" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Igazad van, amikor elküldtem, akkor vettem észre, hogy nem tettem idézőjelbe. Arra akartam utalni, talán kicsit szerencsétlen módon, hogy amennyiben ilyen fügefajtáknál állapították volna meg a másodérés kivételességét, megbízhatóbb indikációt jelentett volna a kérdéses terület kivételes mikroklímájára vonatkozóan, mivel a szokványos fajták másodtermése, tudjuk, hogy minden évben mindenhol megérik, ha csak a növény télen nem fagyott el.
Ezt a "(szub)mediterrán" jelzőt tényleg dobjuk inkább már ki a kukába, legfeljebb csak akkor érdemes rá reagálni, ha a hasonló, szagma által kreált jelzőket megcáfolni szeretnénk. Egyszerűen borzalmas, hogy a különböző meteorológiai állomások esetleges telepítése milyen szörnyű tévképzeteket generált a szakmákban és a közhitben is. Én még vicces, vagy kifordított szövegkörnyezetben sem igen használom ezeket, mert még előfordulhat, hogy valaki szó szerint értelmezi és nem szarkasztikusan, ezáltal pedig mégis szarkazmust észlel, csak éppen egészen másként.
A lényeg az egészben, hogy a fügénél nagyon nehéz, ha nem a legnehezebb dolog emberi beavatkozással ezt az egyensúlyt beállítani és tényleg csak a természetes fiziológiája megerőszakolásával lehet. A káki esetében is nehéz metszéssel az egyensúlyi állapotot beállítani, csak az a különbség, hogy a jó termés és az ágtörés megakadályozása érdekében ott a beavatkozás egyenesen kikerülhetetlen, szemben a fügével.
Hozzátéve, hogy iszonyatosan késői fajta, ennek a fajtának a másodszori érése tényleg lehetett volna a magyar területek (szub)mediterraneitásának az értékmérője.
Megkésve bár, de törve csak kicsit...."hazaértem" (Floo!!!) és most már igyekeszem is a fórum közelében maradni. Gépelni kicsit lassan, mert a jobb kezemen sérült vagyok eléggé, de majd pici segítséggel felvarázsolom a képeket, amiket a talin csináltam.
Igen, alapvetően erről van szó, aztán hogy ezen hol lehet léket ütni, ki tudja. Biztosan fajtánként, talajonként, évjáratonként, tápanyag és vízellátás függvényében rengeteg változóval eltérő módon reagálnának a növények és emiatt nagyon nehéz lehet egy általánosan gyakorolható módszert kidolgozni. Tulajdonképpen erőszakot kell venni a füge természetes fiziológiáján.
Ha viszont meglátásod szerint nincs akkora fagyzugban a kerted, akkor mindenképpen érdemes emellett a hagyományos fügenevelést is kipróbálnod teljesen szabadjára engedve, csak éppen más fajtákkal, akár a "jégfüge" néven ismerttel, vagy mással. 3-4 új fajtát mindenképpen próbálj ki és lehetőség szerint a házfal mellé is ültess belőlük.
Hát a vegetatív-generatív egyensúly nagyjából tényleg úgy működik a fügénél, hogy amennyiben nincs korlátozva a vegetatív fejlődésben, úgy előbb-utóbb elér egy bizonyos méretet, miután már rövid ízközű ágakat hoz, tele termőrügyekkel. ha gyakran elfagy a növény, akkor ezt az állapotot soha nem éri el, ezáltal indul be az előzőekben leírt ördögi kör, minden évben megpróbálkozik jó nagyot hajtani, koronát kialakítani, de az ilyen hajtások mindig nehezen érnek be, és így tovább.
A Lenti-hegyi hatalmas füge (ami alatt Floo fekszik a padon) is ilyen rendkívül fagyérzékeny dalmát fajta, ezért is megy csodaszámba a mérete, bizonyítva annak a helynek a kivételes adottságait. Lent a városban próbálkoztak vele, akkor is tövig visszafagy, amikor a többi fajta csúcsrügyei élénkzöld színnel telelnek.
