Kevés a konkrét info, a műszaki átalakítás módszereire és az üzemelési tapasztalatokra vonatkólag, az egyes dieselmotor típusok különböző érzékenységéről nem is beszélve
Remélem, igazad van, mert az átfőzés valóban egyszerűbb feleadatnak tűnik, csak az a kérdés, hogy azt milyen hőmérsékleten kell csinálni és, hogy mennyit lehet lefőzni egy adott mennyiségű olajból. Mert tul.képpen ha ugyanaz a szisztémáj a dolognak, akkor már nem kellene spórolni a vasszöggel. :-) És krakkolás esetén mégiscsak egy sokkal hígabb, jobb minőségű anyag lesz a végtermék, nem?
Na jó, megint kedvet csináltál a krakkoláshoz, :-) így amit lesz rá energiám neki állok, egy kisebb méretű proto készülék megépítésének. És ha megy a reakció, akkor jöhet a 30-50 literes vagy nagyobb dolog. "120 liter/nap keves?" Ez igaz, akár 120 litert is meg lehet krakkolni 1 napa alatt pl. egy 50 literes készülékkel? Már csak az a kérdés, hogy hol lehet beszerezni azt a hőmérséklet érzékelőt, visszacsapó szelepet? Tulajdonképpen akkor összefoglalva úgy néz ki ez a dolog, hogy fogok egy üstöt, feltöltöm rozsdás szöggel 2/3-ig, csatlakoztatok rá 1 kivezető csövet, amin keresztül lepárolom az anyagot, azaz átvezetem egy víztartályon. Annak a tartálynak is csinálok egy kivezetést, amibe a gáz lecsapódik és folyékony lesz, hogy a le nem csapódott, fölös gázt kivezessem a rendzserből. (Egyébként azt a felesleges gázt feltétlenül szükséges elégetni? Nem elég ha csak kieresztem a szabadba?) Emellett csinálok egy bemenő csövet, amin beeresztem pl. a használt motorolajat, a már 400 °C körüli hőmérsékletre melegített rozsdás szögekre. Szóval valahogy így néz ki a dolog? Egy korábbi hozzászólásodban még CO2 meg N tartályokról is beszéltél. Azt írtad, hogy fel kell tölteni a reakcióteret CO2-al val N-el a levegő helyett, hogy ne robbanjon be a szerkezet. Na ezt a lépést mindenképp szeretném kihagyni, mert ilyen tartályok nem állnak rendelkezésemre és nem is világos, hogy ezt miért kellene csinálni, hiszen a pl. a nitrogén eléggé robbanékony gáz pl. a levegőhöz képest. Meghát azt ugye tudjuk, hogy a levegő 78%-a N. :-) Szóval ez teljesen érthetetlen számomra és remélem, hogy ez a gázos dolog nem feltétlenül szükséges. Meg az sem tiszta, hogy minek kell a ráhegesztett betonacél a tartályra és, hogy miért nem elég alulról fűteni a rendszert, hiszen a fémek jő hővezetők. A robbanásvszélyről még annyit, hogy ha jól tudom, akkor a dízel motorban is 400 °C-ra melegszik a levegő és abba porlasztja be a cuccot a polasztócsúcs (de ha nem így van, majd 409 kijavít :-) ), amiely hőmérsékleten a gázolaj már meg is gyullad. Egyébként biztos, hogy a keltkező gázok eltávoznak a rendszerből, mert ha 400 fok van odabenn, könnyen lehet, hogy a gázok/gőzök, berobbannak távozás előtt, vagy nem?
" sokkal tobb fantaziat latok benne, mint az eszteresitesben. "
Ezt írtam én is még régebben:) Sajnos az egyszerűen, olcsón beszerezhető, könnyen tüzelhető alternatívok háttérbe szorulnak, lépni kell.
Ehhez a szöges reaktorhoz jól alkalmazható lenne egy indukciós fűtés, nem? Akkor nem kéne vacakolni a hőátadással, viszont alaposan ki kéne kísérletezni.
