Keresés

Részletes keresés

Arion_3 Creative Commons License 2006.07.23 0 0 207

Rutichun testvérem!

 

Van két leveled a postaládádban tőlem.:-)

Lündata!

 

Arion

Arion_3 Creative Commons License 2006.07.23 0 0 206

Lündata, Najahuha!:-)

 

Természetesen találtam ide vonatkozó információkat az Arvisurában. Matyót Mató-unnak, Maotunnak és Motónak is nevezték az egyes kínaj népek. A nepáli magaroknak sem véletlenül ez a nevük. Korábban volt róluk még egy dokumentumfilm is, nagyon érdekes volt. A gyula és kündü kérdésére még visszatérek.

 

Arion

 

 

"A 3730. med­vetoros évben hatalmas földrengés pusztított a Hangun melletti Hun-síkság peremén és ekkor a hunok nagy tömegben hagyták el a kettős Huni-folyó környékét, majd megsokasodva Hunnor környékén az Ordosz-vidék hun lakosságát és a Hun síkságot lovas töményeikkel gyakran megtámadták. Ekkor hosszú évek munkájával a kinajok felépítették a Nagy Falat. A 3834. medvetoros évben azonban (Kr. e. 206-ban) Matyó hun hadvezér (Maotun) a márciusi, Kos jegyében született ifjakkal átlovagolt a beve­hetetlennek hitt Nagy Falon. Uralkodó családokat alapított, de a meg nem értés mi­att a kinajok a hatalmaskodókat kiűzték Ordoszból, csupán a beavatottakat hagyták meg háborítatlanul Ordoszban a kézműves úzokkal együtt."

 

"Mielőtt Matyó elindult, az ordoszi fősámáni székhelyről az apja, Bodó fősámán fel­hívta a fia figyelmét, hogy a tóremek parancsára innia kell a sámánok italából, ne­hogy megint lerészegedjen és akkor győzni fog az Égiek segítségével. Matyó szót fo­gadott a tóremek parancsának és felhajtotta a „Sámán-italt”.

Ettől kezdve Matyó még a kumisz illatától is undorodott. Józan állapotban tervez­te meg a kinajok ellen megindított hadjáratot. A legalkalmasabb helyen törte át a kő­falat és az előre eltervezett helyen vívta meg az összecsapást, majd egész nap tartó öl­döklő csatában megsemmisítette a kinajok seregét a 3834. medvetoros évben. (Erről a csatáról a kínai történészek is megemlékeztek, megírva, hogy Kr. e. 206-ban Motó legyőzte a kinajokat.)

Matyó hihetetlen nagy zsákmány mellett a kinajok nagy fejedelmeit is adófizetés­re kényszerítene, amit Ordoszon keresztül voltak kötelesek szállítani minden évben a fővezéri sátortáborba. Nyár derekán rendezték meg újból az ifjúság Nagy Süán ver­senyét és ilyenkor fogadták mindig a kinajok küldöttségét, mivel a törzsek vezérei és sámánjai ilyenkor gyűltek össze Pusztaszeren. Sok esetben hadisarc a győztes fiatalo­kat illette meg, mivel ők harcolták ki a kinajok adófizetését. Ezért az ifjúság Matyót a rajongásig szerette."

 

Előzmény: najahuha (202)
rutichun Creative Commons License 2006.07.23 0 0 205

"a tibeti-magyar rokonság kétségtelenül fennáll."

 

Ha nem is kétségtelenül, akkor is ott van, hogy az Arvisurák Tibetet (Töbet) fontos vallási központnak ábrázolják. 

 

Üdv! 

Előzmény: najahuha (202)
rutichun Creative Commons License 2006.07.23 0 0 204

Kedves najahuha!

 

Sok ember hasonlítja a buddhizmust a hun vallásokhoz. Kétségtelen, hogy a hun vallásokban is van sok hasonlóság (pl. az Arvisura szerinti karátszám alapján való akaratlagos lélek visszainkarnálódás).

 

"Nagy Nap Buddha", vagy a "Fény Buddhája"

 

Nem ő az a "Világosság Buddhája", akit az Arvisurák Maninak neveznek. Az ő vallásának (amit a kereszténység és a buddhizmus egy érdekes keverékének tartanak) meghatározó szerpe volt a magyar valláskultúrában.

 

Üdv!

