" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Igen, nagyon biztató, hogy egyre több lelkes kertészkedő lehet gazdagabb komoly sikerélményekkel az éjszakai inverziót kihasználva. Bemásolnék most egy levélrészletet, remélem, nem haragszik meg érte a szerzője. Egy kőszegi növénybarát kérte ki a tanácsomat telekvásárlást illetően, mivel az egész környék legmélyebb, legfagyzugosabb pontján lakott. Most boldog telektulajdonos, csak ő nem elsősorban gyümölcsfák miatt, hanem télálló pálmák okán szánta rá magát a lépésre. Én csak az elméletet mondtam el neki, annak alapján saját maga választotta ki a létező legoptimálisabb fekvésű telket.
"Szia! Nem tudom megköszöntem e már a segítségedet a telekválasztásban!? Teljesen igazad volt! Amíg lent a völgyben és a városban -7°C volt addig a telek lejtőjén -1,5°C! Óriási különbség! És ez akkor volt amikor még a nap nem érte a domboldalt! A talaj ennek megfelelően épp hogy meg volt fagyva! Míg lent még a hó is megmaradt! Mégegyszer köszönöm a segítségedet! Üdv.: A......."
-Így szép lassan talán a megfelelő fekvésű dombjaink országszerte megtelnek különleges, vagy korlátozottan téltűrő gyümölcsfákkal, dísznövényekkel. Természetesen az elhivatottság és a fűtött házak falai, takarások a kevéssé szerencsésebb adottságú kertekben is sokat segítenek.
Hát nem tudom, alapeset az, hogy nem kell mindent véresen komolyan venni, ezt én is tanulom még és nekem is gyakran nem sikerül. A vicc oldja a hangulatot, ugyanakkor könnyen meg is sértheti a másikat, erre sem mindig egyszerű figyelnem nekem sem. Lehet, hogy meglepőnek tűnhet és nehéz elhinned, de alapvetően nagyon értelmes és konstruktív emberekkel vesztél össze, rendkívül csodálkozom is, hogy az utóbbi időben ennyire átcsaptak destruktív üzemmódba, de még a destruktivitásban is számos konstruktív kérdést, mondatot, tényanyagot fogalmaztak meg, csak ezeket meg kéne valahogy értelmesen vitatni. Ha egyik és másik helyen is egyoldalúan jelenik meg valami, akkor kevés esély van arra, hogy valamiféle igazságot közelítő, alkotó, konstruktív végeredmény jöjjön ki. Több alkalommal is nagyon érdekes beszélgetés, pozitív értelemben vett szóváltás alakulhatott volna ki, ha a személyes indulat és gúny nem jelent volna meg. Úgy látszik, Magyarországon ez egyszerűen kivitelezhetetlen, mindennek a gátja ez a mentalitás.
Valóban igen fagyzugosnak tűnik a jelenlegi kerted. Azon az éjszakán az országban leghidegebb hivatalos és amatőr észlelők által mért 2 m-es hőmérsékletek szóródtak -1 körül. Valószínűleg ez a fekvés őszibarack, szőlő biztonságos termesztésére sem feltétlenül alkalmas, ezért én lehet, hogy mégsem ültetnék ide kákit sem. Esélyes akár a -25 fok alatti hideg is néhány évente, amit kevés gyümölcsfaj bírna ki. Sokak számára meglepő módon még pont a kivi az, amivel még talán itt is lenne esélyed, csak annak is túl kell élnie az első éveket megvastagodott törzzsel. Mindenképpen a közeli hegy felé orientálódj, a mostaninál csak jobb lehet! Ahogy Nino is írta, a 100 m relatív szintkülönbség egyenesen ideális, még fügének is megfelelő. Próbálj meg lehetőleg a tetején telket szerezni, mert megnéztem ennek a falunak a környékét a google earth és a turistautak.hu domborzati térképeken és véleményem szerint a hegy alsó harmada-fele nem kifejezetten jó még, elég zárt medence jellegbe lejt, ezért ez még nem túlzottan optimális az abszolút téli minimumok szempontjából, a legteteje viszont akár fügeültetvény is lehetne.