Még egy kémiai kérdés: Mennyi lehet durván a termék/hulladék arány termikus ill. katalítikus krakkolásnál, és mennyi csak sima átfőzésnél? A motorolaj tüzeléstechnikai szempontból nem olyan borzasztó rossz, csak a hamutartalmát kéne csökkenteni, arra meg elég lenne az átfőzés is. (Közben nyilván javulna is a minőség, a hulladékban maradna a nehezebb rész)
"Horonyba erősített fűtőszál," vasteleprol 30-50literes vastagfalu ust betonvas rahegesztve "kondenzgáz-visszaforgató rendszer" gazego az ust alatt, visszacsaposzeleppel, orlanggal. szabalyozasi gondot nem jelent, mert onmagaban ugyis keves az energiaja. "hőmérséklet érzékelő, " 300 huf/db "különleges hőszigetelés" ugyanaz, mint a gipszkarton falak kozott "robbanásveszély" ok, de melyik uzamanyaggal valo pancsolasnal nincs? Es egeszen egyszeru szabalyok betartasaval kivedheto. "extrém magas hőmérséklet" extrem? a sutoben is lehet ennyi "kis mennyiségű termék" 120 liter/nap keves?
a hozzaertes nyilvan nem sporolhato meg, de sokkal tobb fantaziat latok benne, mint az eszteresitesben.
Bonyolult művelet ez a kakkolás. De ami a legbonyolultabb benne, az a készülék megépítése. Horonyba erősített fűtőszál, kondenzgáz-visszaforgató rendszer, hőmérséklet érzékelő, különleges hőszigetelés, robbanásveszély, extrém magas hőmérséklet, kis mennyiségű termék. És akkor még mindig ott van a "vajon végmbemegy a reakció vagy nem?" kérdés. Ezek nem túl bíztató dolgok. :-) Egy ilyen készülék megépítése igen költséges, nehézkes és az a baj, hogy ezt nem lehet PET palackban kikísérletezni.
na, mielott azt hiszitek, hogy en vagyok a karkkmeister, gimiben krakkoltunk egyet, poenbol, 20 eve, meg igye tanultam kemiat, de sose csinaltam komolyan. A krakkolas nem egy tiszta kemiai folyamat, korantsem ismerjuk a folyamatokat olyan reszletesen, mint az eszteresitesnel, igy soxor az egyetlen jarhato ut a probalgatas.
"a nem rozsdás nem jó?" elvben a fem-oxidok katalizalnak, de reagalnak is a keletkezo telitetlen vegyuletekkel. HA van rozsdas, akkor azzal kezdenem a probat. "Akkor tulajdonképpen olyan ez, mintha pálinkát főznénk?" abban az ertelemben, hogy desztillacio tortenik mindenkeppen, de itt a desztillacio elott kemiai reakcio is van, es ez nagy kulonbseg. "De ha óránként 2-5 liter olajat tudok lepárolni, akkor ez nem tűnik túl gazdaságos megoldásnak." becsles volt, lehet, hogy tobb. Fontos, hogy hoszigeteld a tartalyt, akkor nem lesz tul nagy a hoigenye, de a termek jo 20-30%-at bizony vissza kell forgatni melegitesre (ill. aramot/gazt hasznalni helyette). A kapacitast a hocsere sebessege adja: mennyi ho jut at a keszulek falan es a katalizatoron az olajig. Orankent 5 liter olajat elparologtatni nem is olyan kis dolog. speci geometriakkal (csoreaktor, pl) lehet a kapacitast novelni, de eloszor mindenkeppen minel egyszerubb keszulekkel koll kezdeni. "Fontos a 400 °C?" nem 400, hanem valahol 280 es 400 kozott van egy optimum, ami a keszulek alakjatol, nyersanyagtol, katalizatortol, ilyesmiktol fugg. ki kell merni, es minel pontosabban tartani. hogyan? nehez ugy, en a futoszalakat kozvetlenul a vastagfalu tartaly falara tekernem (meg jobb, ha a falba hornyok vannak marva), es kivulrol brutalisan lehoszigetelnem. "Hogyan tudom a nem kondenzáló gázokat és a kondenzáló gázokat külön útvonalra terelni?" Az eljovo gazokat cseppfolyositod pl. vizes hutessel, es osszegyujtod egy edenyben, ami zart, de van egy legzocsove, ami kivezet a szabadba. Igy a rendszered a huton-szedon-legcssovon keresztul nyitott, nem tud nyomas kialakulni, de a reakcioban kepzodo metan siman kimegy a szabadba, es nem gyulik ossze a sufniban. "Mit csinál pl. a forró vas oxid a használt motorolajjal, azaz mi lesz a végtermék tul.képpen?" eltornek a hosszu szenlancok, telitetlen darabok jonnek letre, ezek estleg gyuruve zarodnak, sot no az elagazasok szama. Millio dolog torteneik, nem lehet 1-2 egyenlettel leirni. "A vasreszelék nem lenne jobb egyébként erre a célra?" nem. egyreszt roszabb hovezeto, masreszt a szutykok egy resze raeg a katalizatorra es idovel kicsinalja. Emiatt a feluletnoveles itt nem nagyon valik be, gyorsabb a katalizator, de sokkal hamarabb tonkremegy. (nem megy tonkre, a szart le lehet egetni rola levegon, de ehhez ki koll venni a tartalybol, ezert kell, hogy le lehessen venni a tetejet.)
