A nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év szolgálati időt megszerzem VII.hó közepén, és szeretnék nyudíjba menni, erről írásban tájékotattam a munkaadómat március végén. A főnököm ráírta, hogy "rendben, tudomásul vettem"
Az elmúlt napokban értesítették a céget, hogy azon a területen, amelyen dolgozom ellenőrzést folytatnak, a kezdete pedig akkor van, amikor én már
nem lennék a cégnél. Kérdésem: az ellenőrzésre való hivatkozással meghosszabbíthatják a felmondási időt, illetve aláírathatnak-e valamilyen nyilat-
Elég a két tanú, nem kell a munkavállaló aláírásának is rajta lennie, emellett el kell postázni a címedre. A jegyzőkönyvben benn kell lennie, hogy megtagadtad az átvételt.
Segítség kellene:ha nem veszem át a felmondást mi a teendője a munkadónak?Ha fel kell vennie egy jkv-t,amiben rögzítik,hogy nem vettem át,a két tanu aláírása és a munkáltatóé elég,vagy az enyémnek is szerepelnie kell rajta?
Hát a HR-eseknek elég nehéz megmagyarázni bármit is :)
A Munka Törvénykönyve fő szabálya az, hogy a munkavállalólra a felek közösen bármikor kedvezőbb szabályokat állapíthatnak meg (mivel a munkavállaló a gyengébb fél). Ez alól vannak kivétel, de csak akkor, ha az adott szabályra ezt az eltérést a törvény megtiltja. Ha nem tilt semmit, akkor el lehet térni a munkavállaló javára.
Pl. a a 165. § megmondja kifejezetten, hogy melyiktől nem lehet eltérni, illetve melyiknél lehet csak kollektív szerződéssel eltérni.
Sajnos ezt nem lehet máshogy megmagyarázni, a jogszabáyl szövege a legpontosabb.
Mondd meg a HR-eseteknek, hogy a bíróságon, mikor majd tanúként beidéztetitek a perben, meg fogja érteni, lesz ott sok ember aki segít neki ebben... :D
még mindig segítség kellene. a hr-es úgy értelmezi a 43-ast, hogy akkor nem lehet eltérni. már leírtam neki, amit írtál, de még mindig nem jutottunk közös nevezőre. nem tudnád valahogy úgy megmagyarázni a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában mondatrészt, hogy még egy hülye is megértse? thx!
Err vonatkozóan a már hatályon kívül helyezett 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról nyújthat részletes eligazítást. Az elmondottak alapján úgy gondolom ez valóban munkaviszony volt.
Adott egy társaság (Kft.), mely 2005-ben felszámolási eljárás alá került. A felszámolási eljárás 2009-ben befejeződött. A felszámolási eljárás során a felszámolóbiztos megbízási szerződést kötött egy volt alkalmazottal, vagyonőrzési feladatok ellátására. A megbízási szerződésben annyi van kikötve, hogy az adott személyt vagyonőri feladatok ellátásával bízza meg, köteles a megbízó utasítása és érdeke szerint eljárni. Az utasításoktól nem térhet el, és 123.000 Ft/hó díjazásban állapodnak meg. További kikötések: a megbízó feladatát személyesen köteles ellátni. A munkavégzés helyét, munkaidőt nem kötöttek ki, de nyilvánvaló, hogy a vagyonőri feladatot meghatározott helyen kell végezni és nem akkor amikor a hasamra ütök, hanem meghatározott időponttól, meghatározott időpontig. A megbízási szerződésekben meg van határozva az időtartam is. Ez úgy néz ki, hogy 2005.09.01.-től 2008.05.31.-ig minden egyes hónapra kötöttek megbízási szerződéseket egy hónapos időtartam megjelöléssel. Az adott személy korábban is dolgozott a társaságnál 2003-ban és 2004-ben, tehát még a felszámolási eljárás megindítása előtt, szintén vagyonőrként, de akkor munkaviszonyban. Elmondása szerint a felszámolóbiztos arról tájékoztatta, hogy azért kell havonta megújítani a szerződéseket, mert folyamatosan értékesíti a cég megmaradt vagyonát és nem lehet tudni, hogy az mikor lesz sikeres. Fizetést volt amikor csak 2-3 hónap múlva kaptak. A kérdésem, illetve a meglátásom (amivel kapcsolatban szeretném kikérni a véleményeteket), hogy a megbízási jogviszonyt át kell minősíteni munkaviszonnyá. Azért gondolom így, mert a megbízási jogviszony egy konkrét feladatot jelöl, általában rendszertelen időtartamra szól, a megbízott határozza meg, hogyan osztja be idejét, hol végzi a munkát, a saját eszközeit is használhatja, , nincs meghatározva a munkahely, eredményességi kötelem jellemző rá stb. Míg a munkaviszony jellemzői a pontos munkakör, a meghatározott időpontban, meghatározott helyen történő munkavégzés, a viszonylag hosszú időtartam, a foglalkoztató eszközeinek használata, részletes utasítási jog a munkaadótól, tehát nem olyan szabadság érvényesül, mint a megbízási jogviszonyban. Erre az esetre pedig a munkaviszony jellemzőit lehetne ráhúzni inkább. Jól gondolom?
