Mért fővezetékek: mért felhasználói hálózat része, a fogyasztásmérő berendezést köti össze a felhasználói mért főelosztóval. A fogyasztásmérő berendezéstől induló és csak egyetlen felhasználói berendezést tápláló vezeték (pl. hőtárolós vízmelegítő) nem minősül mért fővezetéknek.
Ez a mondat az MSZ 447:2009 szabványban szerepel, amire az ELMŰ hatályos Elosztói Szabályzata hivatkozik abban az esetben, ha a felhasználó alakítja ki pl. a vezetékezést.
Szóval mi van, ha én a leendő vezérelt órától közvetlenül jövő vezetékpárt csak egy megszakítóval kombinált ÁVK-t közbeiktatva egy fent említett vízmelegítőre kötök? Akkor mi a retek szerepel a Csatlakozó műszaki dokumentációban?
A 10mA az 10mA, szárazon is úgy ráz mint nedvesen. Az amper az két összetevő hatása, a feszültségé és az ellenállásé. Ugyanaz a feszültség nedvesen nagyobb áramot hoz létre, mint száraz kézzel.
Át szeretném vezetékezni a rendszert. Olyan kérdésem lenne, hogy a konnektorokhoz a fázis-nulla 2,5 mm2 kábel lesz, a védőföld lehet 1,5 mm2-es? Elvileg nagy áram nem folyhat rajta sokáig, mert az életvédelmi relé akkor levált.
A felvett wattokhoz képest röhejesen gyenge a Dyson levegő szállítási hatásfoka. Persze fújja a levegőt rendesen, de ehhez sokkal többet fogyaszt, mint az ugyanannyi levegőt mozgató hagyományos ventilátorok. A ravaszul megfogalmazott reklámszöveg ügyesen megvezeti a laikusokat ;)
Olyan ez, mint amikor pl elektromos fűtőpaneleket olyan dumával reklámoznak, hogy a balek olvasás közben azt higgye, hogy az ő termékének 140 százalékos a hatásfoka :)
Ha valaki látványos Bernoulli elvű venilátort szeretne barkácsolni, annak nem muszáj gyűrű kialakításával vesződni, a levegő kijöhet akár egy egyenes rúd oldalán is, ugyanúgy magával fogja ragadni a környező levegőt, mint gyűrűből kilépve. A levegőt pedig nyomhatja a csőbe egy porszívó motor vagy egy ilyen olcsó kínai ketyere is.
De csodára ne számítson senki, bármelyik 5000 forintos asztali ventilátor hülyére veri ezeket watt/légszállításban, csak hát az nem olyan dizájnos :)
Inkább úgy fogalmaznék, hogy a szerkezet talpában dolgozó turbina (nem ventilátor) valószínűleg 20-30 eres fordulaton dolgozik, ezáltal annyira magas frekvencián visít (sacc: 4 kHz körül), amely frekvenciát már viszonylag könnyű csillapítani, EZÉRT dolgozik viszonylag csendben a Dyson.
Viszont ekkora fordulatszám miatt kíváncsi lennék a várható élettartamára (üzemóra szám)
Ma jött egy szép csaj, az ENEL töl egy ajánlattal , miszerint kössek velük szerzödést és kevesebb villanyszámlát fogok fizetni. Megigértem hogy átgnondolom a dolgot.
Attól tartok beetetnek azán feljebb emelik az árakat mint az állami (electrica) vállalat.
Szerencsére ilyet nem írt. Nem hülyék, hanem költséghatékonyak. Egyszerűbb, olcsóbb a hagyományos módon előállítani ilyen terméket. És ők sem hülyék, mert tömegek veszik ezeket a Dyson vásárlóihoz mérten.
Analógia: azért, mert a BMW gyárt i8-at, még nem lesz hülye a Suzuki, amiért remek kisautókat gyárt, faék elektronikával. A Canon sem hülye, amiért APS-C lapkákat készít a maguk kínosan szar dinamikájával, egy Hasselblad hátlaphoz képest.
A levédett márkanév, meg a rengeteg reklámköltség :)
Maga a működési alapelv igen régi, számos szerkezetnél használták már: a nagy sebességű légáram alacsony légnyomású, ezért a környezetéből is levegőt "ragad magával", szerencsés esetben sokkal több levegőt, mint amennyt maga a légáram tartalmaz. Tehát a Dyson gyűrű alakban fújja a levegőt, ehhez a légáramhoz hozzácsapódik a körülötte lévő levegő egy része, plusz a gyűrű közepén át áramló levegő, ezáltal az össz légmenyiség sokszorosa annak, ami valójában a gyűrűből lett kifújva.
A jelenség Bernoulli egyik törvényével magyarázható, a Dyson ventilátor működésének a Coanda effektushoz csak igen csekély köze van, a trükk működne Coanda úr közreműködése nélkül is.
A "kevés levegővel sok levegőt" trükköt az egyszerű ventilátorok is alkalmazzák, csak valamivel kisebb hatásfokkal.
Itt van egy rajz meg egy videó, amin a Dyson ventilátor működési alapelve megfigyelhető.
Miért kellene betenni a motor főkapcsolóját az elosztószekrénybe?
A motor főkapcsolójának a varrógépen van a helye, hogy le lehessen kapcsolni.
Ami képet betettél a 107460-as hsz-ben az pontosan ugyanazt a feladatot látja el, mint a Siemens. Az nem más, mint a túláramvédelem, vagy zárlatvédelem. Felesleges a Siemens kapcsoló.
A varrógép szakaszosan működik, ha fáziskimaradás van, nem fog elindulni a pedál megnyomása esetén sem, amit a dolgozó észrevesz.
Varrógéphez nem kell semmilyen újra indulást megakadályozó mágneskapcsolóra.