Így mostmár kezd képződni vmi lila gőz az agyamban a krakkolással kapcsolatban. :-) Vagyis talán kristályosodik a dolog -hogy maradjunk a kémiai kifejezéseknél-. :-) Akkor valahogy úgy néz ki, hogy 2/3-ig töltöm a tartályt pl. rozsdás szöggel (a nem rozsdás nem jó?), azátán szép lassan engedem rá pl. a használt motorolajat és a tartály tetején lévő kivezetőcsövön eltávozó gázokat mondjuk átvezetem egy vizes tartályon, ami aztán szépen lecsapódik és a végén cseppfolyós lesz a termék. Akkor tulajdonképpen olyan ez, mintha pálinkát főznénk? :-) De ha óránként 2-5 liter olajat tudok lepárolni, akkor ez nem tűnik túl gazdaságos megoldásnak. Egy óra alatt elég sok gázt eltüzelek, ami mostanság nem éppen olcsó, meg mi van ha elzárják megint a csapot? :-) Egyébként hogyan tudom szabályozni a hőmérsékletet? Fontos a 400 °C? "Es fontos, hogy a nem kondenzalo termekek (gazok) elvezeteserol gondoskodjal." Ezt hogyan lehet megoldani? Hogyan tudom a nem kondenzáló gázokat és a kondenzáló gázokat külön útvonalra terelni? Honnan tudja a cseppfolyósodni készülő gáz/gőz, hogy neki melyik csövön kell távoznia? Egyébként milyen reakció megy végbe krakkolásnál? Mit csinál pl. a forró vas oxid a használt motorolajjal, azaz mi lesz a végtermék tul.képpen? A vasreszelék nem lenne jobb egyébként erre a célra? Nem lehet vele növelni a hatékonyságot?
A saválló témát azért vetettem fel, mert azt könnyedén tudok szerezni, ugyanis van egy zárható saválló tartály elfekvőben a sufniban és évekig főzött vele pálinkát a nagyapám, de nem produkált semmiféle hűtágulásokat, max. egy kis finom házi szilvapálinkát. :-) .-)
a legfontosabb: a keszulekben nincs, es nem is szabad nyomasnak kialakulnia, szabad kifolyonyilassal kell ellatni! A vastag falra nem a nyomas miatt, hanem a jo hohaztartas miatt van szukseg. A veletlen eldugulas ellen pedig kell egy hasadotarcsa (5centi atmeroju nyilas pl. vastag alufoliaval zarva).
A keszuleket 2/3-ad reszig toltod ki a katalizatorral, es csak olyan utemben ereszted bele az olajat, amilyen utemben az ki is desztillal a keszulekbol, tehat a kutyuben nem all az olaj, az csak a katalizator feluletet nedvesiti. (igy nem is kell leereszto csap).
A keszuleket nem kell 400fok fole melegiteni, ez akar gazzal, akar elektromosan kb. siman megoldhato, de fontos, hogy szabalyozni tudd.
A kivezeto csovet kell huteni, hogy a gazhalmazallapotu termekek cseppfolyosodjanak. Theat adagolas, rakcio, elparolgas, hutes, cseppfolyosodas. MIvel a gyakorlatban az adagolas uteme nem lehet orankent 2-5 liternel tobb nem kell speci huto, ami fontos, hogy semmikeppen ne dugulhasson el. Es fontos, hogy a nem kondenzalo termekek (gazok) elvezeteserol gondoskodjal.
Natúr fáradtolaj elpárologtatáshoz mennyi hőre van szükség? Én olyan adatokat találtam, miszerint FO esetén az elpárologtatáshoz durván 200 kJ/kg, a melegítéshez 1,7…3,3 kJ/kgC -re van szükség, függően a hőmérséklettől.
Lehetséges ez??
A (termikus) krakkolás mekkora többletet jelent ehez képest?