Előre is köszönöm a válaszokat, további szép napot mindenkinek!
Szerintem az ítéletben összegszerűen van meghatározva a volt munkáltatód által fizetendő összeg, mind az elmaradt munkabér jellegű, mind az kártérítési szekció. Azon változtatni nem tudsz. Ha a Bíróság nem vette figyelembe az időközben megkeresett jövedelmet, az érdekes. Ha igen, akkor meg nincs vita.
Nem nincs, ami máshonnan megtérült, azt nem kell kifizetni. Egyébként pedig -gondolom - kártérítés is meg lett ítélve, az szolgálja a hátrányok kompenzálását.
Segítségüket kérem az alábbi témában. 2009.10.29-ig alkalmazottként dolgoztam egy multinál majd felmondtak az indok megalapozatlan volt ezért bírósághoz fordultam.2012 április 20-án a bíróság kimondta, hogy a felmondás jogellenes volt. Ezért 2012.04.20-ig sok minden megillet például az elmaradt munkabér stb. Közben én 2010 májusától - 2011 decemberéig elhelyezkedtem szintén alkalmazottként, a munkabérem körülbelül ugyanannyi volt mint az előző cégemnél. Kérdésem az, hogy van e valamilyen megoldás arra, hogy 2010 máj. - 2011 decemberéig tartó időszakot is kifizesse a szabálytalanul felmondott volt cégem és a "máshonnan megtérült jövedelmet" ne vegyék figyelembe. Létezik valamilyen kiskapu? Ez a cég ugyanis semmit nem tett, hogy munkát találjak csak akadályozta, hogy elhelyezkedjem, jelenleg is akadályokat gördít elém.
Hát ez egy nehéz kérdés, ha a munkaszerződés-módosítás megtörtént, akkor alapul szolgálhat. Ha viszont tényleg túlzóak a követelmények, és nem lehet megcsinálni a tesztet, akkor jogellenes lehet a felmondás.
Írásban kellene jelezni a vezetőségnek, hogy nem értenek egyet a teszttel, és arra lehetetlen felkészülni, az esetleges perben ez majd jól jöhet.
Egyébként meg vannak azért korlátok, pl. csoportos létszámcsökkentés, felmondási tilalmak, szóval eléggé árnyalt a kép. Azt kellene megtudni, hogy a vizsga milyen arányban sikerül, ha nagy részének nem sikerül akkor az erre alapozott felmondást jó eséllyel meg lehet támadni.
Az eltérő rendelkezés azt jelenti, hogy a jogszabály szövegében benne van, hogy "a felek ettől nem téhetnek el" vagy "ettől érvényesen eltérni nem lehet" vagy "kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el". Jelen esetben nincs ilyen korlát, a bérpótlékoktól el lehet térni.
Esetleg érdemes lehet megnézni a kollektív szerződést ha van (szakszervezet?).
