Tényleg a németeknél pl hogy van? Ott is nagyon veszik a napelemet de mégsincs szaldó és mégis megéri nekik.
Cekászos fűtéssel időt nyerek, hátha lesznek közben olcsóbban jól használható inverteres kínai hőszipkák. Mert több millióért erősen túl van árazva minden ilyen gép, lehet az is hogy a márkás gépeknek is csökken majd az áruk idővel mert túlkínálat lesz, meg lesznek kínai jó gépek is.
persze, később is vehetsz hőszivattyút, ha úgy alakul, hogy a cekaszos megoldás bukó.
de ahogy írtam, nálad sokkal szerencsésebb a helyzet mint a többségnél, mert épp a nyári csúcstermeléssel fűtöd a medencét, így nálad pont akkor nagy az igény, amikor jó a termelés. A többség viszont nyáron erősen túltermel, télen pedig a hálózatból kéri ezt vissza, ők lesznek nagy bajban szaldó nélkül.
Az nem kérdés, hogy meg fog-e szűnni a szaldó, csak az a kérdés, hogy mikor.
Ha túl sok napelem lesz, akkor biztosan nem lesz fenntartható a mai rendszer.
Persze megeshet, hogy akkor már lesznek olcsó akkuk, ha más nem, teslákból bontottak, ami autóba már nem jó, mert túl alacsonyra csökkent a kapacitása, otthon viszont elfér belőle néhány darab a kamra sarkában, így itt nem gond, ha az eredeti kapacitásnak felét sem tudja már, főleg, ha az eredeti ár töredékéért kapható.
ezzel az elmélettel pedig az a gond, hogy az áram lakossági ára inkább politikai, mintsem gazdasági kérdés, így nem feltétlenül követi, max. komoly csúszással az olcsó napáram miatt árváltozásokat.
A medence indulása óta a betáplált mennyiség 9800-ról csak 11000-ig ment fel, miközben termeltem több mint 6000kwh-t, a fogyasztott is nőtt 3ezerrel a villanyórában. Szóval a nagy részét a termelésnek elhasználom. Télen jelentős többlet keletkezik. Erre nem lehet semmit alapozni hogy mi lesz ha megszűnik a szaldó. Egyelőre semmi jele annak hogy meg fog szűnni. Tehát van és olcsóbb napelemet venni mint hőszivattyút ami csak korlátozottan és rossz hatásfokkal képes fűteni radiátoros rendszert. Ha majd megszűnik még mindig vehetek szipkát, a nagyobb mező jól fog jönni akkor is mert nyilván olcsóbban veszik át mint amennyit fizetni kell így lehetséges továbbra is az ingyen villanyszámla ha lesz többlet termelés. Meg hátha az akkuk olcsóbbak lesznek és meg tudom oldani részben akkus tárolással a dolgot, a hálózatot az idő nagy részében kihagyva.
amíg van szaldó teljesen jogos amit írsz, akkor lesz problémás a cekaszos megoldás, ha egyszer nem lesz, hisz akkor ott lesz egy hatalmas napelem mező + a magas villanyszámla.
persze nálad az átlagtól még akkor is jobb lenne a helyzet, mert te nyáron is sok áramot fogyasztasz medence fűtésre, a többség aki ilyen rendszert épít ott lesz meglőve a fillérekért eladható árammal nyáron, és veheti majd teljes áron télre. Aki hőszivattyút választ, neki eleve kb. harmada lesz a nyári túltermelés a cekaszoshoz képest, ráadásul télre is vehet kedvezményes áron áramot, így nála jóval kisebb lehet a bukta.
Ezt értem, de ennyi pénzért rengeteg napelemet adnak, és olcsón sima cekászos fűtést amivel szintén annyira fűtöm a vizet amennyire akarom. A szipka is fogyaszt, ráadásul gondolom egy ilyen nagy hőfokúnak szar a copja.
Ha a pénz nem számít, akkor van magas hőmérsékletű hőszivattyú akár 80 fokos előremenővel:
Dakikin Altherma magas hőmérsékletű rendszer. Két hőszivattyú van benne egybeépítve, egy R410A-s és egy R134A-s kör. Találtam rá egy hárommilliós árat.
Majd valaki hozzáértő megmondja, hogy miért nem ajánlja...