Előzmény: najahuha (203)
najahuha Creative Commons License 2006.07.23 0 0 203
"....
Csatlakozott: 2006.03.11. Szombat 0:15
Hozzászólások: 122
Tartózkodási hely: Nanticoke, PA, USA

Elküldve: 2006 Jún. 15; Csüt. 06:38 pm Hozzászólás témája:





Közismert, hogy a magyarok "Tűzimádók", vagy "Napimádók" voltak, és ehhez mindig odateszik, vagy odaképzelik a "primitiv" jelzőt. De a tűz, v. napimádók soha sem a földi tüzet, vagy a szoláris napot imádták, hanem annak szubsztanciáját, a fényt. Igy Mahavairocanát, vagy Amitabhát a "Nagy Nap Buddha", vagy a "Fény Buddhája" néven is ismerik.
Nem állitom, hogy a magyar nép abban az időben kifejezetten buddhista volt. Annyit tudunk, hogy a Mandzsúk vallására is nagy hatást gyakorolt a buddhizmus. Valamikor buddhista szerzetesek tanították őket, nem sokáig ugyan, de ez az idő mégis elég volt arra, hogy a spirituális dolgokkal foglalkozó emberek megjelölésére átvegyék tőlük a "Saman" szót, mely a buddhista "Sramana, v.Samana" szóból származik. A "Kündü" ilymódon lehetett a Napisten megtestesülése is. Ismerték továbbá a hétszeres reinkarnációt- a buddhizmusban ennyi áll egy srotapanna előtt. Halottaiknak csónak-alakú fejfákat állítottak. Ez a Fény Buddháját, Amitábhát, illetve annak hajóját jelenti.
Sokszor hallhatjuk a "röhög mint a fakutya" kifejezést. No már most ennek semmi értelme sincs. Volt ugyan valami sport-eszközünk, amivel régen a jégen szoktak csúszkálni, de ez bizony nem röhög. Szóval, nem látjuk a mondás értelmét.
Aztán Fekete Gyula valamelyik írásában olvasom a mondás egy változatát, és ki tudja, talán ez volt az eredeti mondás: "Röhög mint a fakutya az oltáron." - Persze, lehet hogy ez egyesek számára még nagyobb képtelenségnek hangzik, de nem nekem, akinek az oltárán bizony, ott van a fakutya, és bizony, hogy röhög, tátott szájjal röhög !
Kettő is van belőle, és feladatuk az, hogy az oltárt őrizzék !
Igy hát sok szokásunk, mondásunk lehet, melyek régi vallásunkra utalnak vissza, de már nincs szemünk, fülünk hozzá...

...a Shrotapanna (a folyóba belépő) az első az Arya tanítványok (Aryashravakák) között, még hétszer kell születnie, hogy elérje az Arhatságot.
Második a Sakrdagamin, aki már csak egyszer születik ujra, ezután jön az anagamin, aki nem születik újra, hanem az Akanishtadharmadhatuba távozik, és onnan megy be a Nirvánába. A negyedik a tulajdonképpeni Arhat, aki már, mint mondják, itt e földön elérte a Nirvánát.
Mahayana szempontból azonban ez csak részleges Nirvana.
A Tiszta Föld követői mind elérik az Anagamin fokozatot, ezt azonban Avaivartikának nevezzük, ami azt jelenti, "Vissza-nem-eső"...."
Előzmény: najahuha (202)
najahuha Creative Commons License 2006.07.23 0 0 202
Ezzel kapcsolatban vajon létezik-e az Arvisurában valami ?