Meg lehet próbálkozni a munkaszerződéssel, elképzelhető, hogy abba beleírták a pótlékokat, ha bele van írva az jár, akkor is ha a törvény mást mond.
Sok-sok éve dolgozom egy cégnél. Pár éve egy kicsit jobban fizetett munkakörben. A végzett munka során időről-időre rengeteg információval kellett gyarapítani tudásom. Véleményem szerint ez egészen jól sikerült, hiszen nemrégiben beválasztottak a cég kulcsemberei közé. Ebben az évben jelentős szervezeti változást hajtottak végre melynek következtében szinte az összes vezetőmet kicserélték. Véleményem szerint nem törekedtek minőségi cserére. Az új vezetés a munkakör betölthetőségét évi négyszer írandó teszthez kötötte. A teszt megírása kötelező. A négy teszt átlageredményének 85 %-ot kell elérnie, hogy megtarthasd a munkaköröd. Ez eddig rendben is volna, azonban a teszt alapjául szolgáló információk összessége csupán témakörönként, vázlatpontokba foglalva vannak meghatározva. Közülük néhány (kb. a megadottak 20 %-a) az alábbi:
Marketing aktivitások
Versenytársak főbb technológiai jellemzői
Piackutatások
Forgalmak, kedvezmények
Technológiai folyamatok
Véleményem szerint a tesztre való felkészülés lehetetlen vállalkozás.
Ezt az új elvárást munkaszerződés módosításban rögzítették. Legtöbb kollégám munkakörének, állásának elvesztésétől félve alá is írta a munkaszerződés ilyen formán történő módosítását. Többen közülünk munkajogi véleményt is kértek. Az egyik ilyen vélemény azt tartalmazza, hogy a munkáltató folyamatosan növelheti bármely munkakör betöltéséhez szükséges elvárásokat és a munkavállaló esélyével csak akkor lehet számolni, ha az elvárások túlzóak a munkakörre vonatkoztatva.
Kérdésem, hogy kizárólag a teszteredmény szolgálhat-e jogos indokul a munkakörből való felmentésre? Mi van akkor, ha a munkavállaló jól elvégzi a rá bízott feladatokat, de pl. a bevételi számokat az előre meg nem határozott pontossággal nem tudja a tesztírás során produkálni?
A nevem biztonsági okokból nem tudom Önöknek megírni, a cég nevét ugyancsak nem közölhetem.
Várom szíves állásfoglalásukat.
Mi lehet a fenti körülmények esetében a lehető legjobb megoldás?
ez már csak azért is fakk, mert miért is jár kevesebb pótlék annak, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik - ami ugye nagyobb szívás - mint aki 'csak' három műszakban? (ez költői kérdés volt :P)
Mt.:43. § (1) A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.
A második részben van a munkaidő, munkabér, tehát gyakorlatilag minden, kivéve a szakszervezet és üzemi tanács (mert az a Harmadik részben)
a munkáltató tevékenysége folytán megszakítás nélküli és több műszakos munkarendben dolgozunk. azért kérdezem, melyik. a hét minden napján 7x24 órában, napi 3 műszakban van a meló.
a hr-es meg köti az ebet a karóhoz, hogy szerinte a műszakpótléknál nem térhet el a mt-től. konkrétan van az új mt-ben olyan mondat, amiben le van ez írva?
Nos a válasz megválaszolásához azt kell eldönteni, hogy megszakítási nélküli vagy többműszakos a munkarend.
Új Mt.:
90. § A munkáltató tevékenysége
a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy
ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható,
b)több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát,
Tehát ha megszakítás nélküli a munkarend, akkor nem jár vasárnapi pótlék, és éjszaka esetén csak 15 % jár (hiszen a 30 %műszakpótlék csak a többműszakosoknak jár).
Ez sajnos nem túl jó helyzet, de a felek megállapodás és ha van a kollektív szerződés is eltérhet a munkavállaló javára.
139. § (1) A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.
(2) A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére.
140. § (1) Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, a 101. § (1) bekezdés d)-e) pontban meghatározott munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg.
(2) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.
141. § A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
142. § A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.
