának szántam ezt a kiprovokált hozzászólást. Többször tettem azt a megjegyzést rövid közös történelmünk során, hogy megfigyeléseim szerint a gyümölcsfajok fenológiai állapotai különböző térségek összevetésében nem tükrözik vissza nem csupán az azokról szóló tévhiteket, de az illető időszakban műszerekkel mért meteorológiai paramétereket sem. Aki kezdetek óta nyomon követi a fórumban demonstrációs (nem rivalizációs) céllal megjelenített fotóimat, tapasztalhatta, hogy az ebből a körzetből származó képek az ország más területein tapasztalható fenológiai állapotokról tanúskodnak, sőt bizonyos évszakokban inkább az átlagot megelőzőkről, mint attól elmaradókról. "Vándorszínész" korszakom óta (amikor olasz "főnökömmel" egy napon belül több száz kilométeres távolságok fenológia helyzetét volt módomban összehasonlítani, heti gyakorisággal) nem hagy nyugodni a gondolat, hogy valószínűleg a meteorológiai műszerekkel mérhető paramétereken túl még számos olyan, jelenleg figyelmen kívül hagyott eleme van a klíma növényekre gyakorolt hatásának, amit eddig még nem fedeztünk fel. Ezért ragadott meg annyira az a brazil cikk, amire az internet böngészése közben akadtam. Magyarország délkeleti körzeteiben az idén kiugróan magas nyári hőösszeget regisztráltak. Ezzel azt feltételezhetnénk, hogy ott az ilyen nagy hőösszegű fajok, mint a füge, érésben akár egy hónappal is megelőzik a dunántúli, különösen nyugat-dunántúli területeket. Emlékeztek talán, amikor az első érés utáni rövid szünetben Arthur betette a szegedi elsőérésű nénifügéket, biztosan tippeltem rá, hogy első fügék még úgy is, hogy akkor már a nénifügén kívül az összes fajta első termése mindenütt leérett és a másodérésűek legeslegelső (részben jégtől, vagy egyébtől sérült) példányai kezdtek csak mutatkozni néhol. Ezt a tippet akkor több évtizedes tapasztalataim alapján tettem ilyen magabiztosan. Emlékeztetni szeretném azokat, akik látták a filmemet, hogy (amint akkor is felhívtam a figyelmet), elképesztő és hihetetlen módon a 2005. szeptember 18-án (a kamerával rögzített dátum szerint) egy részleges téli fagykárt szenvedett fügeállományon, az elmúlt 15 év egyik, ha nem a legalacsonyabb középhőmérsékletű nyara után a fajtákon az érés elhanyagolható különbséget mutatott az egy héttel ezelőtti érési állapothoz képest. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az eddig hagyományosan a klíma jellemzésében felhasznált paraméterek megközelítően sem merítik ki mindazt, ami még a valóságban szignifikáns szerepet játszik azokon felül.Ez a NEM RIVALITÁSI CÉLBÓL, HANEM AZ ITT LEÍRTAK MELLÉ ILLUSZTRÁCIÓKÉNT mellékelt fotó azt mutatja be, hogy hol tart az azonos fajtájú füge érése a Csörnyeföldi szőlőhegyen a mai napon, megengedve, hogy lehet hely, ahol akár ennél is előbbre, ami a tartalom szempontjából irreleváns, vagy éppen megerősítő érvényű.
A csonthéjas termések vagy csonthéjasok a növényi termések egy jellegzetes típusa. Egy vagy két termőlevélből, felső vagy középső állású magházból fejlődő húsos termések. Az általános csonthéjas terméstípus külső része (exocarpium) bőrnemű és színes, középső része (mezocarpium) húsos, éretten édes, míg belső része (endocarpium) megvastagodott, az ún. „csonthéj”. Ettől az általános típustól eltérő csonthéjas termése van a kókuszdiónak, melynek középső része nem húsos, hanem rostos. Ez teszi alkalmassá a vízen való terjedésre.
Számos fajtájukat gyümölcsként fogyasztjuk vagy olajos magvukat hasznosítjuk.
Csonthéjas magvú gyümölcsök [szerkesztés]
A legismertebb csonthéjas magvú gyümölcsök:
Cseresznye
Meggy
Őszibarack
Nektarin
Kajszibarack
Szilva
Ringló
Jujuba
Mangó
Datolya
Apró csonthéjas magvú bogyókból álló gyümölcsök:
Vadszeder
Málna
Füge
A termés külső részét fogyasztjuk, de nem tekintjük gyümölcsnek:
Nem vagyok nagy jujubarajongó, ezért csak mellékesen ültettem a kertbe egy magoncot, ami az idén toronymagassá nőtt. Nemrég vettem észre, hogy az utolsó virágaiból kötött néhány és a fám magonc létére aranyos, formás kis gyümölcsökkel ajándékozott meg (hogy ezzel a szívembe lopja magát).
Ami pedig a füge túlélési képességeit illeti: Jelentéktelen gyökérmaradványok éveken keresztül életképesek maradnak a föld alatt és mihelyt kedveznek a körülmények, sarjadni kezdenek. Ha éveken keresztül fügedugványozásra használjátok a kertetek valamelyik szegletét, ilyen (kellemes) meglepetésben lehet részetek, amikor már el is felejtettétek, hol voltak fügék évekkel korábban.
Az inverziós éjszakák hőmérsékletei alapján feltérképezett domborzatról ilyen színes térképek szerkesztését tudnám elképzelni, ahol a színek az általuk szimbolizált gyümölcsfaj termeszthetőségi lehetőségét jelölnék. (Alacsonyabb osztályba tartozó gyümölcsfaj termeszthető lenne a magasabb osztályt képviselő területeken, de fordítva nem.) A telepítések támogatottsági százaléka az osztálynak történő megfeleléstől, vagy részleges megfeleléstől függne.Színmagyarázat: piros-füge, rózsaszín-káki, sárga-szőlő, zöld-kivi
A fügémet minden évben eszik a hangyák, az eszter fügére nem mentek rá ,sokkal érdesebb a levele mint az enyémnek vajon a közeli orgonabokor védi meg vagy ezt nem szeretk ,a hangyaboly ott van a fügétől 1 méterre még sincs hangya benne mi a véleményetek, három már kihajtott közülük amit ledugtam nem tudom gyökere is van é
Ez a NEM RIVALITÁSI CÉLBÓL, HANEM AZ ITT LEÍRTAK MELLÉ ILLUSZTRÁCIÓKÉNT mellékelt fotó azt mutatja be, hogy hol tart az azonos fajtájú füge érése a Csörnyeföldi szőlőhegyen a mai napon, megengedve, hogy lehet hely, ahol akár ennél is előbbre, ami a tartalom szempontjából irreleváns, vagy éppen megerősítő érvényű.
Színmagyarázat: piros-füge, rózsaszín-káki, sárga-szőlő, zöld-kivi
