Ebből a megközelítésből talán többet nyom a latban, hogy maga a kád sem szerelhető ki roncsolásmentesen, ami többek közt például megnehezíti egy esetleges vagy gyártási hiba feltárását.
Nagyrészt egyetértek, de szerintem sokan, Te is, elkövetsz egy hibát -legalábbis fogalmazásilag-
A betont nem locsolni kell hanem nedvesen tartani! Ha szeles az idő nap 6x-i locsolás is kevés lehet, egy beltéri párás környezetben napi 1x-i is elég lehet. Én a fóliázást ajánlom, mert kisebb az esélye, hogy kiszáradjon.
És ha a kötés elején az első pár napban kiszárad, utána már a szilárdságát veszti emiatt. Ez még akkor is okozhat gondot, ha túlméretezik a szilárdságot. A porló felszín meg megnehezíti a későbbi burkolást, festést....
Ha már beton, érdeklődnék én is. Kéményt szeretnék körbebetonozni, ahol áttör a két födémen.
A födém úgy néz ki, hogy kb. öt centi beton alul - máshol ebbe téglák vannak ágyazva -, azon, azaz - gondolom - a gerenda magasságával egy szintig fel van töltve valami fekete darabos izével - salak? -, majd azon újabb kb. 5 centi beton, a járófelület. Na most ahol lebontottuk a kéményt, ott van bent némi betonmorzsalék is - a padló alattról beszélek -. Úgy gondoltam, hogy amíg beérek a két beton réteg közé, kikenem fehér cementtel, vagy amit kapok, utána pakolok be pár téglát, majd lezárom függőlegesen, alul bedeszkázom, és kiöntjük a maradékot. A kémény négy téglás volt - négy tégla alkotja a négyzetet, középen így kb. 14*14cm hely volt -, tehát a födémen van kb. 40*40 centis részben egy 30 centi átmérőjű kémény, ezt kéne bebetonozni, csak előbb még kap szigetelést, mert hőtágul a kéményseprők szerint. Egyébként nem tágul a fémkémény, meg van bent öt centi szigetelés, de mindegy, legyen meg az örömük.
Tegyek bele valamit? Mondjuk 6-8as, betonkoszorúhoz használt régi fémszálak vannak. Ha igen, hogyan, mennyit? Vagy elbírja, elvileg az egyik födém 20 centi vastag, a másik vékonyabb, mert nincs lebetonozva, tehát az olyan 6-8 centi maximum.
Van aki naponta 2 x is locsolja a betonját, pedig nem az számít.
Megfelelő cement adagolás , megfelelő víz/cement tényező, megfelelő szemszerkezet. Ezeket egy gyártó remélhetőleg betartja. Aztán a megfelelő jó tömörítés , na ez szokott néha nem megfelelő lenni, meg az un. túlvizezés bedolgozáskor.
Aztán ezeket a hibákat már a gyakori locsolással nem lehet korrigálni.
Ilyen hideg időben egyébként untig elég a kettő napi locsolás kb. egy hétig. Nem ez fogja a beton minőségét meghatározni. Nyáron egyébként a túlmelegedés ellen locsolják a betont, főleg a vastag, nagy tömegűeket. Tény hogy a beton sokáig szilárdul, de úgy általában 2 hét után már használható.
Azért egy jól megkevert beton, megfelelő szemcsemérettel, megfelelőcement mennyiséggel és megfelelő víz /cement tényezővel a szilárdságának java részét - mondjuk 90 %- át az első 10 napban eléri. Igaz szilárdul 28 napos koráig meg még tovább is , pl. az idők végezetéig, de az már nem jelentős. Valamikor ezt a bűvös 28 napot határozták meg.