"Ha elfogadjuk, hogy a magyarok hun eredetűek - és miért ne fogadnánk
el, ha az országalapítástól számított időtől kezdve elfogadtuk - akkor
a tibeti-magyar rokonság kétségtelenül fennáll.
A tibetiek ősei a folytonosan Kínát támadó Mao -tun kagán nyugatabbra
került népeiből kerültek ki , akikről a kínai évkönyvek mint Hsiung-nuk-ról
beszélnek. Később ezek összekeveredtek a már Tibet területén élő T'u-yü hunokkal, és a Mandzsúriai eredetű tabgacsokkal.
Ha mai magyar szavainkat tibetiekkel akarnánk egyeztetni, úgy nem sok egyezést találnánk. Az "apa" szavunk tibetiül "a-pha", "anya" szavunk
pedig "a-ma".
Árpád, ahonfoglaló magyarok vezére nem fejedelem, hanem Dzsula,
vagyis vezér volt. A magyarok királyát, a Napisten testetöltését Kündü-nek nevezték. A honfoglaláskor ezt a tisztet Kurszán Kündü töltötte be.
Ő volt az utolsó a Kündük sorában.
Tibetben az ország pap-királyát, a Dalai Lámát ma is Kündünek
(sKU-mDun) nevezik. A "sKu" szó jelentése "test, megtestesülés"
a "mDun" pedig "jelenlegi, mostani".
Igy Kurszán "foglalkozása" a Kündü, vagyis a "jelenlegi megtestesülés"
volt. Úgy gondolom, a mai tibeti nyelv közeli rokona lehet a régi hunok
nyelvének, hiszen Nepálban ma is létezik egy a tibetivel rokon nyelvet beszélő nép, a Magar.
A hazánkban a tatárok elől menedéket kereső kunok királyát Kuten-nek
hivták, ami király esetében szintén figyelemre méltó.
Ebben az esetben a "sKu" szintén "test", a rTen" pedig "bázis, hordozó"
jelentéssel bir, tehát Kuten nevének jelentése a "Megtestesülés Hordo-
zója "lenne.
Ide kell még tennem, a szintén kun, Kis-Kunsági Köncsög ispán nevét is.
Ebben, mint szintén méltóságot viselő ember nevében, lehet hogy
a régi hun nyelv egy szava rejlik. A név mai tibeti formája dKon-mChog,
(Köncsög) amit a Buddhához, Dharmához és Sanghához kapcsolnak, és
"Tiszteletreméltó Drágaságot" jelen"



-----"


rutichun Creative Commons License 2006.07.22 0 0 201

"Az a baj, hogy én nem sokat tudok elhelyezni, különben nem vetettem volna fel a problémát."

 

Én sem...

Ezért keresem mai, a történeti, valamint összelehetne rakni régészeti térképeket a hun feltárásokról.

Előzmény: Arion_3 (199)
rutichun Creative Commons License 2006.07.22 0 0 200

"Örömmel olvasnám, ha beidéznéd az ominózus részt.:-)"

 

"A 2335. medvetoros évben (Kr.e. 1705) Gandás és Tevel legkisebbik öccse, Szőreg megnyerte a sámánképzés Nagy-süánját. Uvacsán unokáját, Mura és Maja legkisebb leányát, Tengelizt vette feleségül. Hamarosan meggazdagodtak és a Nagyvíz partján kikötőt építettek. Sárkányos-faragással készített hajókat építettek. Városukat Tengeliznek nevezték. (A mai Tientsin, Kínában.) A hajósok vetélkedőjén 300 vitéz vett részt. Kun-Csaba lett a győztes. Ez után 72 hajós engedélyt kapott arra, hogy 3 hajóval elinduljanak napkeletnek, hogy felkeressék Ataisz menekült népének ottani maradékait. Minden törzsből kerültek a hajóra, többségük azonban kun volt. Másod vezér a manzsu származású Tennó lett, aki már részt vett tengeri csatákban is... "

 

 

"Köszönöm a hun-magyar vallási okfejtést.:-)"

 

Ehhez értek a legjobban. :-)

Ajánlom figyelmedbe Fehér Mátyás: Középkori magyar inkvizíció c. könyvét, szépen kifejti a pünkösdi királyságot.

 

Üdv!

Előzmény: Arion_3 (198)
Arion_3 Creative Commons License 2006.07.22 0 0 199
A legjobb az lenne, ha Photoshoppal írnánk bele az eredeti térképekbe a hun neveket pirossal a mai mellé. Az a baj, hogy én nem sokat tudok elhelyezni, különben nem vetettem volna fel a problémát. Persze össze lehetne hozni az Arvisurában szereplő térképekből jó pár dolgot...
Előzmény: rutichun (197)
Arion_3 Creative Commons License 2006.07.22 0 0 198

"Az Arvisurából (Internetes változat).

141. Arvisura (Sárkányos hajóhad)"

 

Rákerestem a 141-es Arvisurában, de sajnos Tientsin nevű várost nem találtam.

Örömmel olvasnám, ha beidéznéd az ominózus részt.:-)

 

Köszönöm a hun-magyar vallási okfejtést.:-)

 

Hát igen, nem tanácsos, ha az ember hagyja hogy elragadja a hév, különösen az ARVISURA esetében nem.

 

Surim a hun nyelvleckét!;-)

 

Lündata!

 

Előzmény: rutichun (196)
rutichun Creative Commons License 2006.07.22 0 0 197

"Jó lenne összehozni olyan térképeket a 24 Hun Törzs Szövetségének területéről"

 

Erre már én is gondoltam. Számítógéppel vagy kézzel akarod csinálni?

 

"amelyen a lehető legtöbb ősi városunk fel van tüntetve a mai megfelelőjével együtt."