A weblapkészítést már korábban is megemlítetted és valóban nagyon jó ötlet lenne, nem csak egy esetleges fesztivál számára, hanem akár egy olyan weblap, ahol számos olyan információt közölhetnénk, ami itt a topikban elhangzott. A kivitermesztésről már alkottunk cikket, de jobb lenne, ha összegyűjtve lenne valami. Sokan érdeklődnek a tevékenységünk iránt, és amikor ajánlom ezt a topikot, nagyon sokan inkább egy honlapra lennének kíváncsiak, ahol tömören lenne összefoglalva egy ismeretanyag.
Szerintem is jó ötlet lehetne! Már csak azt kellene valahogy áthidalni, hogy hogyan tudnánk a szélesebb közönséget kezelni. Ezres létszámoknak már nem nagyon lehet metszési bemutatót tartani, meg azt is el kell dönteni, hogy egy ismeretterjesztő előadás mennyire legyen mély, szakmai, vagy inkább populárisabb. Az azért nem biztos, hogy célravezető lenne, ha megjelennének a céllövöldék, kínaibóvli-árusok, de valami zenés-gasztronómiai fesztivált lehetne tartani ismeretterjesztéssel egybekötve. Kérdés, hogy milyen érdeklésre számíthatnánk, valamint a fesztiváloknak mindig van igen jelentős anyagi vonzatuk és az önkormányzat pozitív hozzáállása sem árt.
Nekem is van egy titkos vágyam !! Látom a te fejedben is motoszkál valami ebbe az irányba:)))
Ezt már a tavasszal kitaláltam és most az ősszel mondtam is pár embernek !!
Szóval az az én titkos vágyam hogy a topiktalinkból legyen egy valamilyen fesztivál 1,1-2,1-2-3 napos fesztivál majd a nem túl távoli jövőben. Zenekarokkal ,kézművesekkel, gasztronómiával, természetesen szakmai előadásokkal egy letenyei nemzetközi kivi sziget fesztivál.
Cssss pszzttt, fenevigyeel, nincs elég a rovásomon, most meg még Te is elárulod a nagy titkunkat :))) Najó bevallom, hogy a fügefák valójában csak makettek, a fügéket mediterrán vidékekről hozatjuk, csak hogy mi is fel tudjunk mutatni valamit. De most vége a dalnak :))
Ígéretemnek megfelelően "folytatásokban" bemutatom Vastaghék kivijét, ismertebb nevén a "fészerkivit", aminek fejlődését a topic régebbi látogatói évről-évre nyomon követhették. Az ez évi termésmennyiségével eséllyel lehetne pályázni "Az egy tő kivin termett legtöbb gyümölcs" Guinness rekordjára. Részletekben, öt képen tudom bemutatni: Íme a "fészerkivi" by sunlight A harmadik kép után kilencven fokkal elfordultunk!
Szerencsére lassan a szakma érdemes képviselőinek a figyelmét is sikerül ezen növényfajok felé fordítani és a már bemutatásra kész példákon keresztül meggyőzni őket, hogy több, mint érdemes ezekkel foglalkozni. Arra is többen fölfigyeltek már közülük, hogy a domborzatnak köszönhető inverziós előny is sokkal többet jelent, mint amekkora jelentőséget ezidáig tulajdonítottak (vagy inkább nem) neki. Lassan-lassan már a meteorológiai jelentésekből is eltűnnek a korábban a véletlenszerűen telepített állomások adatainak térségi értelmezéséből fakadó félreértelmezések.
Igen, ez így már stimmel. A közel 100 méteres fagylefolyás elegendőnek tűnik. Egy mostanihoz hasonló helyzetben érdemes lenne hőmérővel letesztelni. Kezdettől fogva mindenkit arra biztattam, hogy amennyiben van lehetősége jó fagylefolyású, dombi területhez jutni, tegye meg, ha igazán szeretne sikereket elérni ezeknek a növényfajoknak a termesztésében. Szerencsére, többen el is fogadták a tanácsomat és szép kis ültetvények és hobbikertek kezdenek kialakulni, kedvező fekvésekben, komoly reményekre jogosítva fel a tulajdonosokat.