Műanyag lambériát keresnék. Tőlem is távol áll a dolog (műanyag lambéria), de van egy olyan kritikus része a háznak, amit máshogy nem tudok megoldani. Állandóan csapja az eső, folyamatosan onnan kapja a szelet. Milesivel kenegetem, de magasan is van, és két évente kenni kell. Megunva a dolgot, meg az állandó állványozást lecserélném valami fautánzatú műanyagra - csak ezt a részt.
Tud valaki valamit ajánlani? Szempontok:
- tartósság - legfontosabb
- fautánzat, lehetőleg legyen pár színválaszték
- uv állóság.
Nem kell nagy mennyiség, így az ár másodlagos, inkább a tartósság, jó minőség a fontos.
Takard le foliaval ha mar biztosan nem fagy es alatta tartsd nedvesen kb. Ket hetig. Ugy eleg naponta egyszer adni egy kicsit ha latod, hogy szarad. Ha kifeheredik es kiszarad akkor porlani fog a teteje.
Nagyon jó és olcsó kőművest keresek Kecskemét-KKfélegyháza térségében. kb 100nm új ház szerkezet építésről lenne szó. Alap -zsaluköves lábazat- Mixer beton- falazás 38-as termoton téglából habarcsban. Ajánlatokat kérnék.
"A vizes korrektül beállította: kádláb, ytong alá ahová kell, purhab, a falhoz eső részén cseréplécre ráültetve..."
Két dolog: a purhab csekély mértékben ugyan, de rugalmas anyag, emiatt túlzott mértékű teherelosztó képessége sincsen. Arról nem beszélve, hogy egy tisztességes kád elvileg nem is igényli a plusz alátámasztást, sőt... (de erről majd később) A másik, hogy csak idő kérdése, hogy mikor kezd el penészedni a falra rögzített cserépléc.
Magáról a beépítésről: elég gyakori a vita a gyártók és kádat beépítő szakik között, hogy hogyan is kell/érdemes beépíteni egy akril kádat. Ha megkérdezel egy burkolót, vagy utánaolvasol a különböző (egyébként tényleg profin dolgozó) burkolók weblapjain, szinte mindenki kizárólag a mechanikai terhelésből adódó problémával foglalkozik, és emiatt az aláfalazást, esetleg a PUR habbal történő kitöltést alkalmazzák.
A gyártók többsége viszont automatikusan a garanciavesztés kategóriájába sorolja azokat az eseteket, amikor lábak nélkül, vagy lábakkal, de teljes alátámasztással kiegészítve építik be az akril kádakat. Amiért ebben igazat kell nekik adni: az akril hőre lágyuló anyag, így számolni kell egy kisebb mértékű hőmozgással a forró vízzel való feltöltéskor (tágulás), illetve a víz kihűlésekor vagy leengedésekor (zsugorodás). Vagyis fizikai képtelenség egy akril kádat úgy beépíteni, hogy annak egy bizonyos mozgása ne legyen. Ha pedig ez nem biztosított, mert például a kád teljes alsó felületét csemperagasztóba ágyazták, akkor előfordulhat, hogy pont emiatt reped meg a kád (a csemperagasztóba fixen beleágyazott üvegszálas réteg nem tud együtt mozogni a vele kötésben lévő akrillal). Az üvegszálas erősítés lényege egyébként pont az lenne, hogy rugalmasan elvezesse a vele szoros kötésben lévő akril felületére nehezedő nyomást. Megint más dolog, hogy a legtöbb ember a 20-30 ezer Ft-os silány ABS akril (ABS akril = műanyag alapfelület tized milliméter vékony akril bevonattal), vagy az amúgy megfelelő alapanyagú, de túlzottan elvékonyított, öntött polimetil-metakrilát kádakat vásárolja meg. Na, ezeknél a hitványságoknál tényleg könnyen előfordul, hogy ha beleállsz, akkor huppog (felhólyagosodás), vagy reped. Persze a 100 ezer Ft feletti akril kád sem biztosíték semmire, de azért meg lehet nézni egy ilyen, meg mondjuk egy barkácsáruházban kapható kád felépítését. Gyakran látni olyat, hogy a vékonyka üvegszál bevonat már alapból le van válva az akril felületéről, vagyis lényegében nem tart semmit, csak díszként szolgál. Ilyenkor tényleg jobban jársz a teljes alátámasztással. Meg ugye ott van a vízszigetelés problémája is, ami egy "hajlékony" akril kádnál nehezen kivitelezhető. Szóval részben érthető a burkolók érvelése is.