 

Hány térképet kérsz?

 

Üdv!

Előzmény: Arion_3 (195)
rutichun Creative Commons License 2006.07.22 0 0 196

"Azt milyen forrásból veszed, hogy Tengeliz azonos lett volna Tientsinnel?"

 

Az Arvisurából (Internetes változat).

141. Arvisura (Sárkányos hajóhad)

 

"Ha a "lél" lelket, lelkiséget jelent, az "íz" pedig testiséget, szerintem Ázsia jelenleg sokkal inkább lelki, mint Európa."

 

Elmagyarázom az ember felépítését...

A régi hun-magyar filozófia szerint három részből áll az ember teste:

-anyag(test)

-lél

-íz

 

Ez a három lét határozza meg az embereket. A lél olyan szellemet jelől, ami a halál után is a testben marad(lásd. fáraók temetkezése), az íz(is) viszont a hun-magyar filozófiának egy különlegessége egy olyan lelket jelől, ami álom, révülés, valamint halál közben kiszáll a testből. És képes találkozni más szellemekkel is. A hun-magyar vallás szerint ez a lélek halál után bármikor visszatérhet (kísértet), vagy nagy szellemi erővel rendelkezőknél (karéj) újra testet is ölthet.

 

"Érdekelnének azok a hun szövegek, ahol Urduszként szerepel Ordosz. Tudnál küldeni ilyet?"

 

Ne lőjj le, mert a szövegek pontos helyét nem találom, de keresem. :-(((

Ezerszer bocs egy ilyen hsz.-ért, de elragadott a hév. Nem fogok ilyet csinálni többet. :(

 

Hezer bulcsu! (Ezer bocs!)

 

Surim oj noszavadet. (Köszönöm a hozzászólást)

 

Üdv! (Lündata!)

 

Előzmény: Arion_3 (194)
Arion_3 Creative Commons License 2006.07.22 0 0 195
Jó lenne összehozni olyan térképeket a 24 Hun Törzs Szövetségének területéről, amelyen a lehető legtöbb ősi városunk fel van tüntetve a mai megfelelőjével együtt. Sokkal áttekinthetőbbé válna így az egyes történések elképzelése. Káspivár valahol a Káspi-tónál lehetett, közel Magyarkához. De hol volt Szidon?
Előzmény: rutichun (193)
Arion_3 Creative Commons License 2006.07.22 0 0 194

Üdv. Rutichun!

 

Azt milyen forrásból veszed, hogy Tengeliz azonos lett volna Tientsinnel? Ha tényleg ott volt, ahová helyezed, az nem volt közel Ordoszhoz. Érdekelnének azok a hun szövegek, ahol Urduszként szerepel Ordosz. Tudnál küldeni ilyet?

 

"Európa a "lél" (a több letelepedett nép miatt), Ázsia pedig az "íz" (a több pusztai nép miatt)."

 

Biztos vagy ebben? Ha a "lél" lelket, lelkiséget jelent, az "íz" pedig testiséget, szerintem Ázsia jelenleg sokkal inkább lelki, mint Európa. Elég, ha csak a sok természeti népet nézzük...

 

Arion

 

 

 

Előzmény: rutichun (192)
rutichun Creative Commons License 2006.07.22 0 0 193

Azt még elfelejtettem leírni, hogy három nagyobb kikötőjük volt. Amik a saját területükön keresztül haladó hajóforgalmat, valamint a saját területük vízi hadierejét biztosították. Keleten volt, a már említett Tengeliz, középen Kaspivár, nyugaton pedig Szidon.  

 

Üdv!

Előzmény: rutichun (192)
rutichun Creative Commons License 2006.07.22 0 0 192

Megtaláltam, Tengeliz a mai Tientsin, Kínában.

Kr.e. 1705-ben Szőreg és felesége, Mura és Maja legkisebb lánya, Tengeliz alapították. Akivel gyermekházasságot kötött.

 

 

Tengeliz(Tientsin) Tientsin mai térképe

 

 

Tientsin2 Tientsin helyzete. Beijingtől (Peking) egy kicsit délkeletre.

 

 

Baotou(Ordosz) Baotou(Ordosz) elhelyezkedése.

 

 "Akár Urdasi is lehetett, de melyik nyelven?"

 

Ötletként hoztam fel őket. De valószínű, hogy így alakultak ki. Hun nyelv egyik nyelvjárásán lehetnek. Ha a keleti-hunra (nem a fehér-hun) gondolunk, akkor valószínű a "Urdzsi" eseteleg "Urdzsisi" hangzás. De ne találgassunk. A hun szövegekben "Urdusz"-ként nevezik.