Én mindenképp kidobom a kazánt, eldöntöttem. Tegnap este észrevettem hogy valami csöpög belőle, megint lehet szerelni. Most este meg elállt tök száraz minden, pedig aláraktam egy poharat amiben kb 4deci víz lett fél nap alatt. Ősszel rendbe rakjuk, és remélem utolsó szezonját kezdi meg, jövőre meg dobom kifelé jó esetben.
Megnéztem , mivel pár nap múlva lesz 1 éves a rendszerem, és a garázson lévő panelek nem lettek cserélve. 1210-1220kwh/kwp jön ki 1 évre a nagyon szar 11fokos dőlésű 210fok tájolású tetőfelületen lévő 26panelre. Nehéz pontosan kiszámolni, mert az első teljes napja júli 15.-én volt a rendszernek, 13-14.-én csak be volt kapcsolva fél napokra teszt jelleggel. Azért majd 2 nap múlva újraszámolom. A panelok összes eddigi termelését összeadva annál a 26db-nál.
Mindenesetre nagyon bíztató, hogy ennyi jön ki, télen alig termelt ott kb felét harmadát mint a rendes tetőn és mégis így is tud 1200+ -os adatot éves szinten/kwp. Mivel az egész rendszerből ez a leggyengébb felület itt termelt mindig is a leggyengébben, így a tetőn lévő panelek sokkal jobb eredményt érhetnek el.
Itt van egy adatlap, 235 W-tól 255-ig. Az üzemi áramban az eltérés max. 0,53 A, ami legrosszabb esetben is 6,7 %. Amelyik napelemet túlhajtod, annak csökken a kapocsfeszültsége, amelyikből kevesebb áramot veszel ki, nő a kapocsfeszültsége. Mindkettőnek a munkapontja a görbe szakaszon marad. A leadott teljesítmény eltérése az optimumtól 1%-nál kevesebb.
Ha nem azonos gyártmány sorozatából válogatsz, nagyobb eltérő teljesítmény esetén is találhatsz jobban közelítő értékeket.
Az a vélemény, hogy a hőszivattyú nem alkalmas arra, hogy arra fűtésrendszert alapozzanak, nem azonos azzal az állítással, hogy a hőszivattyú nem alkalmas a fűtésre.
egyébként szerintem azzal nem számolnak sokan, hogy bár a (régebbi) gázkazánok jellemzően magasabb előremenővel üzemelnek, valójában csak a 24 óra tört részében működnek, egy hőszivattyú viszont gond nélkül mehet akár nonstop, így ha egy házat 3 óránként fél órára bekapcsolva megfelelően fűt egy gázkazán 65 fokos előremenővel, akkor egy kondenzációs kazán vagy egy hőszivattyú tudja tartani a hőfokot 30-40-50 fokos vízzel is, csak éppen nem napi 8, hanem napi 24 órát fog működni.
Egy jól szigetelt házba és megfelelő radiátorméret mellett minek kellene 65 fokos előremenő? Még kemény télben is 50-55 közé kúszik fel nekem maximum, mondjuk én eleve majdnem 2x akkora radiátorokat rakattam fel, mert előre terveztem hőszivattyúval. Így meg is van a majdnem 20 fokos hőlépcső az előremenő-visszatérő között, fűt is, nem csak a meleg vizet keringeti. Átlagban meg mire elérné az 50 fokos előremenőt már megvan a beállított hőmérséklet és le is kapcsol a gázkazán.
A Fujitsu Siemens vezérlője hozza szokásos szintet, semmi külső beavatkozást nem akar elviselni. Nem volt időm foglalkozni vele, majd lassan viszont kell. Amíg enyhébb idők vannak, addig nincs gond, nem kell átkapcsoljon, de később kellene.
Plusz bonyolítva van még egy vegyessel, vagy egy faelgázzal ha egyszer beépítésre kerül.
műszakilag nyilván nem probléma, csak anyagilag kidobott pénz kategória.
Veszel két egymástól független rendszert x millió forintért, melyek bármelyike megoldaná a fűtési igényed a teljes évben.
A gázfűtés legyen mondjuk 500ezer, a hőszivattyús pedig 1,5M Ft.
Gázzal fűtve lenne az éves számlád 200ezer, hőszivattyúval 180 ezer, a kettőt kombinálva 170ezer.
A készülékek élettartama legyen mondjuk 15 év. Éves 10ezres megtakarítással sosem térül meg még az olcsóbb gázrendszer ára sem, ráadásul a többségnél vszínűleg a gáz az adott és az mellé teszi a hőszivattyút.