A magam részéről én azt mondom, hogy akril kádat, zuhanytálcát soha az életben nem vennék. Nálunk pillanatnyilag egy épített zuhanyzó van, de direkt beterveztünk egy kiállást a kádnak is, ha esetleg hiányát éreznénk. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor valószínűleg 25 milliméter vastag műmárványt választok majd, a pelenka akrillal nem foglalkozom.
"A másik problémám, hogy összes is lett kicsit karcolva az akrilkád. Ezt valamivel fel lehet polírozni?"
Ha nem ABS akril kád, akkor javítható, de olyan soha nem lesz már, mint új korában (pl. színeltérés előfordulhat).
Bocsánat, ha nem jó helyen kérdezem, de elsőre nem találtam adekvátabb fórumot: külső tokos redőnyt szeretnék felszereltetni olyan ablakra, ahol már van rolós szúnyogháló. Lehetséges-e ez, vagy csak úgy megy, ha leszedik a meglévőt, és kombi redőnyt szerelnek fel?
Próbáltam redőnyös oldalakon választ találni erre, de mindenütt csak azt emlegetik, hogy meglévő redőnyhöz szúnyoghálót lehet, a fordítottjáról nem esik említés.
A szilót vagy a parketta tömítőt én a helyedben elfelejteném. Létezik laminált padlóhoz való záró profil, amit úgy képzelj el, mint egy fektetett U alakot. Ebben az U alakban elegendő hely van a laminált padló esetleges mozgásának. De mondok ettől jobb megoldást: ha úgyis burkoljátok a WC-t, és a küszöbnek semmi funkciója nincs (vagyis nem vakküszöb, és az ajtólap nem takar rá, amikor becsukod), akkor tök felesleges megtartani azt. Mivel a laminált lap felől csukódik az ajtó, ezért a küszöb helyére végig tudod vinni a hidegburkolatot. Burkolatváltót meg találsz ezer félét, akár valódi rézből is (bár az egy picit húzós árban). Arra figyelj csak, hogy ha eloxált alumínium burkolatváltót választasz, akkor az lehetőleg könnyen cserélhető legyen, például lecsavarozható (persze, csak ha nincs padlófűtésed). Ha az ugyanis idővel sérül, vagy kopik rajta az eloxált réteg, akkor az elég ocsmány tud lenni.
Az ajtólapra pedig fel tudsz szerelni, vagy az alsó élébe bele tudsz maratni egy úgynevezett automata küszöböt, ha esetleg szükséged van rá, hogy a két helyiség megfelelően el legyen választva egymástól.
Nálam még a tervdokumentációk elkészülte előtt ellenőrizte a kivitelező, hogy van-e tűzcsap 100 méteren belül. Szerencsére volt. Nem ismerem a jogszabályokat, de nem hiszem, hogy bárki is kötelezhetné az önkormányzatot arra, hogy a telkedhez biztosítsa az oltóvíz vételezéséhez szükséges kiállást.
Azért utálom a borítólemezeket, mert mindig belerúg az ember. Meg tényleg, drágább mint a kád. Köszönöm a válaszokat, ezen még gondolkodom pár hetet :D
Nem mindegyik gyártóé nevezhető esztétikusnak, de kb hasonló árban van a vége azzal a különbséggel, hogy a borítólemez adott méretben van magasság és az sok esetben gond. A másik ami az előnyére mondható, ha bármi gond van könnyen levehető a kád elmozdítható nagy rombolás nélkül.