 

"Az öv tekintetében pedig az volna a kérdésem, hogy melyik rész az "íz" és melyik a "lél" Európa és Ázsia tekintetében?"

 

Példaként írtam. Európa a "lél" (a több letelepedett nép miatt), Ázsia pedig az "íz" (a több pusztai nép miatt).

 

Üdv!

Előzmény: Arion_3 (191)
Arion_3 Creative Commons License 2006.07.21 0 0 191
"Azonban nagy baj történt, mert amíg Szőreg fősámán Ordoszban vendégeskedett, a kinajok megrohanták Tengelizt és teljesen lerombolták az erődítményt. Amikor hírt kaptak erről Ordoszban, azonnal felvonult a hunok hajóhada, de a kinajok gyors bár­káikon elmenekültek. Szőregnek csak a legnagyobb fia maradt életben, aki Tenkes társaságában volt Ordoszban.

Ekkor az Öregek Tanácsa úgy döntött, hogy Tengelizt nagyon meg kell erősíteni, mivel kinaj támadások mindig várhatóak. Egy év múlva az özvegy Szőreg feleségül vette Galambkát, aki Csaba fővezér fiait is nevelte. Lakodalmukat az új várban tartot­ták, amelyet Tenkesről, Csaba fővezér legnagyobb fiáról nevezték el, mivel az Öregek Tanácsa a hajósok javaslatát elfogadta, és a mindig fürge kis Tenkesről nevezték el a közös erővel épített várat. Csaba fővezér távollétében Szőreg vette át Csaba birodal­mának irányítását és védelmét. Tennó alvezér is minden eshetőségre felkészült."

 

Kicsit bő lére eresztve idéztem az Arvisurából. A rege szerint két különböző kikötő volt a Hangun folyón (Sárga folyó). Bár nagyon messze nem lehettek egymástól. Valahogy úgy képzeltem el, hogy Tengeliz keletebbre volt, közelebb a tengerhez.

Ordosz eredeti neve érdekes kérdés. Akár Urdasi is lehetett, de melyik nyelven? Ordas-Ordos néven is említik az Arvisurában.

A Farkas-nemzetségnek később nagy szerepe lesz egy bizonyos Római Birodalom alapjainak letételében a rasna-etruszkok által...

Az öv tekintetében pedig az volna a kérdésem, hogy melyik rész az "íz" és melyik a "lél" Európa és Ázsia tekintetében?

 

Arion 

 

 

 

 

 

Előzmény: rutichun (190)
rutichun Creative Commons License 2006.07.21 0 0 190

Valahol azt olvastam hogy Paotou Tengelizként (az arvisurát nem ismerők részéről: a legnagyobb hun kikötő) volt ismert abban a korban.

Ezekszerint elkezdtem keverni az egészet... :-(

 

Ordosz valószínűsíthető eredeti formája Urdasi esetleg Urdesi lehetett. Magyarán olyan terület, ahol farkasok vannak (Farkasos). Az Arvisurabeli fordítása: farkasverem. Az Ordas egy démon elnevezése volt a magyar hitvilágban, valamint összefoglaló elnevezés a gonosz erőkre (Ordasfattyak).  

 

 

 "de geológiailag az Ural-hg. egyértelműen röghegység"

 

Csupán a formája hasonlít egy övre, ami egyszerre elválasztja és összeköti Európát és Ázsiát. Ismerni kell ehhez az öv vallási és társadalmi jelentőségét (a magyar, hun és szkíta kultúrákban). Az öv társadalmi jelentősége, hogy a szolgákat (a hun nevük "zeligh") elválasztja a szabadok harcosoktól (fejérek). A vallási jelentősége pedig az, hogy az öv szimbólikusan öszeköti és elválasztja a testet, az "íz"-t és a "lél"-t.

 

Üdv!

Előzmény: Arion_3 (188)
Arion_3 Creative Commons License 2006.07.21 0 0 189

Üdv. Mybsoft!

 

Természetesen engem is érdekelnének a Schmidt Évás filmek...

 

Ezúton szeretném felhívni a nagyérdemű figyelmét, hogy ARVISURA-klub lesz jövő kedden Budapesten!

 

Arion

 

 

Nyári Igazszólás – Arvisura – Klub Budapesten!

 

Az érdeklődésre való tekintettel nyáron is találkozunk egy közös beszélgetésre, együtt gondolkodásra az Arvisura szellemiségében. A rendezvény bárki számára nyílt. A klubot Kozsdi Tamás vezeti.