Köszönöm a válaszod! Ebből világosan kiderül az, amit eddig is gondoltam a krakkolásról, mégpedig az, hogy ez nem játék és rohadtul veszélyes, tehát egy igen erős szerkezetet kell építeni. De tul.képpen akkor annyi az egész, hogy pl. a használt motorolajat melegítem abban a biz. igen erős, mondjuk saválló acélból készült tartályban, némi vasoxid, alumínium oxid, vagy egyéb fémoxid jelenlétében. De mennyi kell ebből az oxidból mondjuk 30 liter olaj esetében? És végülis egy egyszerű gázmelegítővel is elérhető a 400-500 C°-os hőmérséklet ha a tartályom jól zárható és bírja a nyomást? De felmerült bennem néhány kérdés még ezzel kapcsolatban, pl. hogy miféle leeresztő csapot tudok szerelni a szerkezetre, ami bírja azt a rettentő nyomást és hőmérsékletet? Meg a másik hatalmas kérdés, hogy minek hűtsem és melegítsem is egyszerre? Vagy hűteni csak akkor kell, mikor a hőmérséklet meghaladja azt a 400 °C-ot? Meg pl. ha egy kevés levegő szorul a tartályba, akkor felrobban a cucc? Egyébként a használt motorolajból mi lesz krakkolás esetén, egy jóval hígabb, szép, tiszta, korom és szennyeződés mentes GO féleség?
kell egy tartaly, 20-30 literes, vastagfalu, acel, aminek van egy szeles kijovo vezeteke (2 coll, pl.), ami lefele konyul, es valahogy hutod, pl duplafalu, es a ket fal kozott vizet aramoltatsz. Fontos, hogy a tartaly teteje leszedheto legyen, mert idovel a katalizator, meg a mindenfele szutyok katrany, ami keletkezik "belerohad", es ilyenkor hozza kell ferned. A krakkolando olajat celszeru egy allithato sebessegu adagoloszivattyuval adagolni. A termek egy resze gaz, amit el kell vezetni, es el kell egetni, kulonben felgyulik, es felrobbansz. Fejlett gepeknel az ustot (reszben) ezzel a gazzal futod. Az ustot erdemes gazzal futeni, es hoszigetelni, es kell valami ertelmes hofokszabalyozas, anyagtol/kataliztortol fuggoen mas es mas az optimalis hofok, azert valszeg 400fok fole nem kell menni. Katalizatoron nem koll sokat tokolni, regi apro rozsdas vasszog elso korben megteszi, aztan lehet szorakozni, es mindenfele atmenetifem-oxidot is racsapni. (a vas-alapu jobb, mint a keranmia, a nagy feluletet nehany ora mukodes utan a koksz miatt ugyis cseszheted, es a vas jo hovezeto, igy a reaktor kozepen is ugyanaz a homerseklet, mint a szelen, ez pedig fontos) A termek vizet es olajat tartalmaz, a viz az also fazis, ezt leereszted, a maradekot meg le illik desztillalni, de mivel tkp. desztillasz is talan ez a lepes kihagyhato. Az olajban sok a reaktiv kettoskotes, ha nem hidrogenezed (es otthon aligha fogod), akkor par honapon belul fel kell hasznalni. Meg egy aprosag: indulaskor a kutyuben levego van, meg 400fok, ha ekkor belenyomod az olajat, siman robbanhat. Tehat kell egy nitrogen/CO2 palack is, hogy a keszulekben levegomentesen dolgozhass. HA megindul a krakkolas, akkor mar elzarhatod a N2-t, a keletkezo gazok kiszoritjak a levegot.
Szerintem nincs általános recept, kell építeni valamit, aztán próbálgatni. Nagyjából a kivitelezhetőség és a kívánt mennyiség meg a rendelkezésre álló anyagok ki fogják adni a szerkezetet. Aztán hogy mi jön belőle, azt nagy bátorság lenne előre megmondani:)
A fő gond a 4...500 fokos reaktor biztonságos működtetése, tömítése, stb. Nem megoldhatatlan, de egy nagyságrenddel nagyobb odafigyelést igényel, mint az átészterezés.
Viszont könnyen kijöhet egy 50es cetánszámú gázolaj, ami a mai világban vonzó tud lenni:))
Uldin:
Kösz a múltkori mailt, nekem se volt időm foglalkozni még a dologgal...
Egyre jobban érdekel ez a krakkolás. Találtam egy ilyen oldalt: http://www.freeweb.hu/hmika/Lexikon/Html/Krakkol.htm, na ez nem semmi. Darált PET palackból, meg egyebekből olaj! Ez marha jól hangzik. Ez a krakkolás egy csoda! Csak tudnám, hogyan kell csinálni! :-) Ha valaki bármit is konyít a dologhoz, hogy házilag, hogyan lehet kivitelezni, az mindenképp ossza meg velünk!