143. § (1) A munkavállalónak - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár
a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
b) a munkaidőkereten vagy
c) az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.
(2) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
(3) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
(4) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (3) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.
(5) A szabadidőt vagy a (3) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.
(6) A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.
144. § (1) Készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár.
(2) Munkavégzés esetén bérpótlék a 139-143. § szerint jár.
(3) Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - ötven százalék bérpótlék jár.
145. § (1) A felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg.
(2) A felek a munkaszerződésben
a) bérpótlék helyett,
b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.
51. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása
101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b) az idényjellegű,
c) a megszakítás nélküli, valamint
d) a több műszakos tevékenység keretében,
e) a készenléti jellegű munkakörben,
f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során
foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
(2) Az (1) bekezdés a) pont tekintetében a 102. § (3) bekezdése megfelelően irányadó.
(3) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.
102. § (1) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
(2) Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdés a)-c), g)-h) pontban meghatározott esetben osztható be.
(3) A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha
a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.
(4) A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.
(5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy - legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig - az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.
kellene egy kis értelmezésbeli segítség. július 1-től változik a mt. ami engem érdekel, az a műszakpótlékos rész. 3 műszakban, folyamatos munkarendben dolgozom.
eddig ezeket a pótlékokat kaptuk:
- 14-22 óra között 20 %
- 22-06 óra között 40 %
- ünnepnap 100%
az új mt-ben így alakulna:
- 18-06 óra között 30 % - eleve bukunk rajta vagy 10 %-ot átlagosan
- ünnepnap 100%
amiben nem jutunk közös nevezőre a hr-essel, az az, hogy a vasárnapi 50% szerinte nekünk nem jár, mert mi folyamatos munkarendben dolgozunk. de a mt azt mondja, hogy a három műszakban dolgozóknak jár. de nem mondja, hogy a kettő üti egymást. mi erről a véleményetek?
azzal tisztában vagyok, hogy az éjszakás 15 %-ot is buktuk, mert műszakpótlékra jogosultak vagyunk. valamint azt állítja a hr-es, hogy nem lehet pozitívan eltérni az mt-től. erre van benne valami paragrafus?
köszi a választ!
66. A bérpótlék
139. § (1) A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.
(2) A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére.
140. § (1) Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, a 101. § (1) bekezdés d)-e) pontban meghatározott munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg. – Ti megszakítás nélküli munkarendben dolgoztok, így a 101.§ a, c pontja vonatkozik rátok, vagyis
(2) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. – ez korábban is jár, és a jövőben is jár
(3) A (2) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.
141. § A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
142. § A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. – nem jár!
143. § (1) A munkavállalónak - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár
a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
b) a munkaidőkereten vagy
c) az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.
(2) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
(3) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
(4) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (3) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.
(5) A szabadidőt vagy a (3) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.
(6) A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.
144. § (1) Készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár.
(2) Munkavégzés esetén bérpótlék a 139-143. § szerint jár.
(3) Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - ötven százalék bérpótlék jár.
145. § (1) A felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg.
(2) A felek a munkaszerződésben
a) bérpótlék helyett,
b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.
Sajnos nem tudom milyen perekről van szó, főleg hogy mit követelnek Öntől, illetve mi a vád, így pontos tanácsot nem is tudok adni. A perben az érvénytelenség alapjaként az alábbi jogszabályhelyre kell hivatkozni:
Ptk.200. § (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
"Egyébként valószínűleg a megállapodás semmis, mert jogszabály megkerülésére irányul (konkrétan adófizetés elkerülésére) plusz jóerkölcsbe ütközik,"
Na ez engem nagyon érdekelne. Mert ugyanis erőteljes vita van a megállapodás miatt. Be vagyok perelve mind büntetőügyben, mind polgári ügyben, mivel az ominózus szerződés az én álláspontom szerint nem jött létre, szerintük viszont igen. Nekik nincs aláírt példányuk (nem adtam nekik aláírt példányt, mivel nem volt szándékomban megállapodni), ők azt állítják aláírtam, és egyébként is ráutaló magatartást tettem.