Ideje: 2006. július 25. kedd (Újhold napja) 17:30 – 20.00-ig.

Helye: XI. ker. Bercsényi u. 5. (Csillagkapu) 1 villamosmegállóra a Gellért tértől. Belépő: 400 Ft. (Érdeklődni a 20/420-3855-ös telefonszámon lehet)

Előzmény: myb-soft (183)
Arion_3 Creative Commons License 2006.07.15 0 0 188

Lehet hogy a legújabb, de geológiailag az Ural-hg. egyértelműen röghegység, nem pedig lánchg. Egyébként tetszenek a hun szavak, mivel helyből látszik rajtuk, hogy testvér nyelvből vannak. Az Arvisura szerint rokon népeink mindig megértették egymást, még több ezer év kihagyás után is pár hét, vagy hónap együttélés után. A hun pedig nagyon közeli rokona lehet az úz (mai magyar) nyelvnek.

 

Ami pedig Ordosz nevét illeti, az nem Höhhottal azonos, hanem Baotouval (=Paotou), amit a kínajok Patunak, a besenyők Patónak ejtettek. Pató egy ott maradt besenyő fejedelem volt, aki áttért a buddhizmusra, és a város nevét Ordoszról Patóra változtatta. Ez Atilláék eljövetele után történt, amikor is az ottmaradtak dühösek voltak, mert úgy gondolták, hogy Atilláék több aranyat hoztak el a kelleténél.

 

 

Előzmény: rutichun (185)
rutichun Creative Commons License 2006.07.15 0 0 187

A Manicheizmusról jut eszembe.

A kievi magyar sírokban sakktáblákat találtak, ami a manichizmus "rendzseresített" szórakozási eszköze.

 

Üdv!

Előzmény: najahuha (186)
najahuha Creative Commons License 2006.07.15 0 0 186
E rövid szemelvénnyel máris benne vagyunk a középkori kérdések kérdésének kellős közepén. Árpádi népünk is a keleti kereszténységet követte, és most láthatjuk, hogy nemcsak Magyarország ellen folyt évszázados népirtás a hit zászlaja alatt. Amit Illig felhoz, annak kapcsán tudnunk kellene megválaszolni bennünket érdeklő kérdéseket a saját házunk tájáról.


Ki verte szét a fonatdíszes oszlopfőket? Mert ha olyan templomok álltak Európa-szerte, ahol ősi jelképeket ábrázoltak a templomokban, akkor az korábbi volt a katolicizmusnál. Vagyis ariánus. Ők miért verték volna szét a sajátjukat? Idézek Badiny Jós Ferenctől rövid részletet:


Az Edessa-i Krónika leírja, hogy amikor (395) a Római Birodalom kettészakadt úgy, hogy a nyugati fél székvárosa Ravenna lett és a keleti Birodalomé Bizánc lett - a hunok azonnal megszállták a Kelet-római Birodalom nyugat felé eső határait és nem engedték be a római vallás papjait. Megszállták Antiochiát, Szíriát, Mezopotámiát, Cappadociát és Armeniát. Ez a krónika „villámháborúnak” nevezi a hunoknak ezt a hadműveletét.


Miután a hunok Jézus-hitű keresztyének voltak és a Hun Birodalomban már a Kr. u. 326-ig létező Pártos Birodalomból küldött keresztyén (manicheus) hittérítők püspökségeket is szerveztek, a keresztyén hunok voltak a Péter apostol által - a Pártos Birodalomban - Babilónia vallási központtal rendelkező ún. Keleti Keresztyén Egyház védelmezői. (A Pártos Birodalom megszűnésével Antiochia lett a központ, majd Bizánc.)


Miért kellett a Keleti Keresztyén Egyházat a Nyugatitól védelmezni? A Kelet-római Birodalom azért szakadt el a Nyugat-rómaitól, mert megint kiújultak a vallási nézeteltérések. Rómában Szent Pál által alapított katolicizmus vert gyökeret, mely a zsidók thorájára (thora alatt a keresztyén Ó-szövetség értendő) alapította a hitet és annak folytatásaként Messiásnak, azaz politikai szabadítóként ismerte fel a názáreti Jézust. A Péter apostol által alapított Keleti Keresztyén Egyház pedig kizárólag a Jézus által tanított evangéliumokat ismerte el és mentes volt minden judaiságtól. Ez a hit terjedt el egész Ázsiában a hunok között és még a dákok is e vallás szerint követték Jézust.