Ha a fügeerdőm egyetlen éves termésének becsomagolása és épségben Japánba szállítása megoldható lenne, még a japán kereskedő nagy árrése mellett nekem jutó termelői árbevételből is százszor úgy ellennék, mint a nyugdíjamból.
Természetesen, amint 'navigare necesse est', úgy "experimentare necesse est", mindenkinek azzal és abban, amire a körülményei sarkallják, vagy kényszerítik.
Ilyen, már -11 -12 fok alatt elfagyó fügém nekem is van, mondjuk az barna. Sok fajtával érdemes próbálkozni, mert elképesztő a fajtaváltozatosság érési idő, szín, méret, habitus szerint.
A képek tanúsága szerint működik a dolog, bár bizonyosan nem a legproduktívabb művelési mód, de azt tudni kell a japánokról, hogy iszonyú drága náluk a gyümölcs, divat náluk gyümölcsöt ajándékozni és általában szemenként csomagolják díszcsomagolásba, így tehát ezzel a módszerrel is megéri. Magyarországon is próbálkoznak ezzel, ha átkukkolsz a "szomszédba" (ez Pz07-nek) akkor figyelemmel kísérheted az eredményeket. Olyan fagyzugos helyen, ahol gyakorlatilag minden évben várható fügekárosító fagy, ott mindenképp érdemes lehet kipróbálni, főleg a hajlékonyabb fajtákkal. Esetleg még azt érdemes kipróbálni, hogy a hirtelen növekvő új hajtást kezdetben hagyni lehetne függőlegesen nőni, majd a nyár folyamán, a fásodás kezdetekor lekötözni, mert szerintem ha azonnal lelapítanánk, akkor igyekezne a növény máshol hajtani, mivel azt az ágat a vízszintes pozíció már lefékezte a vegetativitásban. Azért hangsúlyozzuk mi mindig azt, hogy a fügét nem szabad metszeni, mert számos példát bemutattunk már fotókkal, hogy fölöslegesen megmetszik, azt hiszik, hogy ez olyan, mint a többi gyümölcsfa. A legfontosabb tudnivaló, hogy az előzőekben leírt módszer egy KÉNYSZERMEGOLDÁS. Ahol erre nincs szükség, ott csak a várható termést csökkentenénk vele. Ahol viszont máskülönben minden évben megfagyna a füge, ott mindenképpen érdemes ezt a módszert kipróbálni, az előzőekben leírtak, a japános cikkben leírtak, vagy a szomszédban leírtak szerint.
A pláne az az egészben, hogy nem csak az erősen visszafagyott vesszők hajtanak még mindig, hanem azok is, amiknek semmi baja nem lett, így a csúcsrügyből indultak tavasszal. Csak azok a vesszők hajtottak rövidet (de azt viszonylag sokat), ahol a károsodás csak a vessző felső részén volt.
Egyébként még nagyapám kertjéből való olyan zöldesbarna. Ha minden igaz, este lesz kép is.
Rendben, "listára került".) Bevallom, még nem olvastam végig Feribá kisérleteit, mert közben akadozik a net és a másik topikba írt hsz-szel voltam elfoglalva.
Most nem is olvasom el, mert saját tapasztalatról írnék, esetleg összehasonlítható
a kettő.
A nyári jégverés (jun.16.) több ágat letört, van ami most is azzal a csonkkal látszik, van amit levágtam.
Azt tapasztalom, hogy a törés, levágás helyén egyáltalán nem indult óriási növekedés, sőt a vártnál még kisebb hajtások vannak, van amin termés sincs.
Inkább "beérésre hajt". Hogy jövőre ezek mit fognak produkálni nem tudom.
Kiváncsi vagyok. Lehet, hogy egy nyári -esetleg jól megválasztott időben- lehetséges a túlzott növekedés megállítása, fékezése. Ez persze függhet a fa, vagy
bokor korától is. Talán az idősebbek tarthatók így jobban kordában.