Nagyon jól hangzik ez a krakkolás és már néhányszor át is futottam a dokumentumot, merthogy nekem nem gond az angol. Viszont ami gond, hogy ez az egész doc. nem sokat mond egy magamfajta krakkolásban járatlan embernek. Valaki, aki ért hozzá és készített már ilyen szerkezetet, dobhatna egy egyszerű leírást a ketyeréről, hogy miből, hogyan lehet megépíteni. Az is szép, hogy nem kell hozzá metanol, viszont ha jól láttam, kell hozzá náhány katalizátor, mint pl. alumínium oxid, cink oxid, ón oxid, meg miegyebek. Nagyon szépek a reakcióegyenletek is, de sajnos abból nem lehet készüléket előállítani. Tehát egy egyszerű, hétköznapi leírás jól jönne, amiből kiderül, hogy hoygan is működik ez a krakkolás. Mert nagyon jó lenne abból a szempontból ez a cucc, hogy pl. használt motorolajat elég nagy mennyiségben be tudok szerezni, a veggie oillal szemben, amiért úgy kell könyörögni, a motor oil-t meg 100 liter számra tudnám beszerezni, tehát marha jó lenne ez a krakkolás. Meg a krakkolt motorolajnak gondolom a szaga is gázolajhasonlatosabb :-) mint pl. az SEE (Sunflower Ethyl Esther)-nek. :-) Tehát szag szempontjából is biztonságosabb. :-)
Nincsen olyan tömítés az adagolókban (bizonyára nem véletlenül) aminek bármely része az adagoló belsejébe "lógna". Mind "O"-gyűrűk és profil gumik, amiknek van saját fészkük. Az adagolóház 7baros belsőnyomása mellett befelé nem megy semmi, csak amit az üzacsövön beszív a kisnyomású pumpa.
Sejtettem amikor írtad a Portugált. Korábban Asszony pajti is rákérdezett, (amikor észrevette a hozzászólásomat a monitoron), hogy véletlenül nem portugál gyarmat volt Brazilia, de nekem édesmindegy mert se a spanypolt se portugált nem beszélem. Viszont valószínűnek tartom hogy, hogy Suarez Mester megértené a spanyolt is.
De a mi szempontunkból tök mindegy, mert katalítikus karakkolás ügyben nem kell olyan messzire menni, mert van közöttünk itt a fórumon is szakértő a témával kapcsolatban. Amikor feldobtam a témát, többen is megkerestek e-mail-ben és felajánlották a segítségüket, ezt a PDF doksit is így kaptam meg.
Sajnos nekem nincs sok időm ezzel a témával foglalkozni.
Nem csak szutyok szmötyis zsírokat, olajokat, hanem fáradt olajat is fel lehetne dolgozni ezzel a módszerrel.
Nem rossz dolog, érdemes lenne egy kísérleti berendezést összetákolni, csak nekem nincs rá se időm, se lehetőségem, viszont ha valaki megcsinálja, legyen olyan jó, hogy megosztja velünk a tapasztalatokat, legyen az jó vagy rossz tapasztalat.
Na most beszéltem egy felvidéki magyar nemzetiségű, de szlovákiában dolgozó rendőrrel, étolaj ügybe.
Aszongya náluk elég ha kiszagolja, és pofa nélkül bevonja a műszakit az adott verdáról (ez egy kicsit érdekes lépés, bár nem magyarországon vagyunk)...
Hát erre aszondom, ma igazoltattak, és jó előre leállítottam a mocit, csak begurultam a jardhoz, addigra ki is szellőzött az étoilszag :D Mellesleg úgyis jöttem volna az "Ausztriában tankoltam, mellesleg semmilyen jogszabály szerint nem vagyok köteles tankolási számlát magamnál tartani / tankban azt hozok át a határon amit akarok " stb. szövegekkel...
Az adagolónak nincs egyetlen olyan tömítése sem amiből bármi az adagolóba kerülhetne. Ha valami belekerült és ettől beállt, az kívülről került bele. Ennek meg egyetlen útja az üzemanyagcső.
szerelőm szerint a vezérműszíj az adagolóm beállása miatt szakadt el. javasolta hogy étolajos üzemnél (ezt mondjuk nehezményezte:)) gyakrabban nézegessem milyen állapotban vannak a tömítések, mert úgy gondolja azok darabkái kerültek kerültek bele a házba...
szóval vagy cserélni gyakrabban (nekem már tényleg mindenhol folyt a gázolaj, és levegősödött az adagoló!!!) vagy ha létezik olyan, amelyik bírja az étolajat, akkor olyanra cserélni!
csúcsok, izzítógyertyák, hengerfej viszont szépen nézett ki...
Hírek
Hírek