Kr.u. 399-ben Szent Jeromos így ír levelében: „A hunok zsoltárokat énekelnek és Szittyaország hidegét a hit melege tölti be”.


Orosius pedig Kr.u. 418-ban arról emlékezik meg, hogy „Hunok töltik meg a nyugati és keleti templomokat”.


... A régi írók megnevezik azokat a keleti népeket is, akiknek keresztyén templomaik voltak már ebben az időben, így: szkíták, masszagéták, sarmaták, tibáriak, káspiak, indiaiak, gellónok, etiópok, perzsiaiak és baktriaiak. (Raeder J.: Theodoreti Graecorum affectionum curatio. Leipzig, 1914.)


... A különbség a Szent Páli doktrínák és (a keleti) Ario püspök, később Nestor pátriárka nevével fémjelzett keresztyénség tanítása között Jézus személyében van. Szent Pál azt állítja, hogy a „Fiú azonos az Atyával” (homo-usio) és Ario azt mondja: „nem azonos vele, hanem hozzá hasonló”. (homo -i- usio.)


A római vallást az „ariánus” keleti keresztyének „ortodoxiá”-nak nevezték. A római katolicizmus viszont csak „eretnek” névvel utasította vissza a keleti keresztyén hitet és tűzzel-vassal pusztított mindent, ami a keleti keresztyén vallásból megmaradt. Az egyetlen emlék a keleti keresztyén vallásból ma a „vasárnap” ünneplése.


Ugyanis az „ariánus” keleti keresztyénség az „ortodoxia” által - abban az időben - szentesített „szombat tiszteletét nem követte, mert az a zsidó „sabbath” hagyomány folytatása volt, hanem a hétnek a „hetedik” napjául a „legyőzhetetlen Nap” (Sol invictus) ünneplését vezette be. Ezért maradt meg pl. az angol nyelvben a „Sun-day” a mai napig. A Szent Istváni térítés azonban nem engedte a „Napisten Napját” így nevezni, hanem „vásárokat” rendeztek ezen a napon és így maradt máig is a heti, keresztyén ünnepként - magyarul - a „vásár-nap”.


A magyarországi katolicizmus kénytelen volt még ünneprendjébe beiktatni a keleti keresztyénség Boldogasszony tiszteletét, aholis a Nagy-Boldog-Asszony (régen Bau-Dug-Asan) mellett még a „hét” leányának ünnepléseit is meg kellett tartania az egyháznak.


...A magyar néphagyományban annyira meg volt gyökeresedve, hogy a „pogány” - nak nevezett nép nem volt hajlandó elszakadni ettől a „Szűzanya” tisztelettől, amiben Mária - Jézus Édesanyja - a legfiatalabb lánya volt a Nagy-Boldogasszonynak”. Őt tisztelte a Nép „Kisasszonynak”, vagy Kis-Boldogasszonynak és ünnepét ma is tartjuk szeptember 8-án.


Boldogasszonyunkat a népművészet a tulipán virággal jelképezte és a hímzéseken, faragásokon - szent kegyelettel - az ősi hit titkaként, e hagyatékot a mai napig megőrizte.


De hogyan és miként lehetett az a nép „pogány”, - a jelző alatt nem azt kell érteni, hogy „istentelen”, hanem azt, hogy nem római katolikus - amelyik tisztelte a Boldogasszonyban az életet adó Isten-Anyát...? A nép lelkét betöltő hiedelmet ma „mitológiának” nevezik ugyan, de régen ez maga a „vallás” volt.


Illig talán minderről nem hallott még, de ha nem is neki, de valaki(k)nek e kérdést előbb utóbb körbe kell járnia a tisztánlátás érdekében. A kieső 300 év mindenesetre közelebb hozza a folyamatosság felismerésének lehetőségét.
rutichun Creative Commons License 2006.07.15 0 0 185

Az Askatan Lezukuna a legújabban írt tanulmány. Idén áprilisban lett írva. Három leckéből/tanításból (khormudisi/chormudisi tuedum/tuedatum) áll, ami bemutatja a hun nyelv szépségeit.

Több hun szót találtak már ezeken kívül. pl. aluceidengi-a hun korona (nézd csak meg mit jelent a dengi?)

szigün (szkíta törzs neve)-szegény, szégyen stb.

 

Augusztusban 35 napos expedicióra indul Dr. Aradi Éva(indológus, hun kutató), Dr. Balogh Ildikó(orvos), Dr. Obrusánszky Borbála(történész, orientalista), Dr. Tallós Emil(jogász, jogtörténész) Kínába, az eddig fel nem táratlan hun kincsek nyomába. Az útról tanulmányok.

Sajnos, Ordoszt nem nagyon lehetséges feltárni, ugyanis ma Höhhotként ismert, mint Belső-Mongólia fővárosa.

 

Üdv! 

 

Előzmény: Arion_3 (184)
Arion_3 Creative Commons License 2006.07.15 0 0 184

Köszi, Rutichun a linket!

 

Nagyon értékes nyelvi oldalra leltem itt, páratlan a maga nemében.:-) Pető Imre Tanár Úr hozzáállása és szakmai alázata példaértékű.

 

A "hurál"-hoz hasonló elemezgetéseidnél ügyelj arra, hogy ellenőrizd le a dolgokat. Ugyanis az Ural-hegység lepusztult röghegység... A hegyláncolat szerintem találóbb a "hurál" szó jelentésére.

 

Arion

Előzmény: rutichun (178)
myb-soft Creative Commons License 2006.07.12 0 0 183

az sajnos számomra sem derült ki a történetből, de megpróbálom kideríteni.

Akkor kikérem archívumból dvd-re és megpróbálom rapidshare-re feltenni az egészet. Ha meglesz szólok. Ez itt elég macerás ügy, de megoldom, csak idő kérdése..

 

Előzmény: dokumentátor (180)
rutichun Creative Commons License 2006.07.11 0 0 182

dokumentátor!

 

askata vagy askatan szó hun nyelven szkítát jelent. Bár lehet valami köze ehhez Askatasunahoz is. A szkíta népek erényei közé hozzátartózik a szabadság szeretet. (magán vélemény) lásd. Ira és Eta (hogyha egy kicsit eltúlozzák is) :-(

Egyébként a baszkok egy érdekes téma, ugyanis sok baszk ember (főleg öregek), akik a baszk-hun rokonságot tartanak kiteszik a falukra Attila képét.

 

Üdv!

Előzmény: dokumentátor (180)
dokumentátor Creative Commons License 2006.07.11 0 0 181

ismeritek a Yotengrit köteteket?

ezek a rábaközi látó emberek ismeretei a multrol,jövöröl...

van benne egy joslat,amit mintha a mai Magyarországrol irtak volna...

dokumentátor Creative Commons License 2006.07.11 0 0 180

Ennek az Askatanak lehet valami köze a baszk nyelven érthetö Askatasuna(szabadság)szóhoz?

márcsak azért is,mert az Arvisurában a baszkok eredete Bakos vezér baszkor-földi harcosaihoz kötödik.

esetleg a baskirok vonala...?

egyszer olvastam valahol,hogy 1849-ben az Erdélybe benyomulo cári csapatok az erdélyi embereket külsö megjelenési jegyeik alapján baskiroknak hitték...

és már többször észleltem,hogy azoknak a nemzeteknek,akikhez az östörténet kapcsán közünk van vagy lehet,mindnek piros,fehér,zöld szinek variálodnak a zászloikon.

pl baszkok

 

 

 

myb

sajna nincs vhs lehetöség,innen a netröl töltöttem volna le...

amugy pont nem láttam csak a végét annak a filmnek amiben Éva egy férfivel beszélget aki késöbb dobolt is...

ö ki volt?

Előzmény: rutichun (178)
myb-soft Creative Commons License 2006.07.10 0 0 179

 5 film volt, én most kértem el magamnak az alapot, A hagyaték  c. teljes filmet a szerkesztőtől, sajna csak VHS-en. Ha tudsz másolni róla, szívesen kölcsönadom, fejvesztés tehe mellett :-)

 

 

Előzmény: dokumentátor (174)
rutichun Creative Commons License 2006.07.10 0 0 178

Kedves Arion 3!

 

A "bir" szó katonai szövetséget jelent. Ezek a szavak a hun nyelv kaukázusi nyelvjárásán íródtak.

A "hurál" szó lánc jelentésű, mind hunul, mind mongolul. Érdekesség: az Urál-hegység hun neve Hurál-Jaghild, azaz lánc, vagy öv-hegység. Vonjátok le a következtetéseket.

A "jüncsild" szó tanács jeletésű, a hun "jüncsta" szóból alakult ki, amelynek "együtt" a jelentése.

A Luvephej Madü (Lófő fejedelem) eredete csak feltételezés volt, mert az örmény író szerint ő alapította a Madü Chun Birt.

  

 

 

Hunniai levelek

 

Az Askatan lezukuna-ból idézek a hun nyelv topikban.

 

Üdv!

Előzmény: Arion_3 (175)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!